Elizabeth Barrett Browning angol költő (1806–1861)

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Elizabeth Barrett Browning angol költő (1806–1861)

március 23, 2017 - 14:35

A viktoriánus kor egyik legjelentősebb, napjainkban is népszerű költője nyolcéves korában a görög és latin  mitológiával foglalkozott, tíz volt, amikor The Battle of Marathon címmel írt elbeszélő költeményt, 12 évesen anyanyelvén kívül görög, latin, héber nyelven olvasott. 1825-től publikált különböző folyóiratokban, a következő évben már önálló kötete is megjelent. 1845-ben ismerkedett meg Robert Browning költővel, házasságkötésük után Firenzében telepedtek le. Ez a szerelem ihlette a magyarul Portugál szonettek címmel megjelent, 44 versből álló kötetét. Életéről többek között írt regényt Flush címmel (Flush a költő szeretett kutyája volt). 

Néhány munkája: An Essay on Mind, with Other Poems; The Seraphim, and Other Poems; The Cry of the Children; Hiram Powers' Greek Slave; Casa Guidi Windows; Aurora Leigh; Poems Before Congress; Last Poems.

 

Flush

Nézd ezt a kutyát... Tegnap este, árván

s ügyet se vetve rá, a néma csöndben

elábrándoztam; megeredt a könnyem;

s ekkor nedves arcom mellett a párnán

egy faunfej tűnt föl, egy szőrős szatírfő

szinte hozzáért! Csillogó tekintet

tűzött szemembe sóváran s lecsüngő

bodros félfüle arcomon legyintett.

Én felszökkentem: mint a nimfa rebben,

ha szatír tör rá a görög ligetben:

egy faun? – Dehogy! Flush volt!

S míg puha gyapja

szivárgó könnyeimet fölitatta,

téged dicsért mosolygó énekem:

Pán, állatirhás égi szerelem!

 

 

Elisabeth Barrett Browning : Halljátok-e a gyermek jajszavát?

Részlet

 

Ó jaj, milyen szörnyű gyermekélet,

melyben már csupán halálra várnak ők!

Tört szívükre gyógyító kötésnek

áhítják a síri szemfedőt...

Gyermekek, hát fussatok ki a szabadba!

Mint vidám rigófiókák, énekeljetek,

tarka réten gyermekláncfüvet szakasztva,

s húzzátok az ujjatokra gyűrűnek!

Ám ők szólanak: A rét virága,

ugye, az is olyan, mint a gyom?

Jobb nekünk már itt a mélyárnyékú bánya;

a hímes rét messze van nagyon.

 

Mert a lelkünk, testünk elcsigázott;

ugrándozni, futni nem kíván.

Arra jó nekünk csupán a réti pázsit,

hogy ledőljünk és álom szálljon reánk.

Térdünk már az állástól is reszket,

s arcra bukunk, ha elindulunk.

Fáradt szempilláink mögött nekünk a legszebb

rózsa színe is csak szürke, unt.

Mert rabmunka terhe húz a földre,

földalatti szénporos rögön.

Forgunk egész nap egy érckeréknek dőlve,

gyárak mélyén, végtelen körön.

 

Az a kerék folyton zúg és csattog,

szélörvénye az arcunkba csap;

s már szívünkbe, már agyunkba mar egy vasfog,

és velünk együtt keringnek vad falak.

Rácsos ablakok mögött kering az ég is,

nyirkos tűzfalon kering a légy is...

és minden kering süvöltve, feketén,

mert az érckerék zúg, mint az átok,

és sírásunk néha felszakad

fuldokolva: Ó, kerekek, miért nem, álltok

forgásotokban meg egyetlen napra csak?

 

Ránk tekintenek, soványka, sápadt arccal,

szemük mélyén ül a rettenet;

azt hiszik, előttük áll a bosszú-angyal,

s tört szavakkal ostromolják az eget:

Meddig, ó meddig tapos gyermekszívekre

irgalmatlan ez a nemzet itt?

Meddig kell nekünk roskadni még lihegve,

vérrel hintve egy kufár trón lépcseit?

Ettől vállnak bíbor színre a palástok,

és amerre mennek, véres nyom marad,

mert a gyermeksírás jobban sújtó átok,

mint a férfiakban a kemény harag.

 
ford. Vajda Endre 
 

Elizabeth Barrett Browning: Mondd újra
(a Portugál szonettekből)

Mondd újra s újra mondd és újra mondd,
hogy szeretsz! Bár az ismételt szavak
kakukknótához hasonlítanak,
emlékezz rá, hogy se mező, se domb
nincs kakukknóta nélkül, ha a lomb
újul tavasszal s kizöldül a mag.
Egyszeri szó, mint szellem hangja, vak
sötétben zeng el és kétség borong
nyomában. Ismételd...szeretsz... Ki fél,
hogy a rét túl sok virággal veres
s az ég túl sok csillaggal ékszeres?
Mondd, szeretsz, szeretsz... Hangod úgy zenél
mint ezüst csengő, újrázva... Beszélj:
de ne feledd, hogy némán is szeress...

Fordította: Babits Mihály

 

 

Henrietta Rae angol festő (1859–1928)

június 18, 2015 - 23:22
Henrietta Rae angol festő

A viktoriánus kor népszerű festője Londonban született egy köztisztviselő hét gyermeke egyikeként 1859. dec. 30-án. Festő nagybátyja felfedezte a tehetségét, így a család tizenhárom éves korától taníttatta. A Királyi Művészeti Akadémiára, mivel nő volt, csak hatodik próbálkozásra sikerült bejutnia.

 

Legszívesebben klasszikus mitológiai vagy irodalmi témákat festett meg. Eurüdiké című művével több kiállításon díjat nyert. A modern ápolószakma megalapítóját, Florence Nightingale-t is megörökítette.  

 

Anna Laetitia Aikin-Barbauld, angol író, költő, irodalomtörténész, társadalomkritikus

szeptember 05, 2010 - 21:56

Anna Laetitia Aikin Barbauld (1743-1825) az angol romantika jelentős költője, esszéista, ezen kívül gótikus történeteket, illetve meséket is írt. Férjével a Palgrave Academy nevű fiúiskolát igazgatta, tanított is. Irodalomtörténészként 50 kötetes regénygyűjtemény szerkesztésével járult hozzá az angol kánon kialakulásához. Kiterjedt levelezést is folytatott. Leveleiben és esszéiben - kora normáit tekintve egy nő számára szokatlan módon - határozott politikai állásfoglalást tanúsított.

Dukai Takách (Takács) Judit költő (1795–1836)

június 26, 2014 - 20:19

Az első jelentős magyar költőnőként számontartott, Malvina néven publikáló Takách Judit 1795. augusztus 9-én született Dukán, nemesi családból. A kislány gondos nevelésben részesült, és amikor megpróbálkozott a versírással, szülei ebben is bátorították. Otthonában a gazdasszonyi teendőket sajátította el, majd 1811-től apja Sopronban iskoláztatta.

 

Gabriela Mistral chilei költő, tanár, diplomata (1889–1957)

április 08, 2017 - 22:22

Az első latin-amerikai nő, aki irodalmi Nobel-díjat kapott (1945). Lucila Godoy y Alcayaga néven egy eldugott chilei faluban született, baszk és indián ősöktől. Tanárként komoly szerepet vállalt Chile és Mexikó oktatásügyében. Nápolyban, Madridban és Lisszabon volt chilei konzul, számtalan nemzetközi kulturális szervezet tagja, oktatott a Columbia Egyetemen és a Vassar College-ban az Egyesült Államokban. Költészetének fő témái a szerelem, halál, a vágyott, de meg nem élt anyaság és szülőföldjének szépsége. Versein kívül hazájában irodalmi díj őrzi nevét.

Károlyi Amy költő

július 10, 2017 - 16:11

A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakán szerzett tanári oklevelet. Első versei a Nyugatban jelentek meg 1940-ben. A versek mellett meséket, esszéket írt, sokat fordított angolból, németből, franciából. Férjével, Weöres Sándorral is jelent meg több közös kötete. 

Néhány munkája: