Nyomdász és postamester nőként a 18. században: Mary Katherine Goddard

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Nyomdász és postamester nőként a 18. században: Mary Katherine Goddard

április 22, 2017 - 01:25

Az első nyomdász, aki 1777-ben a Függetlenségi nyilatkozatot az összes aláíró nevével kiadta, és valószínűleg az első nő, aki postamesteri állást töltött be az Egyesült Államokban. 1762-ben, apja halála után anyjával Providencbe költöztek, ahol  fivére, William, egy nyomdát vezetett. Mary hamarosan beletanult a mesterségbe és önállóan dolgozott. Miután testvére adósságait hátrahagyva Philadelphiába költözött, Mary és anyja sikerrel vitték tovább a nyomdát, és 1766-ban elindították a Providence Gazette-t. Pár év múlva William után mentek Philadelphiába, ahol átvették tőle az ottani nyomdát. Az események ismétlődtek – Willam Baltimorba költözött, az őt követő családja átvállalta az adósságot és a munkát. 1775-ben a Maryland Journal és a Baltimore Advertiser már Mary neve alatt jelent meg. 1175-ben postamesterré is kinevezték. 1789-ben egy férfit alkalmaztak a helyére, mert „egy nőnek túl sok a munkával járó utazás”. Bár a város több, mint 200 tekintélyes polgára tiltakozott az eljárás ellen, nem kapta vissza az állást. Könyvesboltot nyitott, amelyet húsz évvel későbbi haláláig vezetett.

 

 

Ann Smith Franklin amerikai nyomdász, kiadó (1696–1763)

október 07, 2017 - 20:24

Férje, James Franklin (Benjamin Franklin testvére) 1735-ben bekövetkezett halála után megörökölte a családi nyomdát és nemcsak sikeresen vezette, de fejlesztette, tevékenységüket kibővítette. Évkönyveket, népszerű regényeket, jogi dokumentumokat adtak ki. 1758-ban fiával közösen elindították a Newport Mercury-t, mely rövid idő alatt Rhode Island első sikeres újságja, ő pedig azt első női kiadó lett. Megpályázta és elnyerte a kolónia papírpénzének a nyomtatási jogát, és ő lett a közgyűlés hivatalos nyomdásza is.

Eliza Lucas Pinckney, amerikai ültetvényes, feltaláló (1722-1793)

december 28, 2018 - 00:54

Antigua szigetén született, apja magasrangú angol katonatiszt, több ültetvény tulajdonosa volt. Tanulmányait Angliában végezte, a nyelvek és irodalom mellett komoly botanikai tudásra tett szert. A család közben Dél-Karolinába költözött, ahol hatalmas ültetvényeik voltak. 16 évesen apjától – akit kormányzó lett Antiguán – átvette a birtok irányítását. A politikai helyzet miatt lassan eladhatatlan rizs termelése helyett más megoldásokat keresett, indigóval kezdett próbálkozni. Kísérleti ágyásaiban több fajtával és eljárással dolgozott, külföldi botanikusokkal is levelezett.

Elizabeth Blackwell angol orvos (1821–1910)

május 25, 2015 - 21:28

Az első nő, aki az Egyesült Államokban orvosi diplomát kapott, és az első nő, aki az Egyesült Királyság orvosregiszterében szerepel.

Bristolban született, a család később az Egyesült Államokba emigrált. Elizabeth orvos szeretett volna lenni, jelentkezését 29 egyetem utasította vissza, míg végül a Geneva College befogadta. 1849-ben diplomázott, a diplomaosztáson rengeteg nő jelent meg tiszteletére.

Ezután Párizsba ment, ahol nőgyógyászati tanulmányokat folytatott.

Sarah Hackett Stevenson amerikai orvos (1841–1909)

március 18, 2016 - 00:36

Buffalo Grove-ban született 1841. február 2-án. A Mount Carroll Seminary elvégzése után az Illinois State Normal University hallgatója volt, 1863-ban diplomázott. Néhány évig tanított, majd Chicagoba költözött, ahol a Women's Hospital Medical College elvégzése után 1874-ben megszerezte orvosi diplomáját és ugyanott kapott állást is. Boys and Girls in Biology címmel írt felvilágosító könyvet középiskolás diákoknak. Két évvel később az amerikai orvostársaság beválasztotta tagjai közé.