Az első haditudósító nő: Margaret Bourke-White

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Az első haditudósító nő: Margaret Bourke-White

június 13, 2017 - 23:48

Szakmájának egyik legismertebb képviselője, a Life magazin első női fényképésze, 1936-ban az első szám címlapja az ő fotójával jelent meg. Az első külföldi, aki engedélyt kapott szovjet gyárakban fotózni, az első női haditudósító, az első nő, aki harci zónában dolgozhatott. Fotózott szerte Amerikában, Indiában, a Szovjetúnióban, Dél-Afrikában, ott volt a buchenwaldi koncentrációs tábor felszabadításánál. Képeit őrzi  többek között a New Mexico Museum of Art, a Museum of Modern Art és a Library of Congress.

Néhány könyve: Eyes on Russia; North of the Danube; Halfway to Freedom; a report on the new India; The Taste of War;  Say, Is This the USA?.

Kapcsolódó tartalom

 

 

Az első női rovatvezető: Fanny Fern amerikai újságíró, író (1811–1872)

május 04, 2017 - 00:25

Sara Payson Willis, az első női rovatvezető  Fanny Fern néven publikált. Első írásai a bostoni Olive Branch-ban és a True Flag-ban jelentek meg. Hamarosan több újságban és magazinban volt állandó heti rovata, olyan témákkal, amelyek érdekelték az olvasókat. 1855-ben az USA legjobban fizett szerkesztője volt, a New York Ledger-ben állandó rovatáért heti 100 dollárt kapott.  Cikkeit könyvben is kiadta, írt három regényt, több gyerekkönyvet. Ruth Hall címmel megjelent fiktiv önéletrajza a mai napig népszerű, gyakran idézik feminista irodalmárok.  

Gene Stratton Porter amerikai író, természetfotós, feminista (1863–1924)

május 05, 2017 - 23:31

A Limberlost lápvidék növény- és madárvilágáról készített felvételei a Recreation és az Outing folyóiratban jelentek meg. Első regényét is kedvezően fogadták, az igazi sikert azonban második könyvével, a Freckles-el aratta: Műveit számos nyelvre lefordították, az eladott példányszám jóval meghaladta a tízmilliót. 1920-ban Kaliforniába költözött, ahol – az első nők között - filmstúdiót alapított és saját munkáit vitte filmre. Néhány munkája: A Girl of the Limberlost, Laddie, Michael O'Halloran, A Daughter of the Land. 

Fenákel Judit író, újságíró 1936

június 25, 2018 - 15:52

Budapesten született, párhónapos volt, amikor szülei Endrődre költöztek, ott nőtt fel. A nyarakat ott töltötte unkatestvére, Gergely Ágnes is, akiből szintén író lett. 1944-ben apját munkaszolgálatra vitték, soha nem tért vissza, őt anyjával együtt Ausztriába deportálták. Sikerült túlélni, a háború után Szegedre költöztek, ott kezdtek új életet. A Tanárképző Főiskolán diplomázott, 1957-62 között általános iskolában tanított, közben levelező tagozaton az egyetemet is elvégezte.

Tudósítás az elmegyógyintézetből és 72 nap alatt a Föld körül: Nellie Bly amerikai újságíró (1867–1922)

április 09, 2017 - 22:58

1885-ben egy Elizabeth Cochran nevű 21 éves ifjú hölgy szemrehányó levelet írt a Pittsburgh Dispatch szerkesztőjének, George Maddennek, hogy a lap nem támogatja a női választójogi mozgalmat és a nők jogát az önálló munkavállalásra. A kiadóra akkora benyomást tett a levél, hogy rögtön szerződtette lapjához íróját, aki a Nellie Bly írói nevet választotta.

Munkája során a csipkés-habos „női” témák helyett szociális problémákkal, korrupcióval foglalkozott. Rövidesen New Yorkba ment, ahol meggyőzte Joseph Pulitzert, hogy szerződtesse lapjához, a New York World-höz.

Pavlina Pajk szlovén költő, író, feminista (1854–1901)

április 08, 2017 - 21:11

Szüleivel Olaszországban élt, az ő haláluk után, 16 éves korában tért haza. Nagybátyja házában találkozott a kor haladó értelmiségi képviselőivel. Első verse 1874-ben jelent meg, első regényét Občutki na novega leta dan címmel 1876-ban publikálta. Termékeny író volt, friss, egyéni stílusa hamar népszerű lett. Műveiben mindig a nők a főszereplők. 1884-ben megjelent cikke, a Nekoliko besedic o ženskem vprašanju (Néhány szó a nőkérdésről) az első olyan írás, amely a nők társadalomban elfoglalt helyzetéről beszél.