Tomcsányiné Czukrász Róza pedagógus (1863–19??)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Tomcsányiné Czukrász Róza pedagógus (1863–19??)

április 12, 2017 - 00:31
A magyar fonomimika megteremtője.

A magyar fonomimika megteremtője Kolozsvárott született, az ottani tanítóképzőben végzett 1880-ban. Nevelőnő, majd egy kolozsvári, később a mátyásföldi elemi iskola tanítónője volt 1899 és 1909 között. Megtanult franciául, megismerte Augustin Grosselin alapvető művét a fonomimikai módszerről  és alkalmazta a hazai olvasástanításban. Hatalmas sikerrel tartott bemutató tanításokat szerte az országban, módszerét sok iskola átvette. A Család és Iskola és a Néptanoda című lapok munkatársa volt, Róza néni álnéven meséket írt a Jó Pajtás című lapba, valamint románból és franciából fordított pedagógiai és szépirodalmi műveket. Munkásságáért megkapta a Société pour l'Instruction et la Protection des Enfants Sourds et Muets ou Arrierés bronz- (1901) és aranyérmét (1927), valamint az MTA Wodianer-díját (1906).

Néhány munkája: 

  • Phonomimikai előgyakorlatok az olvasás és írás tanításához;
  • A fonomimika az írva-olvasás szolgálatában;  
  • Olvasástanítás Tomcsányiné módszere szerint;
  • Nyelvgyakorló vezérkönyv a helyes beszéd, a helyesírás és fogalmazás elsajátítására az elemi iskolák II–VI. osztálya számára. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



De Gerando Antonina pedagógus, író, műfordító (1845–1914)

január 03, 2019 - 00:00

Szülei August de Gerando gróf és Teleki Blanka testvére, Teleki Emma. Párizsban született, egyéves korában Magyarországra került, ahol Teleki Blankától tanulta a nyelvet. Párizsban tanult, 1861-ben tanítónői, 1864-ben tanárnői képesítést szerzett.

1872-ben Budapesten telepedett le, a -féle Nőegylet intézetében és a kézimunka-ipariskolában tanított.

Kalocsa Róza író, pedagógus (1838–1901)

január 11, 2019 - 00:00

A pedagógus családból származó tanárnő az elsők között volt, akik szorgalmazták a magyar nyelv tanítását az iskolákban. Az ország számos intézményében tanított, Szatmáron a protestáns leánynevelő intézetnek, Debrecenben a református felsőbb leányiskola internátusának, Pesten a Evangélikus Református Felsőbb Leányiskolának volt igazgatója. Sokat publikált (gyakran férfi álnév alatt), cikkeket, tanulmányokat, tankönyveket, elbeszéléseket, regényeket írt, franciából és angolból fordított, a volapük (mesterséges nyelv) lelkes támogatója volt.

Néhány műve: 

Karacs Teréz pedagógus (1808–1892)

január 03, 2019 - 09:00

Apja Ferenc rézmetsző, anyja Takács Éva, az első magyar nő, aki nyilvános publikációban arról értekezett, hogy azonos képesítés mellett a nők a férfiakkal egyenértékű tudományos, művészeti és politikai teljesítményre lennének képesek. A családban mind a hat gyerek alapos nevelést kapott.  A Karacs-házat látogatták a kor neves írói, művészei, így Teréz inspiráló környezetben nőtt fel.