Esther Roper (1868–1938) angol feminista, a munkásnők jogainak szószólója

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Esther Roper (1868–1938) angol feminista, a munkásnők jogainak szószólója

december 21, 2015 - 22:00
Női választójogi harcos, a mérsékelt nőjogi szervezet, a NUWSS tagja, a munkásnők jogainak szószólója. Eva Gore-Booth munka- és egyes források szerint egyúttal élettársa. 

Esther Roper (1868-1938) angol női választójogi harcos, a munkásnők jogainak szószólója

1868. augusztus 4-én született Edward Roper gyári munkás és az ír származású Annie Roper gyermekeként. Az első nők egyike volt, akik a Manchesteri Owens College-ben tanultak: 1886-ban vették fel az intézménybe próbaképpen, hogy megállapítsák, hogy a lányok továbbtanulása ártalmas-e a mentális és fizikai egészségükre. 1897-ben diáktársával megalapította a női hallgatóknak szóló hírlevelet, az évente kétszer megjelenő Irist. 1891-ben kapta meg diplomáját latinból, angol irodalomból és politikai gazdaságtanból. A továbbiakban is kapcsolatban maradt a főiskolával a Női Társadalmi Vitakör egyik vezetőjeként. 1895-ben a Manchesteri Egyetem az Ancoats nevű városrészbe egy olyan intézményt helyezett ki, amely oktatási lehetőséget és kulturális programokat nyújtott a szegénységben élő munkásoknak. Roper a vezető testület tagja lett. 

1893 és 1905 között a Manchester National Society for Women's Suffrage fizetett titkára volt. pozícióját vette át annak halála után és újra fellendítette a egyesület munkáját. Fontosnak tartotta, hogy a társaság ne csak a középosztálybeli nőket szólítsa meg, hanem aktívan keresse a kapcsolatot a munkásnőkkel is: Roper  igyekezett őket mint aláírásgyűjtőket és szónokokat bevonni a munkába. 1897-ben a szervezet North of England Society of Women's Suffrage-re változtatta a nevét, és a vezette NUWSS (Női Választójogi szervezetek Nemzeti Uniója) tagszervezetévé vált. 

1896-ban Itáliában megismerkedett az arisztokrata származású ir költővel,-tal, aki feladta a fényűző életet és Manchesterbe költözött vele. Roper így ír a megismerkedésükről:

a több hónapnyi betegség délen tartott minket, napokat töltöttünk sétával és beszélgetéssel a tengerparti domboldalon. Kölcsönösen vonzódtunk egymás munkája és gondolatai iránt, és hamarosan barátokká és élettársakká váltunk.

Az 1900-as években segítették a virágárus nők, cirkuszi előadónők, pincérnők és a szénbányákban dolgozó nők szervezkedését, mert munkájuk folyamatos fenyegetettség alatt állt. Amellett érveltek, hogy a nők képesek saját döntéseket hozni a kenyérkeresetük módja felől és a szavazati jog hiánya hátrányba hozza őket a munkahelyükön. 1900-ban megalapították és szerkesztették a Women's Labour News lapot. Megalapították a Lanchashire-i és Cheshire-i Textil- és Egyéb Munkásnők Képviseleti Szervezetét. Roper 1905-ben a National Industrial & Professional Women's Suffrage Society titkára lett. Ő és Gore-Booth 1906-ban eltávolodtak , mert nem értettek egyet a militáns akciókkal és a munkásnők háttérbe szorításával. 1913-ban Londonba költöztek, és egy transznemű nővel, Irene Clyde-dal együtt az Urania c. lapot szerkesztették.  

Eva 1926-ban bekövetkezett halála után Esther sajtó alá rendezte verseit, valamint Eva testvérének, -nek (a brit parlamentbe beválasztott első nőnek) a börtönből írott leveleit. (Markiewicz nagyon kedvelte Ropert, és támogatta a kapcsolatukat.) Megbízására Ethel Rind az ancoats-i kihelyezett épületben festett üvegablakon emlékezett meg Eva életéről, a mű azonban az épület lebontásakor, 1986-ban elveszett.

Esther Roper 1936-ban halt meg szívrohamban. Eva Gore-Booth mellé temették, sírkövükre egy Szapphó-idézet véstek. 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Priscilla Bright McLaren angol békeharcos, abolicionista, szüfrazsett (1815–1906)  

augusztus 31, 2019 - 21:51

Rochdale-ben született, jómódú kvéker családba, ahol a lányok oktatását is fontosnak tartották. A szülők egyenrangú félnek tekintették egymást, anyjuk rendszeresen vitaklubot szervezett gyerekeinek.

Priscilla nővéreivel együtt iskolát vezetett szegény családok lányainak. Az Edinburgh Ladies' Emancipation Society és a rabszolgafelszabadító mozgalom tagja volt, ez utóbbiban ismerkedett meg majd kötött házasságot Duncan Mclarennel, aki tehetős kereskedő és liberális parlamenti képviselő volt.

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)