Hegyesi Mari színész (1861–1925)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Hegyesi Mari színész (1861–1925)

december 26, 2019 - 14:47

1861. december 28-án született Padovában. Krecsányi Ignác fedezte fel 16 éves korában. 1886-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött, 1918-ban örökös tagja lett. A korszak egyik legszélesebb skálájú és legbensőségesebb drámai művészének tartották. Eleinte a klasszikus műsorban szerepeltették (Shakespeare Portiája és Hermionéja; Katona Melindája; Madách Évája). Egyénisége később modern drámák nőalakjaiban bontakozott ki. – F. sz. Lady Windermere (Wilde); Rose Bernd (Hauptmann); Gina (Ibsen: Vadkacsa).

Ady így írt róla:

„...Egyszer egy olasz drámaíró darabjára készült a Nemzeti Színház. A főszerepet K. Hegyesi Mari asszony kapta. Egy Olaszországban utazgató budapesti újságíró meglátogatta ebben az időben a darab íróját, s megmutatta darabja budapesti sikerének letéteményesét. Az olasz író sokáig nézte a képet, s fölsóhajtott:

- Nagyon szép. Csodásan szép. Lehetetlen, hogy ilyen szép asszony jó színésznő legyen...

K. Hegyesi Mari asszonynak ez ellen a kétség ellen mindig küzdeni kell. Pedig oktalan kétség volt. K. Hegyesi Mari asszony jó színésznő. Egyszerűen jó színésznő, nem a kivételes, nem a fenomenális színpadi asszonyok közül való, de intelligens, ambiciózus és sok szerencsés külső tulajdonokkal boldogított.”

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Szabóné Nogáll Janka író (1861–1924)

október 13, 2017 - 14:22

Gyulán született törvényszéki bíró lányaként, 1876-ban Nagyváradon szerzett tanítói oklevelet, de végül sosem tanított. 1878-ban jelent meg nyomtatásban első elbeszélése, írásait rendszeresen közölte a Fővárosi Lapok, a és a Magyar Népvilág. A Divat Szalon és a Háztartás című lapok szerkesztője volt. 1891-ben beválasztották a Petőfi Társaság tagjai közé.  

Myra Hess angol zongoraművész (1890–1965)

február 23, 2018 - 22:02

A háború alatti elsötétített Londonban a színházak, koncerttermek is zárva voltak. A National Gallery gyűjteményét vidékre menekítették, és az üres épület adta az ötletet Myra Hessnek - akit a legjobb pianisták között tartott számon a  közönség és a kritikusok egyaránt -  hogy napközben tartsanak ott koncerteket. Az ötletet támogatta a múzeumigazgató és megkapták a belügyminiszter engedélyét is. Az 1939. október 10-én nagy sikerrel megtartott első koncertet követően minden délben megszólalt a klasszikus zene, tele volt a terem, még London bombázása alatt is, egészen 1946-ig. VI.