Tiszteletet elődeinknek: szavazzunk!

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Tiszteletet elődeinknek: szavazzunk!

április 06, 2018 - 20:45
A női választójog törvénybe iktatásának dátumával nekünk sem kell szégyenkeznünk.

A Feministák Egyesülete

Néhány hete annyira feldúltak a választási tömegbojkottról szőtt irreális lázálmok, hogy a következőt találtam a közösségi oldalamra kiírni: „Aki nő létére nem szavaz, szembeköpi mindazokat a nőket, akik száz évvel ezelőtt, akár sérülést vagy halált kockáztatva, de az életüket az ügyre mindenképp feltéve kiharcolták számára ezt a jogot.” Erre sokan felhördültek: „A női jogok közé tartozik a nem szavazás is!” Persze. Ahogy a női jogok közé tartozik az is, hogy egy bántalmazó kapcsolatban maradjunk, és további veréseket tűrjünk el. Elvégre nem fognak az áldozatvédők senkit akarata ellenére elhurcolni és válásra kényszeríteni. Attól viszont, hogy egy döntés lehetséges, még nem lesz helyes.

Sokan szeretik azt gondolni, hogy a női választójog itthon természetes, így nem is értékelik a súlyának megfelelően. Pedig számos nő (és férfi) küzdött a nők szavazati jogáért, ráadásul az amerikai és a nyugat-európai nőmozgalmak nemzetközi hatása sem elhanyagolható.

A hazai női választójog érdemben először 1848-ban merült fel. A forradalom hevületében a feminizmus magyar előfutárának tekinthető növendékei kiáltványt adtak ki „a nők egyenjogúsága ügyében”, amely így kezdődött: „Szabadság, testvériség, egyenlőség jelszavatok; a magyar mit mond, meg is tartja, azért legyenek a nők is egyenlőek.” Kívánságaik közt szerepelt,

hogy ne legyenek olyan mondatok: mindenki bír szavazattal, kivévén a nőket.

Ehhez képest az áprilisi törvények noha szélesítették a szavazásra jogosultak körét, a nőket – roppant hízelgő módon a hazaárulókkal, a gyújtogatókkal és a gyilkosokkal egy sorban – explicite kizárták. Ez még visszaesést is jelentett a korábbi helyzethez képest, mert 1848 előtt egyes vagyonos özvegyasszonyok követküldés útján szavazhattak.

Az 1904-ben és vezetésével alakuló sok egyéb érv mellett ezzel igazolta, hogy a nemek egyenlősége nemzeti hagyományainktól egyáltalán nem idegen. A magyar nőjogi törekvések kezdetét 1790-től számították, amikor is Bárány Péter a magyar asszonyok nevében kérést terjesztett az Országgyűléshez, hogy azon megfigyelőként a nők is részt vehessenek. „Nyissatok nekünk tágasabb kaput a velünk született szabadságra!” – idézték gyakran a feministák e dokumentumból. Az eredmény mai szemmel nem látszik óriási fejleménynek, hiszen a nők beleszólási jogot nem kaptak – viszont Franciaországban éppen akkor tiltották ki őket a nyilvános gyűlésekről.

(...) 

Adjuk meg a tiszteletet elődeinknek, akik 1913-ban még nagyszabású női választójogi világkongresszust (!) is rendeztek Budapesten. Az, hogy ez sem része a nemzeti műveltségnek, nem forrása a nemzeti büszkeségnek, csak még egy ok a mozgósításra. Ott, ahol a nők teljesítménye – és a nők biztonsága, testi épsége, élete! – nem tartozik a mindenkori aktuális kormányideológia felett álló prioritások közé, nemcsak a nemek tényleges egyenlőségéről nem beszélhetünk, hanem valódi demokráciáról sem. Tegyünk meg mindent, hogy ez megváltozzon: szavazzunk!

 

/A teljes cikk olvasható/

 

 

"Nőnapon is 420 ezret ér az asszonyverés?" - az MNO tudósítása a RoR és a Nőkért közös nőnapi vonulásáról

március 09, 2016 - 16:56
Fotó: Székelyhidi Balázs/MNO

"Feminista forradalom! – többek között ezt skandálta az a több tucatnyi tüntető, aki megjelent a Rhythms of Resistance (RoR) és a Nőkért Egyesület közös, nőnapi demonstrációján kedd este. A vonulásos tüntetés a Deák tértől indult, és a Madách téren, valamint a Múzeum körúton keresztül egészen a Sóház és a Corvinus Egyetem közötti Történelem Szoborig tartott. A tüntetésről szóló Facebook-eseményben azt írták, a szexista gondolkodás és a nőkkel szembeni erőszak bagatellizálása miatt vonulnak.

A rendőrség videójának visszavonásáért tüntettek - Antoni Rita Tóth Györgyivel a Mokkában

december 02, 2014 - 00:00

Több százan gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a nőkkel szemben tanúsított erőszak ellen. Sokan azért érkeztek a tüntetésre, mert úgy érezték a rendőrség olyan videót készített, amik az áldozatot teszik felelőssé azért, ha bántják őket. Antoni Rita, a vasárnap tartott rendezvény egyik szervezője és a Nőkért Egyesület elnöke, valamint Tóth Györgyi, a NANE Egyesület munkatársa elmondták, mi a probléma a videó tartalmával. 

Nők Lázadása Újra (videóval)

május 16, 2013 - 23:00
Spronz Júlia (PATENT), Wirth Judit (NANE), Antoni Rita (Nőkért, Nők Lázadása), Lovas Nagy Anna (elnök Nők Lázadása). Fotó: Csöre András
Felháborodottan konstatáltuk, hogy a családon belüli erőszak törvény tárgyalásakor ismét gyalázatos áldozathibáztató kijelentések hangzottak el ("az emberek nem akarnak rendezetten élni", "a bántalmazásért a felliberalizálódott családmodell a felelős") - olyan párt soraiból, amely már nem az első nőbántalmazót tűri meg a sorai között (vö. komondor, vö. Lázár: "a pártnak semmi köze hozzá, h ki mit csinál otthon"), és amely most abban a pozícióban lenne, hogy a jelenlegi magyar jogi gyakorlaton változtasson.