A női magazinok propagandája és az eredmények

Olvasási idő
9perc
Eddig olvastam

A női magazinok propagandája és az eredmények

január 07, 2010 - 11:55
A nőinek nevezett lapok egyre gátlástalanabbul népszerűsítik fiatal nők körében a pornográfia kliséit. A kilencvenes évek hivatásos prostituáltjai vélhetően nem ismertek annyi praktikát, mint ma a Cosmopolitant 2 éve forgató, figyelmesebb szűzleányok.

Az aktuális „szerelmi” partner erőn és természetes vágyakon felüli, egyoldalú kiszolgálásának propagálása újabban nem áll meg az ágynál és az ágyéknál, s az összes dugható lyuk repertoárja mellett utóbb a teljes női egyéniség lelketlen bedarálására törekszik. Szomorú ezt látni annak tudatában, hogy a média mekkora hatást gyakorol a felnövekvő generációkra.

A hiábavalóság pedig nyilvánvaló: hiába trenírozzák természetes szemérmük egyre abnormálisabb levetkőzésére, saját igényeik és méltóságuk félresöprésére leányainkat a hőn áhított kapcsolat megszerzése és stabilizálása  végett. A terjeszkedését és módszereit tekintve is egyre agresszívabb pornóipar elérte, hogy a férfiak a szexben ne a párkapcsolat intimitásának  kiteljesedését, hanem a másik ember mind szélsőségesebb leigázásának élvezetét ismerjék meg, szeressék és keressék. Ezáltal a prostituáltak használata úgy elvi (pornófüggőség) mint gyakorlati (fizetős „szex”) síkon meghonosodjon,  divattá váljon és mind nagyobb teret kapjon az új férfigenerációk életében; hatalmas pofont adva ezzel a  hiábavalóan  „felszabadult” női generációk önbecsülésének és mindkét nem  egészséges, emberhez méltó, kölcsönösen örömteli szexuális életre való kilátásainak.

A pornográfia tehát úgy szó szerint, mint elvont értelemben „szopóágra küldte” a mai nőket. (Mindannyiszor elkápráztat ez a legújabb férfi-szleng… oly meghitt és kedves, hogy rögtön a Nők Lapja reklámmondata jut eszembe róla: „Nőnek lenni jó!”)

Hasonlóképp hiába trenírozzuk leányainkat a mélyen tisztelt férfi áhítatos szolgálatára, ettől még nem válnak a párkapcsolatok sikeressé – ahhoz ugyanis a másik félre is szükség volna, akit viszont egyre kevésbé a kölcsönösségre treníroznak. A pornón eszmélő és kamaszodó fiúknak téves képük alakul ki a női nemről és az emberi szexualitásról, mind nagyobb arányban lenézik, megvetik, kinevetik, illetve kihasználni igyekeznek a nőket, akik ezért egyre nagyobbakat és fájóbbakat koppannak. És mivel semmi másra nem kondicionálják őket, csak a férfi megszerzésére és megtartására, még összeszedni sem fogják tudni darabokra tört önmagukat, életüket, esetleg gyermekeiket.

Nem lesz különb sorsa így a fiúgenerációknak sem, bár ők minden értelemben kevésbé látványosan szívnak, ezért nehezebben veszik észre, mennyire ráfáznak a dologra.

Két, a neten megjelent írást mutatok a fent írtakra példaként. A NLC-cikkből mazsolázhat mindenki kedvére, nekem a legjobban ez tetszett :

… ügyeljünk arra, hogy ne hódoljunk be teljesen, ne tegyünk mindig partnerünk kénye-kedve szerint…mert az állandó meghunyászkodás, háttérben maradás eltompítja a férfiak vadászösztönét.”

Egek! Vagyis ne azért ne tegyük mindezt, mert mi is embernek születtünk és nem komplett lábtörlőnek, hanem azért, nehogy eltompítsuk a bennünk leginkább kutyára vágyó férfi másrészről azért meglévő vadászösztönét, és netán elmenjen helyettünk egy új lábtörlőre vadászni… Hisz akkor találni is fog, mert a szomszéd lányok is női magazinokból tanulták a „hódítást”, azaz az engedelmes lábtörlőszerepet. Mi pedig majd jól hoppon maradunk, és nem lesz kinek hunyászkodnunk, jaj-jaj !

Mutasson már valaki egy  „Mit tegyek, ha hódítani akarok?” tanácsadó cikket a férfiaknak írottak közül. Kíváncsi vagyok, hogy említ-e valaki nekik  teljeskörű, de akárcsak részleges alkalmazkodást?  Ilyennel magam még sosem találkoztam, annál többször a nemes  férfiúi büszkeség emlegetésével. S hogy ugyanez a média a nők irányában milyenre szocializálja a férfiakat, azt remekül mutatja be Izomtibor.

Párhuzamosan a „női büszkeség” szóösszetétel természetesen sehol sincs már, miért is volna. A kamerák kereszttüzében ország-világ, eszmélő, naiv kamaszgyerekek szeme láttára sikerült már  annyiszor  sárba tiporni, hogy ki sem látszik  belőle. Mint ebből a cikkből sem: 

Tartalom dióhéjban:

Egy új amerikai szociológiai kutatás szerint a férfiak az igazán vonzó nőket két nagy csoportba sorolják. Ebben szerencsére nem csak a külsőségek számítanak.

1. A házőrző kutya  / Tipp a "kutyanőknek"

2. A szelíd kiscica és a vadmacska / Tipp a „macskanőknek”

S hogy a fenti cikken és sokezer társán szocializálódó, a tippeket hűségesen megfogadó és betartó átlagnőkre jó eséllyel milyen sors vár mára, milyen férfiak által, azt Izomtibor kiválóan érzékelteti:

Bejácska rendes kiscsaj volt, vágod, sima átlagos 21 éves, aki szeretne egy rendes barátot, meg aki mellett biztonságban lehet. meg is tett ezért mindent, heti ötször járt szoliba, minden este elment munka után szpinningelni, meg erobikozni, vett póthajat, járt rendszeresen műkörmöshöz, a szemöldökét rendesen tetováltatta, és minden este gyantázott, hónaljtól muffig. hétvégére aztán szépítkezett is, rakatott be melírt, vett új fehérneműt, mert mentek a csajokkal bulizni, és minden alkalommal egyre izgatottabb lett, hogy végre tényleg megismerkedjen egy rendes sráccal, aki nem csak egyszer dugja meg. most legutóbb ahogy így állt, és iszogatja a koktélt a pultnál, látja hogy közeledik felé egy magas srác, aki végülis hejes volt, csak ingben volt, és most tényleg nem azért, mert tényleg a belső, de hát azért jobban szereti, ha valakinek azért telik rá, hogy vegyen egy rendes valami márkásabb pólót, és ne abba járjon bulizni, amiben dolgozik valami irodában. szóval jön hozzá a srác, a szokásos szöveggel, hogy a neve, meg idejár-e sokat, meg hogy tanul vagy dolgozik-e. hát h már régóta dolgozik, a mammutba, mondta de kicsit sértve h még általános iskolásnak nézik. és te? kérdezte, mert ennyi jutott eszébe hirtelen. erre mondja a csávó, hogy hát ő a spanyol nagykövet. beának itt egy kicsit fel is csillant a szeme, hogy izé akkor te tucc beszélni spanyolul? de mondta a csávó, h nem, már nem igazán, mert valójában már nagyon régóta nagykövet, aztán már jobban beszél magyarul. itt kicsit meg is rekedt a beszélgetés, mert azér a spanyol pasik jobban bejönnek neki, mármint azok, akik spanyolul is beszélnek, még ha nem is értené, h az mit mond. meg kiszúrt egy srácot, aki nagyon gizdán adta, meg nem volt olyan mulya, vagy mijen, hanem így rendesen tudott bulizni, meg elég jó pólója is volt, fekete ijen ezüstüs mintájúas. spanjaival volt, és látta h fogdossa a csajok fenekét, amitől féltékeny is lett egy picit a hüje buta picsákra. de aztán hirtelen odanézet a srác és akkor így szemeztek, és kezdett beindulni, a követes csávónak meg csak ahával válaszolgatott néha. aztán már azt se, mert látta h a csávó így rája mutogat, így mutatta a spanjainak, hogy az, az ott, és tutta h róla van szó, mert az ujja pont rá mutatott az ő homlokára. aztán addig nézte a csávót szexisen, míg az odajött.

szasz, mi a pája? kérdezte a srác, és ő mondta h semmi, pedig eléggé bejött neki a srác, mert stílusosan volt felöltözve, trendin, csak nagyon nyomta a medence csontját a csávó 40 centis d&g övcsatja, csak nem mert szólni, mert félt h akkor elmegy. te figyeljél...neved? bea. te figyeljél, az a csaj ott látod? aha. na, az nagyon akarja h hazavigyem, de én téged viszlek. mit szólsz? beja kicsit meglepődött: de izé, figyu, még nem is ismerlek. ja, bocs, tibi vagyok, kapcsolt gyorsba a gyerek. te? bea... na szóval figyeljél, még nem kell, most még menjél vissza táncoljá a barátnőidde, mer még korán van. szóval, menjé még vissza, azt majd meglássuk, jó? még én is körbenézzek, de amúgy tudod miért téged vinnék inkább mint azt a másikat? mér? mer jobbak a melled. nagyobbak. uh, köszi...mosojodta le magát a beja, és egészen belepirult ebbe az incselkedésbe. aztán ez a tibi gyerek még lematatott pár buxát, de aztán csak visszament három és fél óra múlva a csajhoz, mert az olyan biztos luknak tűnt. szasz klárika, itt vártál-e? bea, de igen. ja,bea? mindegy, figyeljél az a szitu h nekem van egy kecóm itt az andrássi béla úton, de azt kiadom egy arab ilyen gazdag csávónak, azt inkább egy szállóba bérelek lakosztájt havi százhúszért, vágod. de oda nem mehetünk, mert nem hurcolhatok végig minden este az aulába valami szutyok kurvát, érted h miről beszélek, nem az h megszólnának, csak azért adjon magára az ember. ugye te nem az őseiddel lakol már? nem...na, az jó, mert akkor hozzád mehessünk. bejácska meg teljesen odavolt, hogy a srác még intelligens is, hogy ilyen üzletemberes dolgai vannak, úgyhogy felvette a kabátját és útközben lopva nézegette a srác profilját, h mennyire jön be neki, hogy le is szopja-e majd. leszopta.

így lett hogy tibi meg ez a beja összejöttek, azt elég jól meg is voltak vagy másfél hétig. mondjuk közben is voltak már zökkenők, pl. tibikének ott a melóhelyén, az autószervizben rendszeresek voltak az éjszakai műszakok, azt egyik ilyenről megy haza, bejácska finoman kérdezi, hogy nem-e be van-e baszva, de mondja a tibi, hogy csak fáradt kuss, egész nap dolgozik, hazajön, ne basszák már föl az agyát. annyira azért nem volt fáradt, hogy ne kezdje el gyüszmékelni a beja csöcseit, meg úgy csuklóból ment is már rá a résre, hogy betömködje, finom petting gyanánt. de hát bejácska úgy húzodozott, mert erősen pinaszagú volt a tibi szája, meg a keze, de persze azt egy pillanatig sem gondolta, hogy esetleg megcsalta volna a tibi, mer nagyon rendes volt vele, meg mondta is hogy ja, mikor kérdezte hogy szereti-e őt. eszébe jutott, hogy a barinője mesélte, hogy a faterja hozott svédországból vagy honnan lazacot, és h annak tökre pinaszaga van. tibi is biztos lazacot evett, gondolta beja, de hát erre a gondolatra se nagyon nedvesedett be, pedig a tibi mindent megtett, úgy szívta már a csöcsét, mintha a magastátrát mászná és abban lenne az oxigén. de aztán nem ment sehogy sem, úgyhogy duzzogva abbahagyta, bekapcsolta a tévét és látványosan elkezdte verni a faszát. ez is miattad van, magyarázta, remélem most örülöl bazmeg, és a beja tökre el is keseredett, hogy nem tudja kielégíteni a pasiját, és csak egy picit nyugodott meg, mikor a végén tibi föléállt és ráverte.

az igazi gondok azonban csak ezután jöttek, mesélte tibi a spanjainak. mer érted nem az, főzött, mer mondtam neki h főzzön, azt járt tovább aerobikra meg minden. de este ahogy ülünk a tévé előtt, ránézek, azt azt hiszem olyat látok, amit nem látok. szóval ül a csaj a comfikszébe, meg a csipkés fehérneműjébe, ahogy montam neki h legyen, mert nem szeretném h elhanyagolja magát, aztán egy melegítős parasztpicsa legyen, szóval ránézek, aztán lássam h hurkádzik a picsa hasa, lóg rajta vagy egy fél centis undorító zsírréteg, vágod milyen az. gecire felbaszta az agyam, ilyen undorítót még nem is láttam. teljesen fel is kúrtam az agyam, fölálltam aztán csak rákérdeztem h anyád picsájába nézel ki te disznó? az meg csak néz, mintha nem tudná hogy hogy néz ki. direkt csinálod ezt baszd meg velem? felkaptam az asztalról a ckmet azt beletoltam a püffedt képébe, hogy TE MÉ NEM TUCC IGY KINEZNI, MI? hát kértem, hogy így nézzen ki, és nem. nem csinálja. pedig szóltam a múltkor neki? szóltam. jó, nem érdekel, hazamegyek, szájba lesz baszva. aztán kibaszom a gecibe. a magyar nők a legjobbak, akkor ő meg mit akar így? nem értem én a nőket, gecire nem, aztán meg siránkoznak, hogy nem találnak maguknak senkit. te érted ezt petikém? te sem érted.

úgyhogy beja a hétvégén már megint ott állt a pultnál, de most annyira nem érezte jól magát, mert a fűzője gecire szorította a lépét.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Abortuszról, társkeresésről, szexről - milyen értékeket közvetít a legolvasottabb magyar női magazin?

szeptember 24, 2010 - 11:27
Várakoznom kellett, nem volt nálam könyv, így gondoltam, kivételesen veszek egy magazint. Mivel úgy véltem, hogy az újságosnál elérhetőek közül még a Nők Lapja a legnormálisabb, mert nincs tele bulvárhírekkel, fogyókúrával, pornótechnikákkal és celebpletykákkal, ezt választottam.
 

Miért nem érdemlik meg a nők a valódi kikapcsolódást?

július 31, 2009 - 20:38

Mik is ezek a „jótanácsok”? Egy részük tipikusan a külső megjelenéssel való foglalkozás témakörébe sorolható. Más részük arra buzdít, hogy töltsünk esetenként több időt barátnőinkkel, cseverésszünk velük, hanyagoljuk egy-egy napra a házimunkát, vagy flörtöljünk (persze szigorúan csak akkor, ha nincs senkink). A cikkírók feltételezik, hogy nekünk, nőknek állandó bűntudatot okoz, ha édességet eszünk, ha nem sportolunk eleget, vagy ha sminkeljük/nem sminkeljük magunkat.

Nők lap nélkül

augusztus 29, 2010 - 15:22

 Régóta rágódom a problémán, hogy nincsen a magyar piacon egyetlen olyan újság sem, mely felnőtt, intelligens, kulturált nőket szólít meg. A napilapokban és a gazdasági / politikai hetilapokban 90 %-ban férfiakról van szó. Ez még csak hagyján is volna, ám amikor a maradék 10%-ban mégis nők kerülnek a figyelem középpontjába ( pl. „laplánya” meztelenül), akkor mindig azt érzem: ennél akkor még az is jobb lett volna, ha marad a 100%-os férfiorientáció…(és akkor lenne már ez  is „lapfia”, meztelenül :) )