Elizabeth Barrett Browning angol költő (1806–1861)

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Elizabeth Barrett Browning angol költő (1806–1861)

március 23, 2017 - 14:35

A viktoriánus kor egyik legjelentősebb, napjainkban is népszerű költője nyolcéves korában a görög és latin  mitológiával foglalkozott, tíz volt, amikor The Battle of Marathon címmel írt elbeszélő költeményt, 12 évesen anyanyelvén kívül görög, latin, héber nyelven olvasott. 1825-től publikált különböző folyóiratokban, a következő évben már önálló kötete is megjelent. 1845-ben ismerkedett meg Robert Browning költővel, házasságkötésük után Firenzében telepedtek le. Ez a szerelem ihlette a magyarul Portugál szonettek címmel megjelent, 44 versből álló kötetét. Életéről többek között írt regényt Flush címmel (Flush a költő szeretett kutyája volt). 

Néhány munkája: An Essay on Mind, with Other Poems; The Seraphim, and Other Poems; The Cry of the Children; Hiram Powers' Greek Slave; Casa Guidi Windows; Aurora Leigh; Poems Before Congress; Last Poems.

 

Flush

Nézd ezt a kutyát... Tegnap este, árván

s ügyet se vetve rá, a néma csöndben

elábrándoztam; megeredt a könnyem;

s ekkor nedves arcom mellett a párnán

egy faunfej tűnt föl, egy szőrős szatírfő

szinte hozzáért! Csillogó tekintet

tűzött szemembe sóváran s lecsüngő

bodros félfüle arcomon legyintett.

Én felszökkentem: mint a nimfa rebben,

ha szatír tör rá a görög ligetben:

egy faun? – Dehogy! Flush volt!

S míg puha gyapja

szivárgó könnyeimet fölitatta,

téged dicsért mosolygó énekem:

Pán, állatirhás égi szerelem!

 

 

Elisabeth Barrett Browning : Halljátok-e a gyermek jajszavát?

Részlet

 

Ó jaj, milyen szörnyű gyermekélet,

melyben már csupán halálra várnak ők!

Tört szívükre gyógyító kötésnek

áhítják a síri szemfedőt...

Gyermekek, hát fussatok ki a szabadba!

Mint vidám rigófiókák, énekeljetek,

tarka réten gyermekláncfüvet szakasztva,

s húzzátok az ujjatokra gyűrűnek!

Ám ők szólanak: A rét virága,

ugye, az is olyan, mint a gyom?

Jobb nekünk már itt a mélyárnyékú bánya;

a hímes rét messze van nagyon.

 

Mert a lelkünk, testünk elcsigázott;

ugrándozni, futni nem kíván.

Arra jó nekünk csupán a réti pázsit,

hogy ledőljünk és álom szálljon reánk.

Térdünk már az állástól is reszket,

s arcra bukunk, ha elindulunk.

Fáradt szempilláink mögött nekünk a legszebb

rózsa színe is csak szürke, unt.

Mert rabmunka terhe húz a földre,

földalatti szénporos rögön.

Forgunk egész nap egy érckeréknek dőlve,

gyárak mélyén, végtelen körön.

 

Az a kerék folyton zúg és csattog,

szélörvénye az arcunkba csap;

s már szívünkbe, már agyunkba mar egy vasfog,

és velünk együtt keringnek vad falak.

Rácsos ablakok mögött kering az ég is,

nyirkos tűzfalon kering a légy is...

és minden kering süvöltve, feketén,

mert az érckerék zúg, mint az átok,

és sírásunk néha felszakad

fuldokolva: Ó, kerekek, miért nem, álltok

forgásotokban meg egyetlen napra csak?

 

Ránk tekintenek, soványka, sápadt arccal,

szemük mélyén ül a rettenet;

azt hiszik, előttük áll a bosszú-angyal,

s tört szavakkal ostromolják az eget:

Meddig, ó meddig tapos gyermekszívekre

irgalmatlan ez a nemzet itt?

Meddig kell nekünk roskadni még lihegve,

vérrel hintve egy kufár trón lépcseit?

Ettől vállnak bíbor színre a palástok,

és amerre mennek, véres nyom marad,

mert a gyermeksírás jobban sújtó átok,

mint a férfiakban a kemény harag.

 
ford. Vajda Endre 
 

Elizabeth Barrett Browning: Mondd újra
(a Portugál szonettekből)

Mondd újra s újra mondd és újra mondd,
hogy szeretsz! Bár az ismételt szavak
kakukknótához hasonlítanak,
emlékezz rá, hogy se mező, se domb
nincs kakukknóta nélkül, ha a lomb
újul tavasszal s kizöldül a mag.
Egyszeri szó, mint szellem hangja, vak
sötétben zeng el és kétség borong
nyomában. Ismételd...szeretsz... Ki fél,
hogy a rét túl sok virággal veres
s az ég túl sok csillaggal ékszeres?
Mondd, szeretsz, szeretsz... Hangod úgy zenél
mint ezüst csengő, újrázva... Beszélj:
de ne feledd, hogy némán is szeress...

Fordította: Babits Mihály

 

 

Henrietta Rae angol festő (1859–1928)

június 18, 2015 - 23:22
Henrietta Rae angol festő

A viktoriánus kor népszerű festője Londonban született egy köztisztviselő hét gyermeke egyikeként 1859. dec. 30-án. Festő nagybátyja felfedezte a tehetségét, így a család tizenhárom éves korától taníttatta. A Királyi Művészeti Akadémiára, mivel nő volt, csak hatodik próbálkozásra sikerült bejutnia.

 

Legszívesebben klasszikus mitológiai vagy irodalmi témákat festett meg. Eurüdiké című művével több kiállításon díjat nyert. A modern ápolószakma megalapítóját, Florence Nightingale-t is megörökítette.  

 

Anna Laetitia Aikin-Barbauld, angol író, költő, irodalomtörténész, társadalomkritikus

szeptember 05, 2010 - 21:56

Anna Laetitia Aikin Barbauld (1743-1825) az angol romantika jelentős költője, esszéista, ezen kívül gótikus történeteket, illetve meséket is írt. Férjével a Palgrave Academy nevű fiúiskolát igazgatta, tanított is. Irodalomtörténészként 50 kötetes regénygyűjtemény szerkesztésével járult hozzá az angol kánon kialakulásához. Kiterjedt levelezést is folytatott. Leveleiben és esszéiben - kora normáit tekintve egy nő számára szokatlan módon - határozott politikai állásfoglalást tanúsított.

Aileen Palmer ausztrál költő, író, fordító, aktivista (1915–1988)

április 22, 2019 - 13:22
Aileen Palmer anyjával, Nattie Palmerrel és Pushkin nevű macskájával

A Melbourne-i egyetemen diplomázott francia nyelv- és irodalomból 1935-ben. Tudott még németül, spanyolul és oroszul. Diákkorában kapcsolódott be a munkásmozgalomba, belépett a kommunista pártba, tagja volt a baloldali Victorian Writers’ League-nak. Európába utazott, Londonban antifasiszta tömeggyűléseken vett részt, Ausztriában és Spanyolországban fordítóként dolgozott.  A spanyol polgárháborúban a Nemzetközi brigádok egészségügyi csapatának tagja volt, Last Mile to Huesca címmel írt erről regényt. A II. világháborúban Angliában mentőautóvezető volt.

Forrai Eszter költő, festő (sz. 1938)

április 14, 2017 - 00:35

Az ELTE bölcsészkarán végzett, 1962-től Párizsban él, publikál magyarul, franciául, fordít, fest. Munkásságáért kapott kitüntetései: Roboz Károly-díj (Izrael), Prix Mérit (Franciaország), Magyar Köztársasági Érdemkereszt. Néhány kötete magyarul: Faágak tánca, Lépcsők, Napóra mögött, Színné vált szavak; és franciául: L’escalies de vogul, L’ombre des eclairs, Dechirure de ciel. 

 

Részlet Lépcsők című verséből:

Akkor január volt,

Kegyetlen hideg

A Dunába vezettek a lépcsők

Mikor a kis cipőkből kilépve

Megálltunk -

Vilborg Dagbjartsdóttir izlandi költő, feminista (sz. 1930)

május 04, 2017 - 00:47

Félreeső kis faluból, tradicionális hagyományokat ápoló családból jött. 18 éves korában Reykjavikban elvégezte a tanárképzőt és néhány évet tanított. 1960-ban jelent meg első verseskötete. A női egyenjogúság hirdetője, egyik alapító tagja a Rauðsokkahreyfingin-nek  (Vörösharisnyás feministák), hosszú ideig volt a vezetőség tagja.  A Women's International Society for Culture and Peace nemzetközi egyesület izlandi részlegének vezetőségi tagja. Részt vesz az írószövetség munkájában, ahol a nők érdekeit képviseli.

Hajnal Anna költő, író, fordító (1907–1977) 

február 01, 2018 - 14:05

A Nyugat harmadik nemzedékének jelentős alakja Gyepűfüzesen született. 1926-ban költözött Budapestre, angoltanításból tartotta fenn magát. Első versei az Álláspont és a Pásztortűz című lapokban jelentek meg. 1933-ban közölte először versét a Nyugat, attól kezdve állandó szerzője is lett. Első önálló kötete 1933-ban jelent meg Ébredj fel bennem, álom címmel. Egyik alapítója volt a Tóth Árpád Társaságnak, az összejöveteleket lakásán tartották, a tagok kortárs költők, írók, festők, tudósok voltak.

Takács Zsuzsa költő, műfordító (sz. 1938)

november 14, 2018 - 18:54
Takács Zsuzsa dedikál az Ünnepi Könyvhéten (Fotó: Vadas Róbert)

Az ELTE spanyol-olasz szakán végzett 1963-ban, majd Havannában egyetemi lektorként dolgozott. 1964 és 2002 között a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen spanyol társadalomtudományi szaknyelvet tanított. Elsősorban spanyol, olasz, katalán, portugál és angol költőket fordít. Első verseskötete, a Némajáték, 1970-ben jelent meg a Szépirodalmi kiadónál. Számtalan hazai és külföldi díjat kapott, 2003-ban a Magyar Köztársaság Babérkoszorús Költője kitüntetést nyerte el.

Egyik lánya Lengyel Anna műfordító, dramaturg. 

Néhány kötete:

Az első svéd feminista: Sophia Elisabet Brenner

április 09, 2017 - 21:21

1659-ben született. Az első jelentős svéd írónő, 1693-ban megjelent, a női nem indokolt védelméről szóló írása miatt pedig az első svéd feministaként tartják számon. Kora szokásaitól eltérően rendkívül alapos nevelést kapott, apja elintézte, hogy a stockholmi német fiúiskolában – egyedüli lányként –  tanulhasson. A divatos festő, Elias Brenner felesége lett 1680-ban, házuk az irodalmi és művészeti élet egyik központja volt. 

Irene Rice Pereira amerikai festő, költő, filozófus  (1907–1971) 

július 30, 2017 - 20:11

1933-ban az American Contemporary Artists Gallery-ben kiállított fél-absztrakt képein hajózási motívumok, füstfelhők, horgonyok jelennek meg, a következő években absztrakt emberi testeket állít hatalmas gépekkel szembe. 1937 végétől a Bauhaus és az orosz konstruktivizmus hatása jelenik meg munkáin. Különösen érdekelte a fény megjelenítése és új, különleges festékek felhasználása, a negyvenes évek végén például  festékkel kísérletezett.

Rakovszky Zsuzsa

április 11, 2018 - 18:33
Rakovszky Zsuzsa (Fotó: Szász Marcell)

Rakovszky Zsuzsa Sopronban született 1950. december 4-én. Költő, író, műfordító. Apja, Rakovszky Tibor jogot végzett, a háború előtt a közigazgatásban dolgozott mint főispáni, majd miniszteri titkár, később vállalatigazgató volt, a háború után nyugdíjas. 1952-ben halt meg. Anyja, Szűcs Zsuzsanna gépírónő volt, majd pénzügyi előadó. 1981-ben halt meg. Nevelőapja, Majoros József jogot végzett, a háború után raktárosként dolgozott.

Ann Mary Newton angol festő (1832–1866)  

június 28, 2019 - 22:42
Ann Mary Newton: Önarckép (részlet)

Ann Mary Severn Rómában született, ahol festőművész apja élt akkor családjával. Kezdetben apjától tanult rajzolni, majd Angliába való hazatérésük után George Richmond, majd Párizsban Ary Scheffer volt a mestere. Főleg portréfestőként vált ismertté, első komoly sikerét Elgin grófnőjének arcképével aratta, ami számtalan megrendelést hozott neki az arisztokrácia köréből.  1852-ben testvéreiről készített képe, a The Twins volt az első, ami a Royal Academy of Arts kiállításán szerepelt.

Adela Zamudio bolíviai költő, tanár, feminista (1854–1928)

szeptember 30, 2019 - 23:59

Tanárként sokat tett azért, hogy a családok lánygyerekeiket is taníttassák, egyetemre küldjék. Verseiben - Soledad álnéven - a nők helyzetéről, a nemi alapú diszkriminációról és a szexualitásról is írt.  Irodalmi munkásságán kívül cikkeket publikált a nők egyenjogúsításáról, a válás legalizálásáról, az egyház képmutatásáról, a feminizmus céljairól, a munkásnők helyzetéről, az egyház és az iskola szétválasztásáról. Alapító tagja volt a Feminiflor feminista folyóiratnak. Életében eszméit ellenkezéssel fogadták, munkásságát igazán csak évtizedekkel halála után ismerték el.