A "Zsészex"-ről és nagyon sok egyébről...

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

A "Zsészex"-ről és nagyon sok egyébről...

szeptember 20, 2011 - 15:27

Mihály Éva Amichay (Forrás: Facebook)

Sokat morgolódtunk már a FEMINA és egyéb "női" magazinok sztereotíp nőképén és szexuális tanácsain - melyeket javarészt osztani nem, csak ostorozni tudtunk. Örömmel tölt el ezért, ha vannak ellenpéldák is - és vannak. Igaz, nem botlik beléjük nap mint nap kéretlenül az ember a "top 12 óra"  válogatásban, s az Index címlapján is főleg hímsoviniszta bloggerek - sőt immáron gasztrobloggerek - aktuális hányadékaiba botlik az ember.

Ily módon hiánypótlónak számon ajánlásomat - mely egy végzettsége szerint építész, rendkívül széles látású szakember, jó tollú, termékeny író, egyben egy mélyen érzékeny ember oldalaira kalauzolja az olvasót.

Az ő honlapján találtam például ezt a kóser szexről szóló sorozatot is,  amit úgy gondoltam, azért is érdemes belinkelni, mert "más, mint a többi" - ami eleve üdítő színfolt a ma egyre erőszakosabban nyomatott, "pasicentrikus" szex mellett.

És ha már belefogtam e szimpatikus szerző oldalainak a linkelésébe, néhány egyéb témabeli ízelítőt is adok :

A linkekteken túl rendkívül sok jó és érdekes poszt van ezen a két honlapon, érdemes szétnézni rajtuk visszamenőlegesen is.

 

 

Mit adott nekünk a szexuálpszichológia?

december 15, 2009 - 16:00
Lux Elvira (Fotó: Nol.hu)

A neten renget szexológus, szexuálpszichológus tevékenykedik, és nők is gyakran kérnek tőlük tanácsot. Gyakran előfordulnak tévében, rádióban is szakértőként (a különböző műsorok vagy rovatok állandó szexuálpszichológusokkal rendelkeznek). Ebből arra lehetne következtetni, hogy rengeteg tabut döntöttünk meg az utóbbi évtizedekben, felszabadultan szexelünk, és van megoldás a kisebb-nagyobb problémáinkra. Pedig dehogy. Úgy tűnik, ezek a „szakemberek” is csak a nők elnyomásában segédkeznek.

Nők vezette forradalom

október 10, 2011 - 17:56

Mihály Éva Amichay egyre népszerűbb, igényes honlapjain ( és ) számon magyar és izraeli közéleti témát mutat be,  feszeget és gondol újra. Egy rendkívül szimpatikus, önálló nő, akit az élet számos szegmense érdekel : magyar és héber történelem, múlt, hitvilág, napi politika, városgazdálkodás, építészet..

Törvényhozók, nektek nincs lányotok?

augusztus 08, 2013 - 19:39
A nem nőknek való parlament (Fotó: Bici/Pixabay)
"A törvény is igazodott ahhoz a tényhez, hogy egyre többen vesztik el általános iskolás korukban a szüzességüket. A július elsején hatályba lépett új büntető törvénykönyv megkegyelmezett azoknak a 14–18 éveseknek, akik lefekszenek 12 évesnél idősebb, de még a 14. szülinapjuk előtt álló barátnőjükkel vagy barátjukkal. Most már nem ítélhetik őket börtönbüntetésre megrontásért." - olvastam döbbenten a . "12 évesen is elég idős lehet valaki ahhoz, hogy beleegyezzen a szexbe, feltéve, ha a partnere sem idősebb 18-nál – vezethető le az új, július elsején hatályba lépett büntető törvénykönyvből. (...) Megrontás helyett most már szexuális visszaélés a bűncselekmény neve, és 18 évesnél fiatalabb ember nem tudja elkövetni." - szól az eredeti .

„Minden reggel szárnyaim nőnek / S alkonyatra letöri az élet” – Miklós Jutka költő, fotográfus

július 24, 2010 - 16:36
1887. (más forrás szerint 1884) szept. 7-én született Berettyóújfaluban, Militzer Júlia néven, tízgyermekes zsidó családban, apja jómódú gazdálkodó. Gyerekkorától írt, első verse tizenhat éves korában a Budapesti Naplóban jelentek meg.
 

Zádor Anna művészettörténész (1904–1995) 

január 22, 2017 - 13:46
Zádor Anna testvéreivel az 1920-as évek elején

1926-ban végzett a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet szakán. Zsidó származása ellenére Hekler Antal professzor mellett dolgozott az elkövetkező 10 évben, fizetés nélkül. 1944-ben elhurcolták, egy katonatiszt tanítványa kiemelte a menetből és Budapestre menekítette. Férje és egyik fivére koncentrációs táborban halt meg. A háború után a Franklin Társulat vezetője lett, 1951-től az ELTE Művészettörténeti Tanszékén tanított. Doktori disszertációját 1961-ben védte meg. A tanítás mellett sokat publikált, nemzetközi szinten is elismert tudós volt.

Lederer Emma történész, egyetemi tanár (1897–1977)

június 28, 2019 - 23:09

Történelem-latin szakos hallgató volt a budapesti tudományegyetemen, 1923-ban védte meg doktori disszertációját. 1935-ben publikálta az Egyetemes művelődéstörténet című, mai napig népszerű könyvét. A második világháborút követően 1946-ban az ELTE BTK Történelem Segédtudományok Tanszéke magántanárává nevezték ki, 1950-től nyilvános rendes tanár, 1952-től 17 éven át tanszékvezető egyetemi tanár volt, emellett a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának is tagja. Nevéhez fűződik a levéltárosképzés és a historiográfia oktatásának bevezetése az egyetemen.   

Emma Goldman litván származású író, anarchista feminista (1869–1940)

március 01, 2017 - 22:42

Amerika legveszélyesebb asszonya", a "Vörös Emma" Kovnoban született zsidó családban. Tekintélyelvű apja megpróbálta a tanulástól eltiltani. 1885-ben emigrált az Egyesült Államokba. Textilgyárban dolgozott, kitanulta az ápolószakmát is. Lelkesen csatlakozott az anarchista mozgalomhoz, ám hamar észrevette annak férfiközpontúságát. A polgári feminista mozgalmat elutasította.

Rebecca Gratz filantróp (1781–1869) 

március 01, 2017 - 23:39

Philadelphiában született, gazdag, nagy tiszteletnek örvendő zsidó családba. Egész életét annak szentelte, hogy szerencsétlen sorsú nőkön, gyerekeken segítsen. 20 évesen hozta létre a Female Association for the Relief of Women and Children of Reduced Circumstances egyesületet, amely a háború alatt tönkrement nőket gyámolította. 1815-ben alapítója és több mint 40 éven át ügyvezetője  volt a Philadelphia Orphan Asylum-nak, amely felekezetre való tekintet nélkül fogadott be árvagyerekeket.

Langer Ármin (Szim Salom) beszéde a Nők Lázadása tüntetésen

szeptember 17, 2012 - 14:57
A Szim Salom Hitközség tagjai a Nők Lázadása tüntetésen (Fotó: Mindenki Joga Radio Show)
Sziasztok lázadótársak!

Langer Ármin vagyok, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség vezetőségi tagja – férfi, és feminista. Balomon Dóra, közösségünk egyik pillére, aki rávette zsinagógánkat, hogy nevünkkel támogassuk a mai megmozdulást. Hogy mégis miért én beszélek? Dóra egy olyan cégnél dolgozik, ahol főnökei nem tanácsolták neki a mai rendezvényen való fölszólalást. Nyugi, nem fogok olyat mondani, amivel ő ne értene egyet.