Emily Davies (1830–1921), brit feminista, a nők oktatásának úttörője

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Emily Davies (1830–1921), brit feminista, a nők oktatásának úttörője

december 22, 2015 - 14:31
A nők felsőfokú tanulmányokhoz való jogáért küzdött. Az első ezt biztosító intézmény, a Girton College társalapítója.

Southamptonban született 1830. ápr. 22-én. Apja evangélikus lelkész volt. Fiatalon eljátszott a gondolattal, hogy orvos lesz. Apja halála után Londonba költözött, és a  által alapított English Woman's Journalban cikkeket jelentetett meg arról, hogy nőket is ki kellene képezni erre a hivatásra. Ő maga végül nem lett orvos, ám barátja,  (a nőmozgalmár testvére) az ő biztatására érte el első angol nőként ezt az eredményt.

Belépett a nők szavazati jogáért küzdő Kensington Society-be (melynek Bodichon és a Garrett-testvérek is tagjai voltak). Tagja volt annak a csoportnak (a Langham Place Hölgyei), akik rávették a fiatal John Stuart Millt, hogy terjessze a parlament elé a nők szavazati jogáról szóló törvényjavaslatot.

Legfontosabbnak mégis a nők továbbtanuláshoz való jogát tartotta: 1866-ban könyvet írt a témában (The Higher Education of Women). 1869-ben Bodichonék támogatásával megalapította az első brit női főiskolát, a Girton College-t. Kiemelt hangsúlyt fektetett arra, hogy a nők a férfiakhoz hasonló színvonalon, azonos tanterv szerint tanuljanak - határozottan ellenezte azt a korabeli nézetet, miszerint a lányok oktatásának a későbbi feleség- és anyaszerepre kellene elsősorban irányulnia.  az ő inspirációjára alapította meg a Newnham College-t. 

Tovább küzdött a nők szavazati jogáért is, deék militáns módszereit hírhedten ellenezte.

1910-ben újabb könyvet publikált,  Thoughts on Some Questions Relating Women címmel. 1921-ben halt meg. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Lilli Suburg észt író, újságíró, lányiskola-igazgató, feminista (1841-1923)

december 11, 2015 - 10:01
Lili Suburg

Az észt nemzeti öntudatra ébredés az 1860-as években kezdődött, a túlzott német befolyással szemben. 1877-ben Lilli első nőként jelentetett meg észt nyelven novellát, ami nagy visszhangot keltett. 1880-ban újabb meghökkenést váltott ki, amikor örökbe fogadott egy árva gyermeket, Anna Wiegandtot, és egyedülálló anyaként, magánórákat adva nevelte. A továbbiakban célja egy lányiskola alapítása volt, ahol észt nyelven folyik az oktatás. További novellákat jelentetett meg, az egyikben pl. a kényszerházasságok ellen foglalt állást.