Sarah Marquis svájci utazó, kalandozó (sz. 1972)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Sarah Marquis svájci utazó, kalandozó (sz. 1972)

június 15, 2019 - 01:16

A Jura hegység egyik kis falujában nőtt fel, 16 évesen egy vasúttársaságnál kezdett dolgozni, hogy ingyen utazhasson. Egy év múlva Törökországban lóháton átkelt Anatólián. Az elkövetkező években bejárta Új-Zélandot, kajaktúrát tett Kanadában, gyalogtúrákat Patagóniában, végigjárta az US Pacific Crest Trail-t. 2000-ben négy hónap alatt keresztülgyalogolt az Egyesült Államokon. Ausztráliát átszelő útja 17 hónapig tartott, Dél-Amerikában nyolc hónapba telt az út át az Andokon. 2010-ben Szibériából indult el három évig tartó gyalogútjára Ázsián, Thaiföldön át Ausztráliába, felszerelését, élelmét kézikocsiban  húzva. Életveszélyes kalandok után 2013 májusában, kb. 20 ezer km megtétele után érte el a Nullarbor Plain fáját, mely útjának végét jelezte. 2014-ben Wild by nature címen adta ki kalandjainak összefoglalását. Ugyanabban az évben bekerült a National Geographic által adományozott  Adventurers of the Year tagjai közé.

 

 

 

 

 

 

Isabelle Eberhardt svájci utazó, író (1877–1904)

február 17, 2017 - 15:15

Svájcban született, orosz arisztokrata anya, örmény anarchista apa törvénytelen gyerekeként. Alapos nevelést kapott, orosz anyanyelve mellett beszélt franciául, olaszul, németül, arabul, tanult latint és görögöt. 1897-ben anyjával Észak-Afrikába utazott, aki nemsokára meghalt. Isabelle egyedül folytatta utazásait, legtöbbször férfiruhába öltözve. Si Mahmoud Essadi néven bejárta a sivatagokat, hegyeket gyalog, lóháton és tevén, egyedül vagy egy-egy karavánhoz csatlakozva. A Nouvelles Algériennes című lapban jelentek meg útibeszámolói, több könyvet is írt.

Tudósítás az elmegyógyintézetből és 72 nap alatt a Föld körül: Nellie Bly amerikai újságíró (1867–1922)

április 09, 2017 - 22:58

1885-ben egy Elizabeth Cochran nevű 21 éves ifjú hölgy szemrehányó levelet írt a Pittsburgh Dispatch szerkesztőjének, George Maddennek, hogy a lap nem támogatja a női választójogi mozgalmat és a nők jogát az önálló munkavállalásra. A kiadóra akkora benyomást tett a levél, hogy rögtön szerződtette lapjához íróját, aki a Nellie Bly írói nevet választotta.

Munkája során a csipkés-habos „női” témák helyett szociális problémákkal, korrupcióval foglalkozott. Rövidesen New Yorkba ment, ahol meggyőzte Joseph Pulitzert, hogy szerződtesse lapjához, a New York World-höz.

Caroline Testman dán újságíró, feminista (1839–1919)

április 19, 2017 - 19:20

A Dansk Kvindesamfund, az első dán nőegyesület egyik alapítója és elnöke 1872-1883 között. Koppenhágában született, jómódú polgárcsalád lánya, szeretett volna tanulni, de apja meggyőződése szerint nőknek arra semmi szükségük. Tudásvágyát önműveléssel elégítette ki, rengeteget olvasott. Egy fél évet Olaszországban töltött, utazásáról hazai lapokban számolt be, az 1860-as évektől szabadúszó újságíró lett. Nőegyesületi tevékenységének fontos része volt a nők tanulásának megteremtése, 1872-ben megalapította a Handelsskolen for Kvinder-t (nők kereskedelmi iskolája).

Márkus Ottilia (Kémeri Sándor) író, újságíró (1873–1951)

február 25, 2019 - 01:00
Márkus Ottilia Bölöni Györggyel

Münchenben volt festőnövendék, majd házasságot kötött Kozmutza Kornéllal, akivel beutazták a Távol-keletet. Az Indiában, Kínában, Japánban tapasztaltakról az Új Idők „Séták a nagyvilágban” rovatában számolt be, Kémeri Sándor néven. Párizsban találkozott Bölöni Györggyel, aki második férje lett. Egy ideig Anatole France titkárnőjeként dolgozott. Rendszeresen publikált hazai, francia, német és osztrák lapokban. 1945-ben hazatértek férjével, visszaemlékezésein dolgozott haláláig. 

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)