Lydia Becker (1827–1890) brit női választójogi aktivista, természettudós, újságíró

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Lydia Becker (1827–1890) brit női választójogi aktivista, természettudós, újságíró

december 21, 2015 - 23:24
A 19. századi angol nőmozgalom egyik vezetője, Manchester Society for Women's Suffrage alapítója és titkára, Jessie Boucherettel az 1870 és 1890 között megjelenő Women's Suffrage Journal szerkesztője.

1827-ben, február. 24-én született a lanchashire-i Chaddertonban. A kor szokásainak megfelelően csak otthoni nevelést kapott, azonban olyan élénken érdeklődött a botanika iránt, hogy 1862-ben így is díjat nyert egy tanulmányáért, 1864-ben pedig könyvet írt Botanika kezdőknek címmel. Női önképzőkört alapított, levelezett Charles Darwinnal.

1866-ban részt vett a National Association for the Advancement of Social Science éves találkozóján, és érdeklődését felkeltette egy bizonyos "Miért kell a nőknek szavazati jogot kapniuk" c. előadása. Ekkor határozta el, hogy ő is cselekedni fog a cél érdekében, és hamarosan megalapította a Manchester Society for Women's Suffrage szervezetet. Pár hónappal később egy megözvegyült kereskedőnő, Lily Maxwell tévedésből a szavazólistára került, és Becker biztatására le is adta a szavazatát. Ezután más női családfők is kampányolni kezdtek - egy fiatal ügyvéd, bizonyos Richard Pankhurst segítségével - a szavazati jogukért, azonban a hatóságok azzal válaszoltak, hogy utólag Maxwell szavazatát is érvénytelenítettek.

Ez azonban nem szegte Beckerék kedvét, és néhány részeredményt el is értek: a nők szavazhattak egyes területi választásokon, és iskolák vezető testületeiben is helyet kaptak. Elérték, hogy a Man-szigeten 1881-ben törvénybe iktatták a nők szavazati jogát. Az 1870-es években országjáró körutat szerveztek, beszédeket tartottak - egy ilyen alkalommal 1874-ben a tizenöt éves is a közönség soraiban tartózkodott.

Becker, tagadta az esszenciális nőies tulajdonságokat, nem élt azzal az érvvel, miszerint a nők morálisan "tisztábbak" vagy felsőbb rendűek lennének a férfiakhoz képest. Úgy vélte, hogy nők és férfiak értelmi képességeiben sincs különbség, így a koedukált oktatás híve volt. Másokkal ellentétben a hajadon nők szavazati jogáért is érvelt, sőt úgy gondolta, hogy nekik még nagyobb szükségük van erre. 1890-ben, diftériában halt meg. Neve - például  vagy  mellett - ott áll a Reformerek Emlékoszlopán a londoni Kensal Green temetőben.

 

 

 

"Szavak helyett tettek" - aki meghalt a nők szavazati jogáért: Miss Emily Davison (1872–1913)

június 03, 2012 - 14:21

Emily Wilding Davison angol szüfrazsett Londonban született sokgyermekes családban. Felsőfokú tanulmányaira nevelőnői munkával szerzett pénzt. Irodalmat, biológiát és kémiát hallgatott, kiváló eredményekkel végzett.

Ray Strachey angol politikus, művész, író, feminista (1887–1940)

június 04, 2019 - 21:31

Rachel Costelloe Londonban született, a Kensington High School elvégzése után Cambridge-ben a Newnham College matematikus hallgatója volt.

Egyetemi évei alatt aktivan részt vett a Cambridge University Women's Suffrage Society tevékenységében. Végzés után a West of England Women's Suffrage Society titkára lett. 1911-ben házasságot kötött Oliver Stracheyvel, az évek során két gyerekük született. 1913-ban megválasztották a London Society for Women's Suffrage elnökévé.

Elindult az 1918-as képviselőválasztáson, de nem sikerült bejutnia a parlamentbe.

Priscilla Bright McLaren angol békeharcos, abolicionista, szüfrazsett (1815–1906)  

augusztus 31, 2019 - 21:51

Rochdale-ben született, jómódú kvéker családba, ahol a lányok oktatását is fontosnak tartották. A szülők egyenrangú félnek tekintették egymást, anyjuk rendszeresen vitaklubot szervezett gyerekeinek.

Priscilla nővéreivel együtt iskolát vezetett szegény családok lányainak. Az Edinburgh Ladies' Emancipation Society és a rabszolgafelszabadító mozgalom tagja volt, ez utóbbiban ismerkedett meg majd kötött házasságot Duncan Mclarennel, aki tehetős kereskedő és liberális parlamenti képviselő volt.

Krikett, feminizmus, háború és oktatás: Betty Archdale mozgalmas élete

augusztus 17, 2019 - 22:11

Londonban született 1907-ben, anyja a harcos szüfrazsett Helen Archdale, apja Theodore Archdale katonatiszt, keresztanyja volt. Tanulmányait a Bedales School-ban kezdte, itt tanult meg krikettezni is. Jogi egyetemre járt Montrealban, Londonban és Moszkvában, 1938-ban lett a brit jogászkamara tagja.

Mary Astell filozófus, író (1666–1731)

november 26, 2011 - 12:53

Az első angol feminista írónak mondott Mary Astell jómódú, szénkereskedelemmel foglalkozó Newcastle-i családba születik. A jóeszű gyereket pap nagybátyja latinra, franciára, matematikára, logikára és filozófiára tanítja. 18 éves korában, apja és anyja halála után London Chelsea negyedébe költözik. Hamarosan ismeretséget köt fontos politikai és irodalmi személyiségekkel, megjelennek vallásos tárgyú versei, élénk levelezést folytat a korabeli művészekkel és filozófusokkal.

Mary Colton ausztrál filantróp, feminista (1822–1898)

november 29, 2017 - 18:30

Az ausztrál feminista mozgalom egyik fontos alakja Londonban születt, 1839-ben emigráltak apjával és testvéreivel, Adelaideben telepedtek le. 1844-ben házasságot kötött John Colton üzletemberrel. Az első vasárnapi iskolai tanárok közé tartozott és a Wesleyan Ladies' Working Society tagjaként szegénysorsú nők segítésével foglalkozott. A Boarding-out Society elnökségi tagja volt, ahol árvagyerekek neveléséről, elhelyezéséről gondoskodtak. Felismerte, hogy a nők helyzetének javításához politikai jogokra is szükség van, az elsőkközt követelte a nők választójogát.

Fanny Wright amerikai író, reformer, abolicionista, feminista (1795–1852)

augusztus 31, 2019 - 21:26

Frances Wright Skóciában született, gazdag, szabadszellemű családba. Rokonai nevelték fel, szülei, akik után komoly vagyont örökölt, korán meghaltak. Művelt, a társadalmi kérdések iránt érdeklődő ember volt, írásaiban sokat foglalkozott a nők tanuláshoz, egyenlő bánásmódhoz való jogával, függetlenségük biztosításával.

Rebecca West író, újságíró, kritikus, feminista (1892–1983)

december 23, 2017 - 19:11
Rebecca West

Eredeti neve Cicily Isabel Fairfield Andrews, ezt cserélte fel egy Ibsen darab (Rosmersholm) feminista hősnőjének nevére. Keményen bírálta kora társadalmát a nők alárendelt helyzete miatt. Újságírói karrierje az 1910-es évek elején kezdődött, a Dora Marsden és Mary Gawthorpe által alapított feminista hetilap, a Freewoman munkatársa volt. A lap sajátossága az volt, hogy a korban szokatlan módon a szexualitás kérdéseit is tárgyalta.   

Emmeline Pethick-Lawrence angol szüfrazsett (1867–1954)

április 04, 2018 - 14:35

Emmeline Pethick, sokgyerekes metodista kereskedőcsalád lánya, Bristolban született. Fiatal korától foglalkoztatták a társadalmi igazságtalanságok, a nők kiszolgáltatottsága. 1891-től egy londoni misszó lányklubjában dolgozott. 1895-ben Mary Neal-el együtt létrehozta az Espérance Club-ot, ahol a munkáslányok tanulhattak és szórakozhattak is. Maison Espérance néven varró-szövetkezetet alapított, ahol a 8 órás munkaidő mellett szabadság is járt a munkásnőknek. 1901-ben házasságot kötött Frederick Lawrence politikussal, a házaspár mindkét tagja a Pethick-Lawrence nevet vette fel.

Augusta Ada Byron, Countess of Lovelace, angol matematikus (1815–1852)

október 24, 2011 - 11:37
1815 december 10-én Annabella, a költő Lord Byron felesége, leánygyermeket szült. A népszerű, vonzó férfi nemcsak romantikus műveiről, de szertelen, szabados viselkedéséről is híres volt, korabeli pletykák szerint Annabellával kötött házassága csak a féltestvérével való kapcsolatának leplezésére szolgált. Augusta Ada születése után néhány hónappal a házaspár elvált. Byron elhagyta Angliát, soha többé nem látta lányát, emiatt érzett fájdalma több versében megjelenik.
 

Maybanke Anderson ausztrál tanár, szüfrazsett (1845–1927)

március 31, 2018 - 18:20

Az angliai Kingston-on-Thames-ben született, szüleivel 1855-ben emigráltak Ausztráliába. Sydneyben telepedtek le, édesanyja bíztatására ott végezte el a tanárképzőt. 1867-ben házasságot kötött Edmund Kay Wolstenholme kereskedővel, hét gyerekük született. A férfi alkoholista lett, 1884-ben elhagyta családját. Hogy el tudja tartani a magát és gyerekeit, Maybanke iskolát alapított lányok számára, ahol felkészítette tanulóit az egyetemi felvételire. A modern módszereket alkalmazó iskola hamarosan népszerű lett. Oktatói munkája mellett komoly szerepet vállalt a nőjogi mozgalomban.