Hímnem, nőnem: a médium nem semleges

CímHímnem, nőnem: a médium nem semleges
Közlemény típusaMagazin cikk
A kiadás éve1995
Corporate AuthorsFeminista Hálózat
Magazin neveNőszemély - feminista lap
Oldalak4-5
Publikáció dátuma09/1995
ISSN1219-1981
KulcsszavakFeminizmus, Gender
Összefoglalás

A Nyilvánosság Klub Monitor csoportja egyebek mellett a televíziós hírmûsorok tartalomelemzésével keresett választ arra, hogyan jelenítik meg a médiumok a nõket, milyen képet vetít ki a két nem egymáshoz való viszonyáról.

Webcímhttps://nokert.hu/sites/default/files/csatolmanyok/noszemely_5_1.pdf
Rövid címNőszemély
A magazin alternatív megnevezéseNőszemély - A Feminista Hálózat lapja
Teljes szöveg

A Nyilvánosság Klub Monitor csoportja egyebek mellett a televíziós hírmûsorok tartalomelemzésével keresett választ arra, hogyan jelenítik meg a médiumok a nõket, milyen képet vetít ki a két nem egymáshoz való viszonyáról. Megfigyelésük alapját a január havi Tv-híradók és Objektívek képezték. A két hírmûsort napi váltakozásban figyelték. A Nõszemély szemelvényeket közöl a Monitor csoport megállapításaiból, amely teljes terjedelmében a Magyar Hírlapban jelent meg:

Bátran leszögezhetjük, hogy a kommunikátorokat illetõen mind a Tv-híradó, mind az Objektív mûsorai férficentrikusak. A híradó 70 százalékában férfi szólalt meg, 30 százalékában nõ, és együtt soha nem szerepeltek, míg az Objektívek 69 százalékában volt férfi kommentátor, csupán egynegyed részében nõ és három alkalommal férfi és nõ együttesen. Ez az arány nagyjából egybeesik azzal a friss kutatási eredménnyel, miszerint a magyar újságírók 68 százaléka férfi, és csak 32 százaléka nõ.

A nõi kommentátorok  alulreprezentáltságának . tényén túllépve még kedvezõtlenebb kép bontakozik ki, ha azt is megvizsgáljuk: milyen témákban készítenek interjúkat a nõi riporterek. Ekkor ugyanis kiderül, hogy a kommunikátori munka alá-, fölérendeltségi viszonyrendszerében a nõk jószerével e hierarchia alján helyezkednek csak el. Vizsgált híranyagainkban férfiak kés: tettek interjút minden olyan témában, amelyben a világpolitikáról, az ország ügyeirõl, pártpolitikáról kellett kérdezni az interjúalanyokat. Ezzel szemben a nõi kommunikátoroknak be kell érniük a kevésbé jelentékeny, néha már az extrémitás határát súroló - de nagyon sokszor empatikus képességeket is igénylõ - témákkal és interjúalanyokkal.

Ha a kommunikátor síkján borús kép bontakozott ki a nõi egyenjogúságról, akkor a hírek nõi szereplõit tekintve ez a kép csak tovább komorodik, A két hírmûsort együttesen alapul véve a hírek 81 százalékának nincs értékelhetõ nõképe. A Magyar Televízió híranyagát nézve úgy tûnik: a politika, a gazdaság, a tudomány területén a férfiak a szakértelem és kompetencia szinte kizárólagos letéteményesei.

Nem jobb a helyzet a munka és szakértelem világában sem - úgy tûnik, ez is a férfiak territóriuma, Igaz ugyan, hogy Magyarországon a szellemi munkát végzõk között a vezetõi beosztásban lévõ férfiak több mint háromszor annyian vannak, mint a nõi vezetõk, de ez utóbbiak a hírmûsorokban vezetõként, szakértõként valódi, jelenlétûhöz képest is nagyon alulreprezentáltak. A férfiak összehasonlíthatatlanul többet szerepelnek a híranyagokban, és még a nõk által magasan felülreprezentált szakmákban is az esetek többségében övék a nyilatkozás, joga.
Egy amerikai médiumkutató a nõk tömegkommunikációs eszközök általi "szimbolikus megsemmisítését". fogalmazta meg. Elmondhatjuk: a Magyar Televízió két fõ hírmûsorára is nagyrészt érvényes ez a megállapítás.