/Első megjelenés: Bolemant Lilla szerk. Nőképek kisebbségben. Tanulmányok a kisebbségben (is) élő nőkről. II. Pozsony: Phoenix Polgári Társulás, 2014, 61–64. Alább a linkekkel kiegészített változat olvasható, a szövegben [jelzett] oldalszámokkal. A tanulmány csak az eredeti megjelenési adatok megadásával idézhető. A teljes kötet egyben letölthető innen./ 

[61] A nemzeti könyvtár 1924-ben – éppen kilencven évvel ezelőtt – értékes és különleges művekkel gazdagodott. Benczúr Gyuláné Boldizsár Kata Piroska ekkor fogalmazta meg, hogy a Magyar Asszonyok Könyvtára nevű könyvgyűjteményét a Széchényi Könyvtárnak ajándékozza. Előadásomban szeretném bemutatni azt az utat, amely a nevezetes ajándékozásig vezetett – s nem csak Boldizsár Kata Piroska egyéni életében. Legfőbb célom, hogy a magyar művelődéstörténet olyan összefüggéseire mutassak rá, amelyek logikus történetté összeállva megmutatják a női generációk egymásba kapcsolódó tevékenységének áldásos hatását a magyar kultúrára.

A nők szerepvállalásának előtérbe kerülését szokás a nagy történelmi folyamatok hatásával, a felvilágosodás eszméinek hazai terjedésével magyarázni. Ismert érvek, hogy az önálló nemzeti létnek mennyire fontos letéteményesei a nők, akik a felnövekvő nemzedékek első nevelői, valamint hogy a fejlődő irodalom mennyire igényli a női olvasóközönséget. Nagyon sok forgalomban levő magyarázatból kimarad azonban mindaz, amit a nők saját maguk tettek szellemi és politikai egyenjogúsításukért és a szuverén alkotás jogáért.

A továbbiakban bemutatom a főbb eseményeket, amelyek alátámasztják azokat a kapcsolódásokat, amelyek a nőemancipáció ügyében munkálkodók között léteztek és tovább hagyományozódtak. Nem lehet most célom az egyes személyek munkásságának részletes ismertetése, sokkal inkább az, hogy a folyamatokat láttassam és a kapcsolódási pontokat érzékeltessem. A vázlatos áttekintés során a pozsonyi országgyűléstől eljutunk az 1924-es ajándékozási szerződésig és láthatjuk, hogy a nőemancipációért tevékenykedők támaszkodtak az elődök, vagy a kortársak munkájára, rokoni, baráti, mester-tanítványi vagy munkatársi kapcsolat fűzte őket össze, közös jellemzőjük pedig a segítő attitűd volt.

A modern nőmozgalom forrásvidékének Magyarországon is a XVIII. század vége tekinthető. Ekkor, az 1790-es pozsonyi diétán szólalt fel Brunszvik Antal aki a nőnevelés, az állami leányiskolák szervezésének szükségességéről beszélt. Ugyanennek az országgyűlésnek még fontosabb eseménye, hogy ekkor nyújtották be „A’ magyar anyáknak az ország’-gyűlésére…”[i] benyújtott petícióját, amely szót emel az ország ügyeibe való női beleszólás jogáért. A kérvényt Széchényi Ferenc titkára, Bárány Péter foglalta írásba két évvel korábban, mint ahogy Mary Wollstonecraft híres kiáltványa napvilágot látott. A címben említett „alázatos kéréssekkel” ellentétben a következő mondatot olvashatjuk:

„Most nyissatok nekünk tágasabb kaput a velünk született szabadságra”.

Néhány évtizeddel később (1828-ban) Brunszvik Antal lánya, Teréz kisdedóvót alapít, elsőként a Monarchiában.

Éppen ebben az időben folyik a Tudományos gyűjtemény hasábjain a nők irodalmi működésről szóló kemény vita. (Figyelemre méltó, hogy a Tudományos gyűjtemény egyik cikkírója már néhány évvel e vitát megelőzve hivatkozott Mary Wollstonecraft[ii] híres írására és hosszan idézte is a művet.) A vitaindító cikk méltán háborította fel a nőolvasókat, amint a következő idézet is mutatja:

„Mi napkeleti nemzet vagyunk: Ám legyenek német szomszédnéink, franciánék, ánglusnék tudományosan nevelve, ám maradjon ezeknek a sok olvasás elmondhatalan házi szűkölködésök; a magyar asszonyi nem enélkül ellehet és néki való kevés számú jó könyvek megolvasása mellett boldog. A magyar nő a férfiakat illető mélyebb tudományokba ne avatkozzék, könyveket ne írjon és a haza bölcsei között ne tanítóskodjék … Magyar férjnek tudományos asszony valami szokatlan és viszologtató (sic!) látvány.”[iii]

Az egyik hozzászóló levelét a szerkesztő már nem hajlandó közölni, ezért az elutasított vitázó, Kis Dobronyi Izsák Terézia saját kiadású könyvecskéjében fejti ki véleményét. Mint mondja:

„Lehet-e’ hát az olly sértegető munkákra Fülemilei hangon felelni? valóban nem! Tulajdon hangokon kell véllek beszélni: Különben meg nem értik azt...”[iv]

Figyelemre méltó, hogy a szerző a kis füzetben olyan témákat is felvet, amelyeket mai kifejezéssel élve bántalmazásként és a rasszizmusként ítélünk el:

„De sok pallérozott Férjfi, szintúgy mint a’ tudatlan köz ember, nem gyakorol más érdembéli elsőséget, mint a’ keze erejét az emberiség gyalázatjára. Mert ugyan ez az erő az állatokkal is köz: még is ki látta, hogy ezek, még a’leg vadabb is, az ő társát bántaná, sőt inkább védelmezi. A’jó Isten sem mondta azt Ádámnak: verjed a’ te Feleségedet; csak ezt mondotta Évának: „A Te akaratod az ő hatalmában legyen!” Márhogy minémű akarat értetődött a’ hatalom alatt? arról tovább nincs szó. Azt pedig látjuk, hogy nagyobb része a Férjfi Nemnek a’ [62] verekedésben határozza elsőségét; melly a rosszon semmit sem javít, a’ jónak pedig szükségtelen. Az erősebbtől való félelem ideája pedig, mind a’ két Nemben egyaránt fel található. Mert mit vétettek a’ világ harmadik és ötödik része csendes lakossai, hogy őket az Anglus, Franczia, Spanyol, Hollandus, olly’ nagy köz földeken és tengereken keresztül fel keresse ‚s a’ barátság színe alatt rablántzokra hurtzolja: Mit vétettek azon számtalan szerentsétlenek, a’ kiket még mái napig is a’ despota Török, mint a marhákat, falkástul hajt piattzára?”

A könyvecskében és a lábra kapó nőegyletekben, valamint a szalonokban határozott női vélemények kaptak hangot, melyek bátran szóltak hozzá az élet dolgaihoz. Természetes, hogy idővel felmerült a lapalapítás igénye, egy olyan női lapé, melynek szerkesztője is nő. A feladatot Szegfi Mórné Kánya Emília - aki a fenti vita évében született - vállalta magára. A tollforgatásban már gyakorlott fiatalasszony, aki korán kötött, sikertelen házasságából menekülve önálló egzisztenciát próbált teremteni, nagy nehézségek árán 1860-ban végre megindíthatta lapját. Így ő lett a Monarchia első lapszerkesztőnője.

Lapja, a Családi Kör az első időszakban élen járt az emancipációs törekvések népszerűsítésében. Később a Pesti Jótékony Nőegylet hivatalos lapja lett. Kánya Emilia visszaemlékezéseiben így ír saját szerepéről:

Én az én szerény helyzetemben csak az eszmét tudtam adni, közreműködni a kivitelben, odaadni nappali és éjjeli munkámat, a többi érdem az én kedves nőtestvéreimé volt, akik megértettek, felkaroltak.

Kik is ezek a nőtestvérek? a Pesti Jótékony Nőegylet tagjai, Veres Pálné, Bohusné Szőgyény Antónia és mások.

Veres Pálné Benitzky Hermin 1865-ben teszi közzé Jókai lapjában, A Honban Felhívás a nőkhez![v] című írását, amely nyitánya lesz az Országos Nőképző Egylet megalakulásának. Ez az egyesület küzd azután a szervezett középfokú nőoktatásért és tevékenysége döntő szerepet játszik abban, hogy a század végére megszületik a nők egyetemre jutását lehetővé tevő törvény is.

Következő szereplőnk, Bohusné Szőgyény Antónia egyik jelentős cselekedete szintén az 1865-ös évhez kapcsolódik. Az általa kezdeményezett gyűjtésből ebben az évben rendezték be a Széchényi Könyvtár dísztermét. Nem véletlen, hogy az itt tartott egyik első rendezvény a Brunswick Teréz tiszteletére tartott emlékülés volt. Az eseményen elhangzott ünnepi beszéd a Monarchia első kisdedóvójának alapítóját Széchenyi Istvánnal állította párhuzamba, aki „az anyagi fejlődést, az indusztrializmust indította meg és közvetlenül rakta le alapjait annak a Magyarországnak, amely csak ’lesz’ – Brunswick Teréz az indusztrializmus nyomában járó (…) veszedelmeket igyekezett közneveléssel tompítani”[vi].

Bohusné Szőgyény Antóniának okvetlenül helye van a magyar művelődés történetének kiváló alakjai között. Ismert jótékonysági tevékenysége mellett a nevelés terén is számos úttörő kezdeményezés fűződik nevéhez. Brunszvik Terézzel való barátságának hatására kisdedóvót létesített Aradon, később Világoson. Levelezésben állt Veres Pálné Beniczky Herminnel.

Munkásságában a jótékonyság és a nőnevelés összekapcsolásának szép példája, hogy leányok taníttatását finanszírozta, akik a Rudnyánszky-nyomdában szereztek képesítést.Budapesti, Sas utcai lakásában szalont tartott fenn, ahol különböző nézeteket valló írók, művészek - például Vörösmarty, báró Eötvös József, Reguly Antal, Liszt Ferenc, Trefort Ágoston - jöttek össze és cseréltek eszmét.

Amikor 1869-ben megnyílt az első Magyar Királyi Tanítónő Képezde, Bohusné Zirzen Jankát ajánlotta az igaz- gatónői székbe. Választását Zirzen Janka hosszú, eredményes munkája fényesen igazolta. Zirzen Janka érdemei a nők modern pályákra való felkészítésében elévülhetetlenek. Az ő intenciójára alakult meg a Mária Dorothea Egyesület és megindult a Nemzeti Nőnevelés (1880-1919) című pedagógiai folyóirat, mely negyven éves fennállása alatt a magyar nevelésügy fontos orgánuma volt. A lap rendszeresen közölte a kor értelmiségi nőinek tanulmányait (Geöcze Sarolta, De Gerando Antonina, Zirzen Janka, Karacs Teréz, Gyarmathy Zsigáné, Ritoók Emma, Bédy-Schwimmer Rózsa stb.) Az első értelmiségi nők szinte kötelességüknek érezték, hogy elődeik teljesítményét megóvják a feledéstől. Egyben mintát, követésre méltó példát is találtak kutatásuk tárgyában. Magas képzettségükkel a közjót kívánták szolgálni.

A Zirzen Intézet tanári kara 1876-ban Boldizsár Kata Piroska segédtanítónő személyében új taggal bővült. 1882-től már rendes tanítónő, földrajzot és a történelmet oktat. 1892-ig marad az intézet kötelékében - ekkor megy férjhez Benczúr Gyulához - tehát tizenhat évig volt Zirzen Janka közvetlen munkatársa.

Boldizsár Kata Piroska (1854-1928) különleges női könyvgyűjtemény alapjait vetette meg 1888-ban, amelyet több évtizednyi folyamatos gyűjtés és fejlesztés után 1924-ben a Széchényi Könyvtárnak ajándékozott. Történelmi jelentőségű vállalkozásának célja, hogy összegyűjtsön minden olyan dokumentumot, amelyet nők hoztak létre, nőkről szól, vagy a nőkérdést tárgyalja. A régi magyar irodalom korszakától a huszadik század eleji munkákig terjed a gyűjteményben található művek sora: az 1624-ben kinyomtatott, Károlyi Zsuzsanna tiszteletére elmondott prédikáció épp úgy ott van a polcon, mint Götz Irén A radium emanatio quantitativ meghatározásáról szóló doktori értekezése, vagy a korabeli modern nőmozgalom dokumentumai.

A gyűjtemény magyar és idegen nyelvű anyagból áll. A 930 magyar nyelvű mű mellett 263 angol, 453 francia, 1335 német, 86 olasz és 10 egyéb nyelvű mű található. A könyvtár hungaricum könyvtárnak indult, fő célja az volt, hogy a magyar és a magyar vonatkozású anyag tekintetében mindent összegyűjtsön, ami nőírók tollából származik, vagy amit nőkről, vagy a nőkérdésről írtak.

A Magyar Asszonyok Könyvtára állományának részletesebb bemutatása megtalálható az Országos Széchényi Könyvtár díszes albumának tanulmányában,[vii] ezért most csak példákkal illusztrálom, milyen gazdag anyagot tartalmaz a gyűjtemény. A régi magyar irodalom köréből kiemelt figyelmet kaptak azok a munkák, amelyek Bethlen Kata grófnővel kapcsolatosak. A művelt nagyasszony ugyanis híres könyvtárat hozott létre, amelyről Bod Péter református prédikátor katalógusából tudunk, mert a nagyenyedi kollégiumra hagyott könyvtár 1849-ben, a szabadságharc idején leégett.

Bethlen Kata könyvtárával Boldizsár Kata Piroska behatóan foglalkozott, a könyvgyűjtő nagyasszonyt példaképének tartotta. A Magyar Asszonyok Könyvtára becses darabja a Makula nélkül való tükör, melyet a jezsuiták nagyszombati nyomdája jelentetett meg 1712-ben és Újfalusi Judit cseh nyelvből fordította, vagy a Debrecenben 1735-ben megjelent Árva Bethlen Kata imádságai című munka. Benczúr Gyuláné 1911-ben elkészíttetett egy olyan könyvészeti ritkaságot – mindössze 25 példányban -, amely a XVIII. század tipográfiájával a következőket tartalmazza: Árva Bethlen Kata fohásza, Bod Péter Tiszta, fényes drága bíbor… című versének részlete, a Magyar Athenasból a Bethlen Katára vonatkozó szakasz és a könyvtár katalógusa.

A felvilágosodástól a realizmusig tartó időszakból megtaláljuk a könyvek között a Barátsági vetélkedés (Kolozsvár 1804) című munkát, amely Molnár Borbála és Máté Jánosné levelezése – a nők helyzetéről, családi és társadalmi szereplehetőségeikről.

Bulyovszky Lilla, Gyarmathy Zsigáné, nőköltők antológiái, életrajzok, naplók sorakoznak a polcokon e korszakból.

Fáylné Hentaller Mariska[viii] magyar írónőkről szóló könyve különösen fontos számunkra. Mint Zirzen-tanítvány – művét is neki ajánlotta – az elsők között érezte át annak a felelősségét, hogy a női teljesítményeket össze kell gyűjteni és jelentőségüket méltányolni kell.

A tudományos munkák között szerepel például Veres Pálné lélektani munkája, s megtaláljuk Torma Zsófia és Geöcze Sarolta, valamint Erdős Renée, Kaffka Margit, Lesznai Anna, Hoffmann Edit, Czeke Mariann (az első könyvtárosnő) műveit is.

Különleges kiadvány készült 1909-ben, a Petőfi almanach. Benne Petőfi Sándor költeményeinek fordításai találhatók, a 379. oldalon például a Reszket a bokor mert… című vers cigány fordítása.

A hazai és a nemzetközi nőmozgalom jelentős szereplőinek munkái, a nőmozgalmak dokumentumai és folyóiratai „feminizmus” tárgyszó alatt szerepelnek a könyvtárban. A magyar feminizmus úttörői közül Glücklich Vilma, Bédy-Schwimmer Rózsa, Mellerné Miskolczy Eugénia nevével találkozhatunk, valamint A Nő és a Társadalom című feminista folyóirat példányaival, a külföldiek közül Henriette Fürth, Rosa Luxemburg szerepel és olvashatjuk a nemzetközi nőkongresszusok anyagát. Ott vannak a híres pedagógusnők Ellen Key, Maria Montessori munkái.

A gyűjtemény legértékesebb részéről, a levelestárról és a gyűjtés módszereiről részletes leírás található a már említett Gyűjtők és gyűjtemények című kötetben megjelent tanulmányban.[ix] Az alapító a gyűjteményt kezdettől fogva szakszerűen gyarapította, tudományos alapossággal katalogizálta és végrendeletében azt remélte, hogy munkájának folytatása lesz. A második világháború utáni időszak meghiúsította ezt.

A világ ma is működő híres nőkönyvtárai később keletkeztek ugyan, de alapításuk óta folyamatosan működnek, gyarapodnak, modernizálódnak s fontos bázisai a nőkutatásnak.

http://www.archivesdufeminisme.fr/liens/bib-marguerite-durand-presentation/  – Marguerite Durand alapította 1897-ben

http://www.londonmet.ac.uk/thewomenslibrary/about/ ourhistory.cfm – Millicent Fawcett alapította 1926-ban

http://www.aletta.nu/aletta/eng/about_aletta –1929-ben alapították, Aletta Jacobs-ról nevezték el.

Az értékes könyvekből és a Levelestárból álló Magyar Asszonyok Könyvtára az alapító halála után is gyarapodott, frissen megjelent munkáikat a női szerzők továbbra is eljuttatták a Széchényi Könyvtárba, volt tehát remény arra, hogy a különleges gyűjtemény ne csak megmaradjon, de fejlőd[63]jön is.Atörténelem alakulása azonban meggátolta ezt. Hosszabb hányattatás után a Magyar Asszonyok Könyvtára kötetei nagy hiányokkal ugyan, de ismét a Széchényi Könyvtárban találhatók, bár a gyűjtemény gyarapodása a második világháború után megszakadt.

Méltó feladatunk lehet a Magyar Asszonyok Könyvtárát Csipkerózsika álmából feléleszteni, az éppen 160 évvel ezelőtt született alapító emléke előtt tisztelegni, aki

végrendeletében és élőszóban is kifejezte azt az óhaját, hogy e könyvtár ne záródjon le az ő alapvető munkájával.

Ahogy a bevezetőben megjegyeztem, fontos tudni arról, hogy a nők maguk mittettek szellemi és politikai egyenjogúsításukért és a szuverén alkotás jogáért. Másfelől pedig előadásom főhajtás volt az utunkat kikövező honleányok, tanárnők, írónők előtt, bár dolgozatomból sok száz érdemes név maradt ki.

A Magyar Asszonyok Könyvtára meggyőzően bizonyítja a női alkotóképesség erejét, a női nemzedékek egymásra épülő, kitartó munkáját és láthatóvá teszi a nők tevé- kenységének maradandó hatását a magyar kultúrára. A mára rendelkezésre álló, szinte korlátlan technikai lehetőségek segítségével Boldizsár Kata Piroska műve közkinccsé tehető és munkája a mai kor igényei szerint folytatható.

[i] A’ magyar anyáknak az ország’-gyűlésére egybegyűltt ország nagyai’,’s magyar atyák’ elejébe terjesztett alázatos kéréssek. Pozsony, 1790.

[ii] Mary Wollstonecraft: A vindication of the rights of woman. Boston, 1792.

[iii] Tudományos Gyűjtemény, 1826. XI. k. 68

[iv] A‘ TAPASZTALÁSOK teszik VIGYÁZÓVÁ az EMBERT vagy az Állortzás Támadók ellen ÁLLORTZÁTLAN VÉDELMEZÉS. Egy Barátném Leveleiböl való Tóldalékkal együtt Önnön költségén kiadta K.D.I.T. Budán, Nyomattatott Landerer Anna betűivel 1828.

[v] „…a dolgozó nőnek a magyar társadalomban ő [Veres Pálné] szerzett polgárjogot; ezzel a demokratikus felfogást bevitte oda is, ahol az addig nem volt meg – a nők körébe. (Geöcze Sarolta: Veres Pálné és a magyar társadalom evolúciója. A Magyar Paedagógiai Társaság 1904. márciusi ülésén tartott előadás. In: Magyar Paedagogia 1904. 13. évf. 6/7. sz. 321-341. p.

[vi] Brunszvik Teréz grófnő naplói és feljegyzései. Szerk. és a be- vezető tanulmányt írta Dr. Czeke Marianne. Bp. 1938.

[vii] Elekes Irén: Egy „névtelen székely asszony”. Boldizsár Kata Piroska, a gyűjteményszervező. In: Gyűjtők és gyűjtemények. A Nemzeti Könyvtár gyűjteményes kincsei és történetük. Budapest, 2009. Kossuth Kiadó, Országos Széchényi Könyvtár

[viii] Fáylné Hentaller Mariska: A magyar írónőkről. Budapest, 1889.

[ix] Elekes Irén i..m.

Elekes Irén Borbála "Mindent a nőkről" c. magyar nőtörténeti rádióműsorának kapcsolódó adása: beszélgetés Nagy Ildikó irodalomtörténész-könyvtárossal: elérhető itt.