Máté Olga fotóművész (1878–1961)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Máté Olga fotóművész (1878–1961)

június 25, 2014 - 19:36

Szigetváron született 1878. január elsején ötgyermekes családban. Néhány évvel később a család Pestre költözött, ahol varrodát üzemeltettek.

Olga fényképészet iránti érdeklődését családja támogatta, és két évre Németországba küldték, hogy választott szakmáját magas szinten sajátítsa el és ismerkedjen meg a legmodernebb módszerekkel.

Máté Olga hamarosan a korszerű portréfotózás egyik kiválósága lett. Leghíresebb munkái között szerepel Babits Mihály valamint arcképe. Első önálló műtermét 1899-ben a Fő utcában nyitotta meg, igazán híressé azonban a Veres Pálné utcai műterme vált, ahová 1912-ben költözött.

Zalai Béla filozófussal kötött házassága révén kapcsolatba került a haladó szellemű társadalmi és művészeti irányzatokkal, lakásuk a hasonló érdeklődési körű emberek – a Nyugat szerkesztői, a Vasárnapi Kör tagjai, pld. Balázs Béla, Lukács György, a Ferenczy és a Dienes család - rendszeres találkozóhelyévé vált.

Olga megismerkedett val és bekapcsolódott a , így őt kérték fel, hogy felvételeket készítsen a Budapesten tartott n. Híve volt az őszirózsás forradalomnak és a Tanácsköztársaság leverése után több emberen segített.

Művészi pályafutása során érdeklődéssel, megértéssel fordult a női témák felé. A Kaffka Margitot, Láng Juliskát, Schwarz Magdát bemutató fotók egyszerű, de tökéletes beállításai, a hibátlan világítás mind a modell igaz megmutatását szolgálja. Kedvelt témája volt még az egészalakos, mozgó, táncoló nő és lírai szépségű aktfelvételeket is készített. Több évtizedes pályafutása során számos hazai és nemzetközi kiállításon szerepelt sikeresen.

 

 

/Első megjelenés: Feminista Almanach, 2005/

 

 

 

Dienes Valéria (1879–1978) író, filozófus, matematikus, mozgásművész

január 07, 2014 - 16:24

1879. május 25-én Szekszárdon született Geiger Gyula ügyvéd, újságíró és Benczelits Erzsébet tanítónő lánya, Valéria. A család anyai ágon rokonságban volt a Babits családdal, az író és Valéria gyermekkori barátsága később sem szakadt meg. Valéria Babits Mihály verseire is tervezett koreográfiát, az író pedig róla mintázta Halálfiai című könyvének egyik szereplőjét, a rendkívül művelt, tudománnyal és filozófiával foglakozó, Freud és Bergson műveiből idéző Hintáss Gittát.

Lehel Mária festőművész (1889–1972) 

március 01, 2017 - 23:51

A posztimpresszionizmus egyik jelentős képviselője 1906 és 1914 között Nagybányán, későb Párizsban tanult. 1911-ben a Nyolcak kiállításának egyik résztvevője volt. 1924-ben Párizsba költözött, de többször hazalátogatott, 1946-tól véglegesen Olaszországban telepedett le.  Kiállításai voltak Párizsban, Budapesten, Genovaban. Milánóban, Rómában. Festményei megtalálhatók a jászberényi Hamza múzeumban, a Nemzeti Galériában, több olasz múzeumban.

Az első magyar feminista regény szerzője: Ritoók Emma (1868-1945)

február 24, 2019 - 01:32

Gálszécsi Ritoók Zsigmond királyi táblai elnök és Ungvár Berta lánya, 1868. júl. 15-én született Nagyváradon, középiskoláit ugyanott végezte. 1900-ban tett érettségi vizsgát a nagyváradi premontrei főgimnáziumban és azon év őszén beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészkarára (ahol többek közt val együtt tanult), azután Lipcsében és Párizsban folytatta tanulmányait.

Somló Sári szobrász, író, költő (1886–1970) 

március 02, 2017 - 00:31

Aradon született színészcsaládból, 1893-ban költöztek Budapestre. Az Iparművészeti iskolába járt, ahol végzés után 1912-ben tanársegéd lett. 1908-ban a párizsi Exposition des Arts Décoratifs kiállításon Filozófia című szobra nagydíjat kapott. Portrékat, kisplasztikákat és síremlékeket  készített, többek között Vajda Jánosét és Tartsay Vilmosét. Katona József mellszobra ma a Színháztörténeti Múzeumban található. A Magyar Képzőművésznők Országos Egyesületének titkára, majd 1922-1948 között elnöke volt. Több kötet elbeszélést és verset is publikált. 

Bédy-Schwimmer Rózsa (1877–1948) újságíró, feminista

június 24, 2014 - 19:02

1904-ben megalakította a polgári radikális jellegű Feministák Egyesületét, amely a nők minden területen megvalósulandó egyenjogúságáért dolgozott, komoly nemzetközi kapcsolatokat is ápolva. A nők választójogáért küzdő nemzetközi egyesülethez, az International Women’s Suffrage Alliance-hez kapcsolódott, és e minőségében nyomást gyakorolt a parlamentre a választójogi reformról szóló törvénytervezet elfogadtatásában.