Emily Davies (1830–1921), brit feminista, a nők oktatásának úttörője

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Emily Davies (1830–1921), brit feminista, a nők oktatásának úttörője

december 22, 2015 - 14:31
A nők felsőfokú tanulmányokhoz való jogáért küzdött. Az első ezt biztosító intézmény, a Girton College társalapítója.

Southamptonban született 1830. ápr. 22-én. Apja evangélikus lelkész volt. Fiatalon eljátszott a gondolattal, hogy orvos lesz. Apja halála után Londonba költözött, és a  által alapított English Woman's Journalban cikkeket jelentetett meg arról, hogy nőket is ki kellene képezni erre a hivatásra. Ő maga végül nem lett orvos, ám barátja,  (a nőmozgalmár testvére) az ő biztatására érte el első angol nőként ezt az eredményt.

Belépett a nők szavazati jogáért küzdő Kensington Society-be (melynek Bodichon és a Garrett-testvérek is tagjai voltak). Tagja volt annak a csoportnak (a Langham Place Hölgyei), akik rávették a fiatal John Stuart Millt, hogy terjessze a parlament elé a nők szavazati jogáról szóló törvényjavaslatot.

Legfontosabbnak mégis a nők továbbtanuláshoz való jogát tartotta: 1866-ban könyvet írt a témában (The Higher Education of Women). 1869-ben Bodichonék támogatásával megalapította az első brit női főiskolát, a Girton College-t. Kiemelt hangsúlyt fektetett arra, hogy a nők a férfiakhoz hasonló színvonalon, azonos tanterv szerint tanuljanak - határozottan ellenezte azt a korabeli nézetet, miszerint a lányok oktatásának a későbbi feleség- és anyaszerepre kellene elsősorban irányulnia.  az ő inspirációjára alapította meg a Newnham College-t. 

Tovább küzdött a nők szavazati jogáért is, deék militáns módszereit hírhedten ellenezte.

1910-ben újabb könyvet publikált,  Thoughts on Some Questions Relating Women címmel. 1921-ben halt meg. 

 

 

Ray Strachey angol politikus, művész, író, feminista (1887–1940)

június 04, 2019 - 21:31

Rachel Costelloe Londonban született, a Kensington High School elvégzése után Cambridge-ben a Newnham College matematikus hallgatója volt.

Egyetemi évei alatt aktivan részt vett a Cambridge University Women's Suffrage Society tevékenységében. Végzés után a West of England Women's Suffrage Society titkára lett. 1911-ben házasságot kötött Oliver Stracheyvel, az évek során két gyerekük született. 1913-ban megválasztották a London Society for Women's Suffrage elnökévé.

Elindult az 1918-as képviselőválasztáson, de nem sikerült bejutnia a parlamentbe.

Vallásos viktoriánus családanya a prostitúció és a szexuális kettős mérce ellen: Josephine Butler

november 28, 2015 - 15:23

A viktoriánus kor egyik legforradalmibb szellemiségű alakja 1828. április 13-án született gazdag földbirtokos lányaként. Apja társadalmi reformer volt és szerepe volt az 1832-es reformtörvény elfogadásában. Josephine-t inspirálta apja szellemisége. Élesen támadta korának álszent felfogását, fellépett a nők és gyerekek kiszolgáltatottsága, kihasználása ellen. Fiatalkorától élete végéig aktívan részt vett a feminista mozgalomban.  1852-ben férjhez ment George Butler tanfelügyelőhöz, aki hozzá hasonló elveket vallott.

Mary Lyon amerikai pedagógus (1797–1849)

április 12, 2017 - 01:30

Az amerikai nőnevelés egyik úttörője Bucklandben (Massachusetts) született.  Az 1800-as évek elején a lányok taníttatását felesleges időpocsékolásnak tartották, de Mary azok közé a szerencsések közé tartozott, akik tanulhattak és tanárnő lett. Elhatározta, kollégiumot alapít, ahol a nők a férfiakéval egyenértékű, komoly színvonalú oktatást kapnak. Céljának eléréséért rengeteget utazott, előadásokat tartott és adományokat gyűjtött. 1834-ben Nortonban nyitotta meg első iskoláját, a Wheaton Female Seminary-t.  Ezt követte 1837-ben a Mt. Holyoke Female Seminary South Hadley-ben.

Lilli Suburg észt író, újságíró, lányiskola-igazgató, feminista (1841-1923)

december 11, 2015 - 10:01
Lili Suburg

Az észt nemzeti öntudatra ébredés az 1860-as években kezdődött, a túlzott német befolyással szemben. 1877-ben Lilli első nőként jelentetett meg észt nyelven novellát, ami nagy visszhangot keltett. 1880-ban újabb meghökkenést váltott ki, amikor örökbe fogadott egy árva gyermeket, Anna Wiegandtot, és egyedülálló anyaként, magánórákat adva nevelte. A továbbiakban célja egy lányiskola alapítása volt, ahol észt nyelven folyik az oktatás. További novellákat jelentetett meg, az egyikben pl. a kényszerházasságok ellen foglalt állást.

"Haladjunk!" - Veres Pálné Beniczky Hermin a magyar nők oktatásáért

január 06, 2019 - 00:00

Beniczky Hermin (beniczei, micsinyei és pribóczi Beniczky Hermin Karolina) 1815. december 13-án nagymúltú, előkelő családban született a mai Szlovákia területén, Losonc közelében található Lázi-pusztán. A szociális érzékenység családi öröksége volt: anyai nagyapa, Sturman Márton különcnek számított, mert az üzemeiben dolgozó jobbágyoknak fizetést adott, a birtokain élő árva és szegény lányok számára pedig szalmakalapfonó gyárat hozott létre, hogy önálló keresetük legyen. Leánya, Sturman Karolina apjához hasonló elveket vallott.