A román idősgondozók új betegsége: az „Olaszország-szindróma”

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

A román idősgondozók új betegsége: az „Olaszország-szindróma”

április 04, 2018 - 23:33

Az állam hozzájárulása a gondoskodási feladatokhoz, bár országonként jelentős eltérések vannak, összességében globálisan alacsonynak mondható. Emögött nagyrészt az az ideológia áll, miszerint a gondoskodás a nők "természetéből" fakad, ők erre velük születetten alkalmasak, ezért önként-dalolva - és persze ingyen, vagy megalázóan alacsony bérért - elvégzik. Ehhez a folyamathoz kézenfekvően illeszkedik a nők engedelmességre, kiszolgálásra, csendességre való szocializációja - így ugyanis kisebb eséllyel fognak szervezkedni, tiltakozni, hangosan követelőzni, sztrájkolni. Az egészségügyi és szociális szféra siralmas helyzetéből adódóan sokan arra kényszerülnek, hogy beteg, fogyatékos vagy idős hozzátartozóikat otthon ápolják. A feladatra persze - ellentétben az ideológiával - távolról sem minden nő alkalmas.

A tehetősebb országokban ezért, akik megengedhetik maguknak, alkalmazottat vesznek fel a gondoskodási feladatok ellátására. Ez idézi elő a nők migrációját keletről nyugatra. Közben saját gyerekeiket otthon hagyják, így a hiány mindig fennáll. A helyzet ráadásul az ápolt személynek sem feltétlenül ideális, hiszen ezek a munkavállalók általában nem rendelkeznek szakirányú végzettséggel. A szakképzett segítőt a család gyakran már nem tudná megfizetni, így feketén foglakoztat (kizsákmányol) egy kiszolgáltatott, képzetlen kelet-európai nőt. 

Az elmúlt évtizedek során becslések szerint mintegy kétmillió romániai nő vállalt ilyen körülmények közt gondozási munkát Olaszországban. Ilyenkor saját gyerekeiket a férj, a nagyszülők vagy akár a szomszédok felügyeletére kénytelenek bízni. Eleinte minden érintett derűlátó, mert az anyagi helyzet javulását remélik, ugyanakkor a családok kényszerű elszakadása egy idő után mindenkit megvisel. A nőkön először fizikai tünetek jelentkeznek: krónikus fáradság, vagy ismeretlen eredetű fájdalom, majd egy idő után elhatalmasodik rajtuk a depresszió vagy a pszichózis. Így visszatérnek hazájukba, ahol pszichiátriai kezelésen esnek át. A feltűnően nagyszámú (csak az elmúlt két évben egyetlen kórházban 150) hasonló eset miatt olasz antropológusok utaztak a jászvásári (Iasu) kórházba, hogy tanulmányozzák a jelenséget. 

(2017 márciusában az Observer és a  az Olaszországban, jellemzően Szicíliában dolgozó román mezőgazdasági munkásnők kiszolgáltatottságáról írt. 2017 novemberében pedig járta be a világsajtót egy tíz éve szexrabszolgaként fogva tartott román nőről, aki idősgondozóként érkezett az országba.) 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Olvasói levél: hogyan fonja körül a hímsovinizmus a női szerepeinket?

május 08, 2011 - 08:45
Fotó: PublicDomainPictures / Pixabay

c. cikkünk kommentjei között sokat beszélgettünk arról, hogyan viszonyul környezetünk, társadalmunk az . Olvasónk küldte ezt az írást, személyes hangvételű cikke arról, hogyan rombolja le a hímsovinizmus a nőiségünket mind a nél, mind a párkapcsolatunk viszonylatában. Köszönjük!

Segíti-e az alapjövedelem a női egyenjogúság elérését?

január 24, 2012 - 09:37
Fotó: Alexas / Pixabay

Az elmúlt húsz évben sokan, sokféle formában foglalkoztak azzal, hogy érdemes lenne-e bevezetni egy olyan, alanyi jogon járó juttatást, ami egy politikai közösség minden tagjának egyéni alapon járna, anyagi helyzettől függetlenül, munkakötelezettség nélkül. Ez a juttatás az alapjövedelem (basic income, Grundeinkommen); korábban többek között területi osztalékként, állami prémiumként, garantált létfenntartási minimumként vagy állampolgári bérként hivatkoztak rá.