| Cím | Hogy Karikó Katalin ilyen magasra jutott, csak egy hiba a mátrixban |
| Közlemény típusa | Magazin cikk |
| A kiadás éve | 2022 |
| Szerzők | Patakfalvi, Dóra |
| Magazin neve | Telex.hu |
| Publikáció dátuma | 2022.07.01. |
| Publikáció típusa | tényfeltáró |
| Kulcsszavak | nők a tudományban, szexizmus, szexizmus az egyetemen |
| Összefoglalás | Az MTA új rendes tagjainak 26:0-s férfi–női aránya és Kende Anna tiltakozása újra ráirányította a figyelmet a kérdésre: vajon mi okozza, hogy míg a felsőoktatásban stabilan magasabb a nők aránya, itthon és világszerte még mindig jóval kevesebb elismerés és magas pozíció jut a női tudósoknak? A tudomány férfiközpontúsága? A kutatási intézményrendszer patriarchális jellege? A gyerekvállalásra érzéketlen munkahelyek? A látens diszkrimináció és a szexizmus? Ezek együttesen alakíthatják ki azt a nehezített pályát, amelyen a női tudósok és kutatók mozognak. Szociológussal, történésszel, adattudóssal, anyagfejlesztővel és atommagfizikussal, valamint az MTA tagjaival jártuk körül a témát – olyan szakértőkkel tehát, akik nőként maguk is végigvették az akadályokat. |
| Webcím | https://telex.hu/komplex/2022/07/01/nok-a-tudomanyban-mta-doktori-uvegplafon-diszkriminacio-1 |
| Teljes szöveg | Miközben az elmúlt két évben egy magyar nő portréja járta be az újságok címlapjait világszerte, és magyar származású tudóst a múlt század '40-es évei óta nem övezett ekkora szakmai és társadalmi megbecsülés, a Magyar Tudományos Akadémia új rendes tagjai közé, 26 férfi tudós mellé egyetlen nő sem került be az idén. Karikó Katalin sikere és az akadémiaitag-választás szomorú aktualitása között persze semmilyen összefüggés nincs; az Egyesült Államokban élő, Nobel-várományos biokémikus mégis egy olyan csoportot reprezentál, amelyben éppen ő a kivétel: nőként, család mellett jutott a tudomány legmagasabb csúcsára. Az Európai Bizottság nők európai kutatásban betöltött szerepét vizsgáló kiadványa, a She Figures legutóbbi statisztikái szerint az EU 27 tagállamában átlagosan 32,8 százalék a kutatónők aránya, Magyarországon pedig 30,5 százalék, amivel a lista alsó harmadába tartozunk. A nők tudományos életpályáját kutató Paksi Veronika szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének munkatársa szerint ennek okait vizsgálva mindenekelőtt azokról a nyílt és rejtett akadályokról kell beszélnünk, amikkel a nőknek szükséges megküzdeniük a szakmai előmenetelük során. A szakirodalom ezeket az alapvető akadályokat két érzékletes képpel szemlélteti. A leaky pipeline, azaz a szivárgó vezeték metaforája az akadémiai, kutatói életutat egy lyukas vízvezetékhez hasonlítja: miközben haladnak előre a szakmai pályájukon, a nők láthatatlanul szivárognak el. Másrészt a pályájuk előrehaladtával egyre kisebb arányban találjuk meg őket a magasabb tudományos címek és vezető pozíciók birtokosai között, mert férfi kollégáikhoz képest nem vagy csak sokkal lassabban haladhatnak előre – üvegplafonba ütköznek. Az üvegplafon pedig csak nehezen áttörhető, hiszen az akadályok jórészt rejtettek, láthatatlanok. Az üvegplafonindex tekintetében hazánk szintén az egyik legrosszabb helyen áll az EU-tagállamok között: a legmagasabb – kutatóprofesszori vagy egyetemi tanári – pozíciókban itthon majdnem két és félszer kevesebb nőt találunk, mint férfit. „Hogyha egy nő PhD közben szeretne gyereket szülni, az ásót is megveheti, amivel a karrierjét elássa” (...) |
