december 2009

Audrey Niffenegger írói munkássága

december 29, 2009 - 21:26

Audrey Niffenegger 1963 június 13-án South Haven-ben (Michigan államban) született. 
A tehetséges művész, metszetkészítő és író, számos díj és ösztöndíj tulajdonosa: (a Vogelstein Alapítvány művészeti díjazottja, a Union League Civic Arts Alapítvány ösztöndíjasa) A chicago-i Columbia College’s Center for Book and Paper Arts oktatója. Kiállításai az Art Institute of Chicago-ban, a Museum of Contemporary Art-ban (Chicago), a Chicago Cultural Center-ben és a Spertus Múzeumban láthatóak. Audrey Niffenegger jelenleg Chicago-ban (Illinois) él
 

A szülés mint trauma - Sheila Kitzinger könyvének ismertetője

december 28, 2009 - 12:55
Ez a fontos, a szülés során elszenvedhető traumákról szóló könyv magyarul sajnos csak 2008-ban jelent meg (az eredeti 2006-ban készült). Ha húsz évvel korábban írta volna meg a szerző, azonnali segítséget jelentett volna nekem. Akkor született második gyerekem (szüléseim története a című írásban olvashatók). Hazajöttem a kórházból, és hetekig csak sírtam.

Csak a nő holttestén át - Ferdinand Hodler látomása

december 26, 2009 - 16:03
Ferdinand Hodler: Valentine Godé-Darel a betegágyon 1914
A Szépművészeti Múzeum Ferdinand Hodler – Egy szimbolista látomás című kiállítását 2008 szeptemberében volt szerencsém megtekinteni. Bevallom, korábban nem sokat foglalkoztam Hodler művészetével, ám nőiséggel kapcsolatos festményei igen nagy hatást gyakoroltak rám. Ferdinand Hodler egy 19.-20. századi svájci festő, aki főként tájképeket és portrékat készített, de életművében szép számmal megtalálhatók a szimbolikus témájú festmények is. Amiről azonban szólni kívánok e cikkben, az nem más, mint a festő szeretőjének, Valentine Godé- Darelnek haldoklását és halálát megörökítő festmények és rajzok sorozata, melyek sokkoló momentumai Hodler életművének.

Anna Ahmatova versei

december 22, 2009 - 14:25
Anna Ahmatova

Ház a hóban

Bolyongunk egyre, kéz a kézben,
nem tudunk elszakadni még.
Szótlan tűnődsz. Nem szólok én sem.
Sötétedik az esti ég.

Hallgatunk, templomba betérve,
keresztelőt, nászéneket.
És nem nézünk egymás szemébe...
Velünk minden másképp esett.

Aztán a havas temető vonz.
Ülünk. Könnyűl lélegzetünk...
Egy házikót a hóba rajzolsz. -
Abban mindig együtt leszünk.

 

Megjöttél

HRita és a Görbe Sminktükör

december 17, 2009 - 13:26

A feminista szomorúan és dühösen konstatálja, hogy az emberiség több ezer éves fennállása óta még mindig a férfiuralom a döntően meghatározó.

Miért, talán nem így van? Nézz meg egy Híradót a magyar köztévén, és számold össze, hány férfit látsz, és hány nőt. Meg fogsz döbbenni. Vagy számold össze, hány női politikus van, és hány férfi.

Nemtetszésének a létező összes fórumon hangot ad, és egyben keményen elutasítja a nemi különbözőségre épülő igazságtalanságot, alá-fölérendeltséget.

Róna Emy grafikus (1904–1988)

december 16, 2009 - 21:16
Róna Emy vőlegényével, Deckmann Gyula tisztviselővel (1929, Színházi Élet)

Az Iparrajziskolában Vesztróczy Manónál, majd Párizsban a Colarossi-iskolában tanult. Alkotói pályáját 1921-ben kezdte a Színházi Élet szerkesztőségében. Az Új Művészek Egyesületének tagja volt, melynek kiállításain rendszeresen szerepelt. 1925-ben testvérével, Róna Klárával volt közös kiállítása Párizsban, Ady, Baudelaire és Verlaine verseihez készült illusztrációit mutatta be. 1926-tól 1928-ig Párizsban élt, egy szatirikus lap munkatársa volt, egyben tovább képezte magát. 

Mit adott nekünk a szexuálpszichológia?

december 15, 2009 - 16:00
Lux Elvira (Fotó: Nol.hu)

A neten renget szexológus, szexuálpszichológus tevékenykedik, és nők is gyakran kérnek tőlük tanácsot. Gyakran előfordulnak tévében, rádióban is szakértőként (a különböző műsorok vagy rovatok állandó szexuálpszichológusokkal rendelkeznek). Ebből arra lehetne következtetni, hogy rengeteg tabut döntöttünk meg az utóbbi évtizedekben, felszabadultan szexelünk, és van megoldás a kisebb-nagyobb problémáinkra. Pedig dehogy. Úgy tűnik, ezek a „szakemberek” is csak a nők elnyomásában segédkeznek.

Néger sisterhood a szolgaságban - Toni Morrison: A kedves

december 14, 2009 - 11:07

Toni Morrison regényeiben nagy szerepet kapnak a nők, a női közösség identitásépítő és –erősítő szerepe, az alávetettség és a rabszolgaság kérdése, az ősi afrikai kultúra és hiedelemvilág szolgaságban is tovább élő, összekovácsoló ereje. Prózájára erőteljes líraiság, szuggesztív lüktetés jellemző, dús, burjánzó szövegek, melyek a néger ősi dallamokat vagy épp annak modernebb, amerikaibb változatát, a dzsessz ritmusát pulzálják.

Imre Flóra: Szerelem

december 14, 2009 - 09:30
Imre Flóra 1987-ben

Imre Flóra: Szerelem

A szűk völgyben szögesdróttal lezárt út.
Bronzpatájú, verítékes lovak,
Kékesvörösben hullámzik a hátuk,
Rohannak a láthatatlan hómezőkön,

Felnyilallik a föld a lábuk alatt.

És ég és hegy. És árnyékuk a víz.
A szem egy pillanatra visszahőköl.
Más ég és hegy, más színű itt a víz.

Valami kiált a nyers levegőben.
Egy percnyi görcsbe rándult némaság.
Feszülések. Az érdes semmin át
Egy sejt homályos magja fényre döbben.

Imre Flóra: Mégis

december 11, 2009 - 19:01
Imre Flóra

Imre Flóra: Mégis

Honnét van ez a kínzó ragyogás
ebben a romlékony s nagyon esendő,
alig érett húsban? Miféle láz
sugárzik szét ebből a néma testből?

Ez az éppen feslő erotika!
A lélek rügypikkelyeit levetve
gáttalan gyönyörrel virágzik a 
csupasz anyag a frissennyílt terekbe.

És körülötte minden lángra kap,
és minden érző lényt csontjáig éget
ez a vibrálón tömény tűz-alak:
izzása a lefogott reszketésnek.