Emily Davies (1830–1921), brit feminista, a nők oktatásának úttörője

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Emily Davies (1830–1921), brit feminista, a nők oktatásának úttörője

december 22, 2015 - 14:31
A nők felsőfokú tanulmányokhoz való jogáért küzdött. Az első ezt biztosító intézmény, a Girton College társalapítója.

Southamptonban született 1830. ápr. 22-én. Apja evangélikus lelkész volt. Fiatalon eljátszott a gondolattal, hogy orvos lesz. Apja halála után Londonba költözött, és a  által alapított English Woman's Journalban cikkeket jelentetett meg arról, hogy nőket is ki kellene képezni erre a hivatásra. Ő maga végül nem lett orvos, ám barátja,  (a nőmozgalmár testvére) az ő biztatására érte el első angol nőként ezt az eredményt.

Belépett a nők szavazati jogáért küzdő Kensington Society-be (melynek Bodichon és a Garrett-testvérek is tagjai voltak). Tagja volt annak a csoportnak (a Langham Place Hölgyei), akik rávették a fiatal John Stuart Millt, hogy terjessze a parlament elé a nők szavazati jogáról szóló törvényjavaslatot.

Legfontosabbnak mégis a nők továbbtanuláshoz való jogát tartotta: 1866-ban könyvet írt a témában (The Higher Education of Women). 1869-ben Bodichonék támogatásával megalapította az első brit női főiskolát, a Girton College-t. Kiemelt hangsúlyt fektetett arra, hogy a nők a férfiakhoz hasonló színvonalon, azonos tanterv szerint tanuljanak - határozottan ellenezte azt a korabeli nézetet, miszerint a lányok oktatásának a későbbi feleség- és anyaszerepre kellene elsősorban irányulnia.  az ő inspirációjára alapította meg a Newnham College-t. 

Tovább küzdött a nők szavazati jogáért is, deék militáns módszereit hírhedten ellenezte.

1910-ben újabb könyvet publikált,  Thoughts on Some Questions Relating Women címmel. 1921-ben halt meg. 

 

 

A világon az első állatvédő szervezet alapítója: Frances Power-Cobbe (1822–1904) ír újságíró, feminista

május 23, 2016 - 23:43

Előkelő családba született, Dublin közelében 1822. dec. 4-én. Élénken érdeklődött a tudományok iránt. Mindössze két évet járt iskolába, de azt is időveszteségként, sőt tanulmányai kényszerű félbeszakításaként (!) értékelte, hatékonyabbnak tartotta az önálló ismeretszerzést. 1838-ban végül szülei kivették az intézményből, mert gyengélkedő anyja helyett (aki kilenc évvel később meghalt) át kellett vennie a háztartást. Otthon tovább képezte magát, és - legalábbis az egyház által diktált formában - elvesztette a hitét. Amikor ez kiderült, apja elűzte a családi otthonból.

Anne Jemima Clough női választójogi harcos, az angol nőnevelés úttörője (1820 - 1892)

május 24, 2015 - 10:57
Anne Jemima Clough
1820. január 20-án született egy kereskedő lányaként. Írói ambíciói voltak, de a család anyagi gondjai miatt pénzt kellett keresnie.
 
Először Liverpoolban, majd Amblesideban nyitott iskolát. Különösen fontosnak tartotta a lányok oktatását, erről Hints on the Organization of Girls' Schools címmel írt cikket a Macmillan's Magazine-ben.
 

Ray Strachey angol politikus, művész, író, feminista (1887–1940)

június 04, 2019 - 21:31

Rachel Costelloe Londonban született, a Kensington High School elvégzése után Cambridge-ben a Newnham College matematikus hallgatója volt.

Egyetemi évei alatt aktivan részt vett a Cambridge University Women's Suffrage Society tevékenységében. Végzés után a West of England Women's Suffrage Society titkára lett. 1911-ben házasságot kötött Oliver Stracheyvel, az évek során két gyerekük született. 1913-ban megválasztották a London Society for Women's Suffrage elnökévé.

Elindult az 1918-as képviselőválasztáson, de nem sikerült bejutnia a parlamentbe.

Barbara Bodichon angol nőjogi aktivista, író (1827–1891)

április 30, 2011 - 11:30

Szülei, Anne Longden masamód és Benjamin Leigh Smith radikális unitárius, Norwich parlamenti képviselője öt gyereket neveltek együtt az asszony haláláig, de házasságot nem kötöttek. A családban fiúk és lányok egyforma, alapos, komoly taníttatásban részesültek, látókörük szélesítésére sokat utaztak, apjuk önművelődésre, független gondolkodásra szoktatta őket. Barbara egyik barátnője emlékirataiban visszaemlékezik a szokatlan jelenetre, amint az apa - viktoriánus apától igencsak szokatlan módon - letérdel, hogy megkösse lánya cipőfűzőjét.