A világon az első állatvédő szervezet alapítója: Frances Power-Cobbe (1822–1904) ír újságíró, feminista

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

A világon az első állatvédő szervezet alapítója: Frances Power-Cobbe (1822–1904) ír újságíró, feminista

május 23, 2016 - 23:43
Az elsők között hívta fel a figyelmet a családon belüli erőszak problémájára, egyben az élvonalban küzdött az állatok "tudományos célú" élveboncolása ellen. 

Előkelő családba született, Dublin közelében 1822. dec. 4-én. Élénken érdeklődött a tudományok iránt. Mindössze két évet járt iskolába, de azt is időveszteségként, sőt tanulmányai kényszerű félbeszakításaként (!) értékelte, hatékonyabbnak tartotta az önálló ismeretszerzést. 1838-ban végül szülei kivették az intézményből, mert gyengélkedő anyja helyett (aki kilenc évvel később meghalt) át kellett vennie a háztartást. Otthon tovább képezte magát, és - legalábbis az egyház által diktált formában - elvesztette a hitét. Amikor ez kiderült, apja elűzte a családi otthonból. Néhány hónappal később megenyhült, azonban lánya The Intuitive Theory of Morals (1855) című értekezése újra felbőszítette.

Frances Power Cobbe apja 1857-ben bekövetkezett halála után egy ideig utazgatott (gardedám nélkül, ami botrányszámba ment!), és szembesülve a szegénységgel, elhatározta, hogy energiáit a társadalmi problémák enyhítésére fordítja.

Bristolba költözött, és Mary Carpenter társadalmi reformert segítette a szegénységben élő gyerekek számára létesített iskolái fenntartásában. 1861-ben megismerkedett Mary Lloyd szobrásszal, akivel annak haláláig együtt élt. Ugyanebben az évben - már Londonban élt - olvasta  írásait, és találkozott rel is. Összebarátkozott John Stuart Mill-lel, aki írásra biztatta - el is kezdett cikkeket küldeni több újságnak, sikerrel. Barátságot tartott fenn Darwinnal, azonban kemény kritikusa is volt.  

A bálok világa fiatalon sem vonzotta, így korán észrevette, milyen kevés lehetőséget kínál kora társadalma a nők számára. 1867-ben a London Society for Women's Suffrage tagja lett. Kiemelten foglalkoztatta a családon belüli erőszak és ezzel összefüggésben a nők anyagi kiszolgáltatottságának problémája: "Wife Torture in England" címmel cikket írt, és több hasonló pamfletet jelentetett meg. Munkájával hozzájárult ahhoz, hogy 1878-ban életbe lépett az új Matrimonial Causes Act, melynek értelmében az erőszakot elszenvedett nő külön élhetett férjétől, keresetét megtarthatta, és tíz éven aluli gyermekeihez felügyeleti jogot kapott.  

Az áldozatok kiszolgáltatottsága révén egyértelmű kapcsolatot látott a nők elnyomása, a gyermekbántalmazás és az állatkínzás közt, és mindhárom ellen igyekezett fellépni.  1875-ben a National Anti-Vivisection Society alapító tagja volt - a szervezet egy évvel később állatvédelmi törvényt fogadtatott el (Cruelty to Animals Act). Cobbe a későbbiekben azonban csalódott, nem találta elégségesnek a törvény által elért eredményeket, mert a kegyetlen állatkísérleteknek nem sikerült általa véget vetni, csak a feltételeik szigorodtak némileg. 

1884-ben társával és Hajjin nevű kutyájával együtt visszavonult, Wales-ben éltek. Mary Lloyd két évvel később meghalt. Frances Power Cobbe 1894-ben megírta önéletrajzát. 1904-ben halt meg, Mary mellett nyugszik a kis wales-i faluban, Llaneltyd-ben. Az általa alapított állatvédő szervezet a mai napig aktív.  

 

 

 

Viktorinánus úrilányból vegetáriánus feminista: Charlotte Despard kalandos élete (1844–1939)

június 15, 2016 - 11:50

1844. június 15-én született. Fiatalkorában a viktoriánus úrilányok életét élte, később férjével beutazta Indiát és Ázsiát, ebben az időben írta romantikus regényeit.

Férje 1890-ben hajóbalesetben meghalt, Charlotte ezután barátai ösztönzésére a jótékonysági munka felé fordult. Eleanor Marx jó barátja volt, részt vett a Második Internacionálén, és fellépett a búr háború ellen. 

Vallásos viktoriánus családanya a prostitúció és a szexuális kettős mérce ellen: Josephine Butler

november 28, 2015 - 15:23

A viktoriánus kor egyik legforradalmibb szellemiségű alakja 1828. április 13-án született gazdag földbirtokos lányaként. Apja társadalmi reformer volt és szerepe volt az 1832-es reformtörvény elfogadásában. Josephine-t inspirálta apja szellemisége. Élesen támadta korának álszent felfogását, fellépett a nők és gyerekek kiszolgáltatottsága, kihasználása ellen. Fiatalkorától élete végéig aktívan részt vett a feminista mozgalomban.  1852-ben férjhez ment George Butler tanfelügyelőhöz, aki hozzá hasonló elveket vallott.

Emmeline Pankhurst és lányai a nők szavazati jogáért

október 11, 2010 - 12:02
Emmeline, Christabel és Sylvia Pankhurst

Az anya: Emmeline (Goulden) Pankhurst

1858. július 14-én Manchesterben születik Emmeline Goulden, Robert Goulden és Sophia Crane leánya. Apja sikeres üzletember, radikális politikai nézetekkel, a rabszolgaság elleni mozgalom támogatója. Anyja szenvedélyes feminista, aki kamasz lányát magával viszi a nőmozgalmi rendezvényekre. Emmeline Manchesterben kezdi iskoláit, majd szülei 15 éves korában a párizsi École Normale de Neuilly internátusba küldik, ahol a megszokott női tárgyak mellett természettudományt és közgazdaságtant is tanítottak.

"Szavak helyett tettek" - aki meghalt a nők szavazati jogáért: Miss Emily Davison (1872–1913)

június 03, 2012 - 14:21

Emily Wilding Davison angol szüfrazsett Londonban született sokgyermekes családban. Felsőfokú tanulmányaira nevelőnői munkával szerzett pénzt. Irodalmat, biológiát és kémiát hallgatott, kiváló eredményekkel végzett.