Hagyományos nemiszerep-elvárások

„A depressziósok nem lusták és igénytelenek, hanem betegek és segítségre van szükségük” – interjú Fodor Barbara önkéntes takarítóval

Fodor Barbarát már szinte minden jelentősebb médium felfedezte Magyarországon. Én a „Ne pánikolj, sportolj!” oldal szerzőjének, Marton Ritának az írásán keresztül ismertem meg a történetét. Azonnal kíváncsi lettem, hogy mi motiválhat egy olyan embert, aki a másokon való segítésnek azt a módját választotta, hogy szabadidejében mentális betegséggel élők lakását takarítja ki, ingyen.

Meseország mindenkié: most már az is baj, hogy nők írták

Eddig csak az állítólagos „genderpropaganda” és „LMBTQ-érzékenyítés” volt vele a gond. Francesca Rivafinoli antifeminista szerző révén azonban a 19. századba kerültünk vissza. Komolyan itt tartunk, hogy egy könyvet el lehet marasztalni és fiúk számára alkalmatlannak vagy érdektelennek ítélni azon az alapon, hogy nők írták?

Szexbabák, szexrobotok – hús-vér társ helyett

„Vegyen magának guminőt!” – szoktuk mondani az olyan férfira, aki csendes, szolgalelkű társra vágyik. Lehet, hogy félig viccnek szánjuk, a tudomány azonban már ennél is tovább ment: 2050-re nem hogy a felfújható játékfigurákkal, hanem egyenesen a robotokkal való szex válik természetes jelenséggé dr. Ian Pearson brit futurológus szerint. Azt, hogy ez nem üres spekuláció, világosan jelzi, hogy akadnak férfiak, akik „élethű” és „anatómiailag pontos” szexbabát tartanak a „feleségüknek”, és ezzel párhuzamosan mozgalom indult a „technoszex” ellen.

Gondoskodom, tehát nő vagyok?

Belefutottam a napokban egy tévéreklámba: benne a család­anyát néhány napra szakáccsal, takarítóval, sofőrrel és további szakemberekkel helyettesítik, amit a már-már komikusan passzív családapa és a két gyerek meglehetős fanyalgással fogad. A tanulság az, hogy anya pótolhatatlan, és kávéval érdemes frissítenie magát, hogy bírja a strapát.

Hogyha emberek leszünk (válasz Puzsér Róbert írására)

Puzsér Róbert Hogyha lesz egy lányom című cikkében (MN, augusztus 4.) miközben szándéka szerint fontos társadalmi jelenségek kapcsán töri meg a hallgatást, és nagy életbölcsességeket csöpögtet képzelet- és reménybeli ivadéka fejébe, derékig gázol olyan nemi sztereotípiákban, amelyek már száz évvel ezelőtt sem működtek, ma pedig végképp nem szolgálják egy lány- vagy fiúgyermek érdekeit.

Részeg a nő, rosszul van és vitatkozik? Megérdemli az erőszakot!

A nőket rendszerint nagyon féltik a „biztonságos” otthon falain kívül rájuk leselkedő számtalan veszélytől. Rögtön attól, hogy kimozduljanak, például, elmenjenek egy buliba, ahol, horribile dictu, lecsúszik egy-két ital is. Egy évvel ezelőtt jól megkaptuk az oktató videókat a rendőrségtől…