Ki akarja kasztrálni Náray Tamást?

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Ki akarja kasztrálni Náray Tamást?

december 22, 2009 - 00:32
Ki akarja kasztrálni Náray Tamást? - kérdezte Pál Móni, amikor a NL caféra tévedt, és szembesült azzal, hogy mit tart a népszerű divattervező a nőiesség lényegének.

Náray Tamás (Fotó: WMN)

Ki akarja kasztrálni Náray Tamást? - kérdezte Pál Móni, amikor a NL caféra tévedt, és szembesült azzal, hogy mit tart a népszerű divattervező a nőiesség lényegének. 

Természetesen a támaszra szorulást, függést, sőt azt is kijelenti, hogy a nők nem valók vezető pozícióba. Na nézzük... :S 

Itt a szalonban is azt tapasztalom, hogy általában a nők énképével van egy kis baj. Meg akarnak felelni annak a  a társadalmi elvárásnak, hogy egy nő legyen önálló – akár családfenntartó is –, és tudjon egyedül boldogulni. Csakhogy ez a női lélekkel teljes ambivalenciában van. Egy nő szerintem úgy van kitalálva, hogy miközben ő az, aki önállóan tud gondoskodni a gyermekéről, az életben azért támaszra is szorul. Azt látom, hogy aki egyedül marad, lélekben egy picit megférfiasodik. Egy nő arra van kitalálva, hogy olyan dolgot csináljon, amelyhez melegség, lélek meg szeretet kell. Úgy érzem, a vezérigazgatói szék nem a nőknek való.

Tipikus, a feminizmust lejáratni próbáló érvelés, mely a nő karierjét, önállóságát a társadalom által rátukmált tehrenek tünteti fel, melyet a nő igazából nem akar. (Persze, ugyan ki akarna autentikusan élni és érvényesíteni önmagát?...) Ennek igazolása végett a nyilvános és a magánszféra teendőinek nehezen összeegyeztethetőségével szoktak jönni, - ugye a feminizmustól nem lettek boldogabbak a nők, bla bla bla - megfeledkezve arról a lehetőségről, hogy amennyiben a férfiak is rájönnek, hogy a 21. században élünk, és nem akarják ősember módjára a 'zasszonyra taksálni az összes házimunkát, mindjárt nem olyan bonyolult a dolog. 

Nem azért mondom ezt (hogy a nők nem valók a vezetői székbe), mert azt gondolom, hogy nincs hozzá képességük.

Egy nő is épp ugyanannyit ér mint eg yférfi, csak más, ezért más a szerepe a családban/társadalomban- ismerjük, ugye? Ahol általánosított egyen-különbség (igen) van, ott hierarchia születik.

Épp ellenkezőleg. Egy nő szerintem sok esetben sokkal okosabb, mint egy férfi.

Igen, és a háttérből iigazából ő irányít mindent, ezt is tudjuk, újabb, a nőket a "helyükön" tartó szöveg, ismerjük.

Olyan húrokat is meg tud pendíteni, amelyeket egy férfi nem képes.

Igen drága, te nem okos vagy, nem logikus, hanem empatikus. Ügyürübügyürűűűű...

Felső vezetőnek lenni azonban többnyire sok teherrel járó, sok időt követelő, kemény dolog. Ezért gondolom, hogy nem egészen nőknek való foglalkozás, ők ugyanis figyelmességre, gyengédségre és védelemre vágynak. Higgye el, aki ezt nem vallja be, vagy nem ismeri önmagát, vagy nem mond teljesen igazat.

Figyelmességre vágyni alapvető emberi tulajdonság, nemtől független. Ugyanez vonatkozik talán a gyengédségre is. Attól pedig se a férfi, se a nő nem lesz kevesebb, ha egy férfi az adott testi erőlényét pozitív célokra használja fel.

A női-férfi szerepek felcserélődni látszanak, ezért sem a nők, sem a férfiak nem találják a helyüket a világban. A férfiakat kasztrálta a társadalom, kevesen vannak közöttük, akik még tudnak családfenntartók lenni, ami borzasztó nagy hiba…

Hogy emiatt mennyit sírtunk már... Mi lesz veled, világ, tele leszel kiteljesedett egyénekkel és egyenrangú kapcsolatokkal, úristen, szörnyű... sőt:

A nők egy része elférfiatlanította a férfiakat. Voltak olyanok, akik be akarták bizonyítani, hogy őrajtuk is lehet nadrág, és most bajba kerültek, mert kiderült: nem ilyen lovat szerettek volna. Két tűz között vannak, mert a karrier mellett van a gyerek és a család.

Ismét jót csúsztatunk. Partbnerségről beszélünk, társkapcsolatról, vagy rabszolgatartásról?

Karácsony - itt jönnek kedvenc mondataim

Az az ideális történet, hogy délelőtt az apuka befaragja a karácsonyfát a tartóba, elviszi a gyereket sétálni, képtárba, moziba, az anya pedig feldíszíti a fát, és mire a család hazaér, addigra csinos frizurával, kis délutáni ruhában, illatosan várja őket. Ez egy feleségnek a dolga. Itt jegyezném meg: az ilyen nőktől nem hiszem, hogy elmennének a férfiak.

Tehát ha elmegy a férj, az egész biztosan a feleség hibája e szöveg szerint.

Nem azért, mert kényelmesek? Meglehet, de most ez baj? Ha megvan a kis ágyacskájuk, a megszokott izécskéjük, a takaros, értük rajongó kis feleségük, a tiszta ingecskéjük, nem kockáztatnak. A férfiak zöme így gondolkodik."

Mindezért még nem csekély elismerést kap az újságírónőtől

Alapvetően a férfiak nem szeretnek nősülni, a nők viszont szeretnek férjhez menni. A nőnek arra van szüksége, hogy valahova tartozzon, a férfinak pedig szabadságra van szüksége. Minél több szabadságot kap egy férfi, annál jobban ragaszkodik a nőhöz. Ilyen egyszerű. Az akarat törvénye szerint amit akarok, nem fog összejönni. Amit nem akarok, vagy – mondjuk – szeretném, de nem pusztulok bele az akarásba, arra lesz esélyem. A házasság önmagában véve csak papír, azt tartalommal kell megtölteni, és akkor tud megtöltődni tartalommal, ha egy házasságban mindegyik fél a maga szerepkörét játssza.

Döbbenetes hallgatni, hogy mennyit tud a nőkről. Egy pszichológus veszett el Önben.

Miután Oravecz Éva Csilla is pszichológus, végülis...

 

 

Hogyha emberek leszünk (válasz Puzsér Róbert írására)

augusztus 08, 2016 - 23:46

„A férfiak állatok. Szexuális ösztönök által hajtott biológiai gépek, akiknek nem szabad hinni, mert semmi mást nem akarnak, csakis dugni." Ha egy nő szájából hangzott volna el ez a magvas kijelentés, az illető (ha egyáltalán leközölték volna az írását) már rég le lenne frusztráltnémberezve, férfigyűlölőzve, horribile dictu feministázva, és ropogna alatta a máglya. De egy férfi hozakodott elő vele – őt pedig e vagány szókimondásáért még jól hátba is veregetik.

Miért nem érdemlik meg a nők a valódi kikapcsolódást?

július 31, 2009 - 20:38

Mik is ezek a „jótanácsok”? Egy részük tipikusan a külső megjelenéssel való foglalkozás témakörébe sorolható. Más részük arra buzdít, hogy töltsünk esetenként több időt barátnőinkkel, cseverésszünk velük, hanyagoljuk egy-egy napra a házimunkát, vagy flörtöljünk (persze szigorúan csak akkor, ha nincs senkink). A cikkírók feltételezik, hogy nekünk, nőknek állandó bűntudatot okoz, ha édességet eszünk, ha nem sportolunk eleget, vagy ha sminkeljük/nem sminkeljük magunkat.

Amikor a nőközpontúság nem szolgál női érdekeket: Sissi és Diana kultusza

március 24, 2010 - 19:17

A történelmet, mint tudjuk, férfiak írják, így nem véletlen, hogy a főszereplői is elsősorban férfiak. Ismert nőkről nem sok szó esik, az ő történetük láthatatlan marad. Emiatt minden feminista szemében felcsillan a remény, ha olyan nőkről hall, akik valamiben sikereket értek el, valami miatt híresek, esetleg közkedveltek lettek. Vajon tényleg büszkék lehetünk ezekre a nőkre, és valóban örülnünk kell annak, ha velük foglalkozik a média? A negatív példa szerintem ezzel a témával összefüggésben  Erzsébet királyné (Sisi) és Lady Diana kultusza.