Leövey Klára (1821–1897)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Leövey Klára (1821–1897)

január 04, 2019 - 00:00
Teleki Blanka munkatársa, a magyar nőnevelés úttörője.

Leövey Klára (Teleki Blanka rajza, részlet)

Máramarosszigeten született, Leövey József beregi földbirtokos, megyei táblabíró és Szathmáry Eszter lányaként. Anyja nagy gondot fordított a lánya nevelésére, aki tehetségesen énekelt, ahelyi jótékony egyesület eseményein is.

1846 novemberében a  által Pesten alapított nőnevelő intézetben alkalmazták mint nevelőt és tanítónőt. Lelkesen üdvözölte a '48-as forradamat. A katonák segítése miatt 1851-ben Telekivel együtt letartóztatták és fogságba vetették.

1856-ban szabadult, ezután szülővárosában alapított kisebb nevelőintézetet lánygyermekek számára. Ez később állami felsőbb lányiskolává vált, Leövey igazgatása alatt. A Habsburg-közigazgatás azonban nem nézte jó szemmel az iskolában folyó magyar szellemű nevelést és 1861-ben bezáratta az intézményt.

Ezután Pestre ment, majd Teleki Blankával Párizsba utazott. Teleki halála után nevelőnői tisztésgeket vállalt. 

1866-tól újságírással is foglalkozott, leginkább a Máramaros c. lapban publikált. A kiegyezést elutasította. Emlékirataiban hosszasan értekezett kufsteini raboskodásáról. 

1889-ben Budapestre költözött, a társadalmi és irodalmi élet tevékeny alakjává vált. Ot is halt meg 1897-ben közlekedési balesetben (egy omnibusz elgázolta).

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Karacs Teréz pedagógus (1808–1892)

január 03, 2019 - 09:00

Apja Ferenc rézmetsző, anyja Takács Éva, az első magyar nő, aki nyilvános publikációban arról értekezett, hogy azonos képesítés mellett a nők a férfiakkal egyenértékű tudományos, művészeti és politikai teljesítményre lennének képesek. A családban mind a hat gyerek alapos nevelést kapott.  A Karacs-házat látogatták a kor neves írói, művészei, így Teréz inspiráló környezetben nőtt fel. 

Kalocsa Róza író, pedagógus (1838–1901)

január 11, 2019 - 00:00

A pedagógus családból származó tanárnő az elsők között volt, akik szorgalmazták a magyar nyelv tanítását az iskolákban. Az ország számos intézményében tanított, Szatmáron a protestáns leánynevelő intézetnek, Debrecenben a református felsőbb leányiskola internátusának, Pesten a Evangélikus Református Felsőbb Leányiskolának volt igazgatója. Sokat publikált (gyakran férfi álnév alatt), cikkeket, tanulmányokat, tankönyveket, elbeszéléseket, regényeket írt, franciából és angolból fordított, a volapük (mesterséges nyelv) lelkes támogatója volt.

Néhány műve: 

Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda megalapítója (1775–1861)

január 01, 2019 - 00:00
Brunszvik Teréz - Szinay István metszete, 1860 (részlet)

1775. július 27-én született Pozsonyban, nevét Mária Terézia után kapta. Három fiatalabb testvére volt: Ferenc (az ő lánya lesz Brunszvik Júlia), Jozefin és Karolina (az ő lánya lesz Teleki Blanka). Apja, Brunszvik Antal gróf 1790-ben a pozsonyi diétán felszólalt a nőnevelés és az állami lányiskolák szervezése érdekében. Felfigyelt Teréz zenei tehetségére, zongorázni taníttatta, így a kislány már hatévesen zenekari kísérettel közönség előtt eljátszotta Rosetti zongoraversenyét.