Judith Sargent Murray feminista, író, költő (1751–1820)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Judith Sargent Murray feminista, író, költő (1751–1820)

január 09, 2011 - 11:46
"On the Equality of the Sexes" című esszéjét a legkorábbi amerikai feminista tanulmányként tartják számon.

Judith Sargent Murrey - John Singleton Copley festménye (Részlet)

Judith Sargent 1751. május elsején született Massachusettsben, elsőszülöttként a gazdag kereskedő és hajótulajdonos család nyolc gyermeke közül. A korabeli szokásokhoz híven nevelőnő foglalkozott vele, és bár szeretett volna egyetemen tanulni, az csak fivérének járt.

Judith 1769-ben feleségül ment John Stevens hajóskapitányhoz, aki 1786-ban meghalt. Két évvel ezután Judith ismét férjhez ment, második férje John Murray lelkész, akivel már évek óta levelezett.

Judithot szenvedélyesen érdekelték a korabeli politikai események, az amerikai forradalom, a nők jogai. 1770-ben jelentek meg első versei, később esszéket kezdett írni, amelyek a Gentleman and Lady's Town and Country Magazine című bostoni magazinban jelentek meg, különféle - Constantia, Honora Martesia, Mr. Vigilius - álneveken. Már korai írásaiban vitát kavaró témákkal: a nők tanulásával, faji előítéletekkel, a nemek egyenlőségével, az önbecsülés fontosságával foglalkozik.

Judith Sargent Murray a nőnevelés kiváló teoretikusa volt – véleménye szerint a nők és férfiak egyformán intelligensek, és csak a tanulás hiánya miatt tűnnek a nők együgyűnek. Ezért kell, hogy a fiúk és a lányok egyforma – magas színvonalú – nevelést kapjanak.

A Massachusetts Magazine-ban megjelenő Gleaner esszésorozatában foglalkozik vallással, politikával, kora szokásaival és viselkedésével, emberi kapcsolatokkal. A képzeletbeli szerző egy bizonyos Mr. Vigillius, aki magát Gleaner-nek (gyűjtögető) nevezi, mert anyagát sokféle embertől és helyről szedi össze. A különféle témájú írások egy szálra vannak fűzve, a szereplők és helyszínek felbukkannak majd ismét eltűnnek, fenntartva az olvasó érdeklődését. Egyes kritikusok szerint a sorozat egy sikeres regény csíráit rejti magában.

Judith 1779-ben írta esszéjét On the Equality of the Sexes (a nemek egyenlőségéről), de csak 1790-ben jelent meg, ebből van az alábbi idézet:

“Mondható-e, hogy egy kétéves fiúgyermek ítélőképessége bölcsebb, mint egy azonos korú leányé? Azt hiszem, hogy inkább ennek ellenkezője figyelhető meg általában. De ettől a kortól kezdve micsoda elfogultság! mennyire kiemeljük az egyiket és elnyomjuk a másikat a bevett, ellentétes módszerű tanítással! az egyiket kiteljesedésre neveljük, a másikat hamar korlátok közé szorítjuk, visszafogjuk. A múló évekkel a nővér csakis a háztartásban létezhet, amíg a fivért kézenfogva a tudomány virágos ösvényeire vezetik.”

John Murray 1815-ben meghalt, az ezt követő években Judith sajtó alá rendezte és kiadta férje levelezését, prédikációit és életrajzát, majd elhagyta Bostont és lányához költözött, aki Mississippi államban egy gazdag ültetvényes felesége volt. 

Judith Sargent Murray 1820. július 6-án halt meg.

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Mary Lyon amerikai pedagógus (1797–1849)

április 12, 2017 - 01:30

Az amerikai nőnevelés egyik úttörője Bucklandben (Massachusetts) született.  Az 1800-as évek elején a lányok taníttatását felesleges időpocsékolásnak tartották, de Mary azok közé a szerencsések közé tartozott, akik tanulhattak és tanárnő lett. Elhatározta, kollégiumot alapít, ahol a nők a férfiakéval egyenértékű, komoly színvonalú oktatást kapnak. Céljának eléréséért rengeteget utazott, előadásokat tartott és adományokat gyűjtött. 1834-ben Nortonban nyitotta meg első iskoláját, a Wheaton Female Seminary-t.  Ezt követte 1837-ben a Mt. Holyoke Female Seminary South Hadley-ben.

Inez Haynes Irwin amerikai feminista, író (1873–1970)

március 01, 2017 - 20:18

Inez Haynes Bostonban nőtt fel, 1897 és 1900 között a feminista eszmék központjának tartott Radcliffe College hallgatója volt. Társaival megalapították a Massachusetts College Equal Suffrage Association-t, ebből lett később a National College Equal Suffrage League. 1897-ben házasságot kötött R.H. Gillmore szerkesztővel, néhány évvel később elváltak. Az I. világháború évei alatt második férjével, W.H. Irwinnel Európában éltek, Inez haditudósító volt. A National Women's Party vezetőségi tagjaként The Story of the Woman's Party címmel megírta a párt történetét.