Clare Boothe Luce (1903-1987) amerikai színdarabíró, újságíró, olaszországi nagykövet, politikus

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Clare Boothe Luce (1903-1987) amerikai színdarabíró, újságíró, olaszországi nagykövet, politikus

augusztus 12, 2009 - 10:49

Szatírákkal tűnt fel a Vogue és a Vanity Fair magazinokban, egyik gyakran idézett aforizmája például: "minden jótett elnyeri méltó büntetését". A második világháború alatt a Life magazinnak írt jelentéseket, röviden így foglalta össze az eseményt: "az emberek úgy döntöttek, együtt meghalnak, mert képtelenek voltak megtalálni a módját, hogy együtt éljenek". Háborús tudósítóként Kínában, Indiában és a világ számos egyéb országában járt. Felkavaró, szókimondó jelentései nyomán megváltoztatták a brit hadi stratégiát a Közel-Keleten. Egyik cikke miatt le is tartóztatták.

1953-tól 1956-ig az USA kongresszusának első női képviselője.

"Dorothy Hale öngyilkossága" c. képe az ő megrendelésére készült el.

Lánya 1944-ben autóbalesetben meghalt, ezt követően Booth a katolikus vallásban próbált vigaszra lelni. A későbbiekben az áttéréséről szóltak művei, valamint számos színdarabot írt, egyiket Academy Awardra jelölték. A szentek életéről könyvet szerkesztett, melybe is írt.

1987-ben, agytumorban halt meg.

Ösztöndíjat neveztek el róla, mellyel 1989 óta kutatónőket támogatnak.

 

 

Isabel Oyarzábal de Palencia spanyol újságíró, író, diplomata (1878–1974)

május 04, 2017 - 00:06

Skót  anyától, baszk apától született, két nyelven nőtt fel. Volt színész, nyelvtanár, újságíró. Alapítója és szerkesztője volt 1908-ban az első spanyol nőmagazinnak, a La Dama-nak.  1926-ban csatlakozott a  feminista Lyceum Clubhoz, később alelnöke lett. A szocialista párt képviselőjeként részt vett és felszólalt nemzetközi konferenciákon. A polgárháború idején az Egyesült Államokban tett előadókörutat és gyűjtött pénzt. 1936-ban nagyköveti kinevezést kapott Svédországba. 1939-ben a Franco rezsim elől családjával Mexikóba menekült.

Anne O'Hare McCormick amerikai újságíró (1882–1954)

május 16, 2016 - 00:03

Az első nő, aki a New York Times külföldi tudósítója és szerkesztőbizottsági tagja lett, olyan időben, amikor az újságírók csaknem kizárólag a férfiak közül kerültek ki. A második világháború kitörése előtti években Európa több vezetőjével készített interjút. 1936-ban első nőként kinevezték a Times szerkesztői bizottságába. 1937-ben Pulitzer díjjal tüntették ki, ő volt az első nő, aki ezt a komoly szakmai elismerést megkapta. 

Paulina Kuczalska-Reinschmit lengyel feminista, újságíró, író (1859–1921)

május 21, 2015 - 22:42

Az első világháború előtti lengyel nőmozgalom legradikálisabb alakja. Gazdag krakkói nemesi családból származott, igényes neveltetést kapott, francia, német, olasz és angol nyelvismerete volt. Első cikke 1881-ben az Echo-ban jelent meg. Svájci egyetemista évei alatt ismerkedett meg a feminista eszmékkel, hazatérése után megalapította a Nőegyletet. Több más szervezet, oktatási intézmény alapítása kötődik még a nevéhez.

Ella Mensch német író, újságíró, tanár, feminista (1859–1935)

március 23, 2017 - 14:08

Pedagóguscsaládból származott, 1879-ben Berlinben szerzett tanítói oklevelet. Ezután Zürichbe ment, ahol – valószínűleg első nőként a világon – német nyelvet és irodalmat, teológiát, valamint filozófiát hallgatott az egyetemen, 1883-ban végzett. A Darmstädter Tageblatt című újságnál helyezkedett el és közben doktori disszertációján dolgozott, amelyet 1886-ban védett meg Zürichben. 1890-től alapító tagja és sokáig elnöke volt a német tanárnők egyesületének. 1893-ban jelent meg első nőkérdéssel foglalkozó cikke. 1904-től a Frauen-Rundschau című lap szerkesztője volt.

Pavlina Pajk szlovén költő, író, feminista (1854–1901)

április 08, 2017 - 21:11

Szüleivel Olaszországban élt, az ő haláluk után, 16 éves korában tért haza. Nagybátyja házában találkozott a kor haladó értelmiségi képviselőivel. Első verse 1874-ben jelent meg, első regényét Občutki na novega leta dan címmel 1876-ban publikálta. Termékeny író volt, friss, egyéni stílusa hamar népszerű lett. Műveiben mindig a nők a főszereplők. 1884-ben megjelent cikke, a Nekoliko besedic o ženskem vprašanju (Néhány szó a nőkérdésről) az első olyan írás, amely a nők társadalomban elfoglalt helyzetéről beszél. 

Inessa Armand francia forradalmár, feminista (1874–1920)

április 09, 2017 - 23:09

Párizsban született, Moszkvában nevelkedett. 1903-ban belépett az illegális szociáldemokrata munkáspártba, később a bolsevikokhoz csatlakozott. 1914-ben a Rabotnyica (Munkásnő) című folyóirat szerkesztője volt, cikkeiben gyakran foglalkozott a nők emancipációjával. A forradalom győzelme után fontos munkát kapott, a párt nőtagozatának, a Zsenotgyel-nek a főnöke lett. Jelentős szerepe volt a válás és az abortusz legalizálásában.

Lidia Gueiler Tejada bolíviai politikus (1921­–2011)  

május 06, 2017 - 21:31

Bolivia első női elnöke Cochabamba-ban született, boliviai anyától, német emigráns apától. Könyvelőnek tanult, 1948-ban csatlakozott a Movimiento Nacionalista Revolucionario  (MNR) párthoz. Néhány év múlva komoly tekintélyt szerzett, amikor megszervezte és sikerre vitte a baloldali nézeteikért bebörtönzött férjeik és fiaik kiszabadításáért küzdő nők éhségsztrájkját. 1952-ben részt vett a forradalomban, 1964-ben bebörtönözték majd száműzték. 1979-ben, hazatérése után megválasztották az alsóház elnökének, november 18-án  köztársasági elnöknek választották, a tisztséget 1980.

Tawakkol Karman, jemeni újságíró, emberjogi aktivista, "a forradalom anyja" (sz. 1979)

február 07, 2018 - 10:29

A „forradalom anyja” volt az első jemeni és az első arab nő, aki Nobel-díjat kapott. Taiz-ban született, haladó szellemű értelmiségi családba. 1999-ben közgazdaságtanból diplomázott, mesterdiplomáját politikatudományból készítette.

2005-ben egyik alapítója volt a Women Journalists Without Chains nevű szervezetnek, melynek célja a nők jogainak, a polgárjogoknak, a szólásszabadságnak a kívívása.

Hilda Sachs svéd újságíró, feminista (1857–1935)

március 12, 2018 - 22:47

Hilda Gustafva Sachs Engströmben született, kereskedőcsalád lánya. 1878-1881 között a Högre lärarinneseminariet tanulója volt, végzés után tanítónőként dolgozott. 1886-ban házasságot kötött Carl Fredrik Sachs-szal, aki 1893-ban meghalt. Hilda családja eltartására újságírói munkát vállalt, a Dagens Nyheter, Nya Dagligt Allehanda, Svenska Dagbladet, Stockholmbladet lapoknak dolgozott. 1895 – 1899 között Párizsban, 1908 – 1910 között Rómában volt külföldi tudósító.

Narcyza Żmichowska lengyel író, aktivista, feminista (1819–1876)

március 31, 2018 - 16:38

Varsóban született, elszegényedett, haladó elveket valló nemesi családba. Az Institut Guwernantek elvégzése után 1835-38 között az intézet tanára volt, majd az előkelő Zamoyski családnál vállalt nevelőnői állást. Velük utazott Párizsba, ahol találkozott fivérével, aki forradalmi tevékenysége miatt menekültként élt ott. Bekapcsolódott a lengyel emigránsok életébe és megismerkedett a feminizmus eszméjével.

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.