Emma Willard amerikai pedagógus (1787–1870)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Emma Willard amerikai pedagógus (1787–1870)

április 08, 2017 - 20:43
Az első amerikai lányiskola alapítója.

A Troy Female Seminary, az első amerikai nőnevelő iskola alapítója. A legbefolyásosabb iskolák egyike, a mai napig működik Emma Willard School néven. Emma Hart farmercsaládból származott, szülei támogatták, hogy tanár legyen belőle. 1804-ben kezdett tanítani, 1807-ben már iskolaigazgató volt. 1809-ben házasságott kötött John Willard orvossal, ez azonban nem akadályozta abban, hogy tovább tanítson. 1821-ben megnyitotta saját iskoláját, ahol komoly oktatás folyt. A bennlakó vagy bejáró leánynövendékek nemcsak irodalmat, művészeteket, zenét tanultak, hanem matematikát, természet- és társadalomtudományokat is. A tanításon kívül tankönyveket, tanulmányokat, történelemmel és földrajzzal foglalkozó könyveket, verseket publikált. 

Az általa alapított iskolába járt pl. és ,később pedig Jane Fonda. 

Néhány munkája: History of the United States, or Republic of America; A System of Fulfillment of a Promise; Astronography; or Astronomical Geography; Morals for the Young; The Fulfilment of a Promise.

Az Emma Willard School épülete

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



De Gerando Antonina pedagógus, író, műfordító (1845–1914)

január 03, 2019 - 00:00

Szülei August de Gerando gróf és Teleki Blanka testvére, Teleki Emma. Párizsban született, egyéves korában Magyarországra került, ahol Teleki Blankától tanulta a nyelvet. Párizsban tanult, 1861-ben tanítónői, 1864-ben tanárnői képesítést szerzett.

1872-ben Budapesten telepedett le, a -féle Nőegylet intézetében és a kézimunka-ipariskolában tanított.

Adela Zamudio bolíviai költő, tanár, feminista (1854–1928)

szeptember 30, 2019 - 23:59

Tanárként sokat tett azért, hogy a családok lánygyerekeiket is taníttassák, egyetemre küldjék. Verseiben - Soledad álnéven - a nők helyzetéről, a nemi alapú diszkriminációról és a szexualitásról is írt.  Irodalmi munkásságán kívül cikkeket publikált a nők egyenjogúsításáról, a válás legalizálásáról, az egyház képmutatásáról, a feminizmus céljairól, a munkásnők helyzetéről, az egyház és az iskola szétválasztásáról. Alapító tagja volt a Feminiflor feminista folyóiratnak. Életében eszméit ellenkezéssel fogadták, munkásságát igazán csak évtizedekkel halála után ismerték el. 

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)