Fáylné Hentaller Mariska író (1850–1927)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Fáylné Hentaller Mariska író (1850–1927)

május 09, 2019 - 23:12

1856-ban született Jászberényben. Tizenhat éves korában hozzáment Fáyl Frigyes zenetanárhoz. 1879-ben megözvegyült, ezután kezdett írással foglalkozni. Művei főként ifjúsági regények és elbeszélések.

Az elsők között érezte át annak a felelősségét, hogy a női teljesítményeket össze kell gyűjteni és jelentőségüket méltányolni kell. 1889-ben jelentette meg és ajánlotta egykori tanárának,nak A magyar írónőkről c. művét. 

További kötetei: 

  • Mesék 1883.
  • Kismesék, regék elbeszélések 1884.
  • Kedvenc könyvem 1884.
  • Hetedhét országon túl 1886.
  • Mesék a fonóból 1886.
  • Hol volt, hol nem volt 1886.
  • Leányévek 1894.
  • Fekete Kató és egyéb elbeszélések 1898.
  • A sződi leányok 1904.
  • Rózsatörténetek 1904.
  • Mesekincstár 1905.
  • Otthon nélkül, haza nélkül 1918.
  • Legszebb mesék 1919.
  • Sokasok csecse, tarka mese. 1920.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Hajnal Anna költő, író, fordító (1907–1977) 

február 01, 2018 - 14:05

A Nyugat harmadik nemzedékének jelentős alakja Gyepűfüzesen született. 1926-ban költözött Budapestre, angoltanításból tartotta fenn magát. Első versei az Álláspont és a Pásztortűz című lapokban jelentek meg. 1933-ban közölte először versét a Nyugat, attól kezdve állandó szerzője is lett. Első önálló kötete 1933-ban jelent meg Ébredj fel bennem, álom címmel. Egyik alapítója volt a Tóth Árpád Társaságnak, az összejöveteleket lakásán tartották, a tagok kortárs költők, írók, festők, tudósok voltak.

Csapody Vera tanár, illusztrátor (1890–1985)

március 27, 2019 - 20:38

1913-ban az első nők között volt, akik a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakán diplomát szereztek. Az egyetem elvégzése után a Sacre Coeur Sophianum katolikus leánygimnázium tanára, majd igazgatója. A Szegedi Tudományegyetemen 1932-ben Mediterrán elemek a magyar flórában című dolgozatával doktori fokozatot szerzett. 1949-től a Természettudományi Múzeum Növénytárának tudományos főmunkatársa lett. 1922-ben látta meg növényekről készített vízfestményeit Jávorka Sándor, aki éppen A magyar flóra című könyvén dolgozott. A találkozásból élethosszig tartó együttműködés lett.

Helene von Druskowitz osztrák filozófus, író, zenekritikus (1856–1918)

május 02, 2019 - 19:41

Bécsben született jómódú családba, lányiskolai évei után elvégezte a bécsi konzervatóriumot. Az osztrák egyetemeken nők nem tanulhattak, ezért anyjával Zürichbe utazott, ahol többek között filozófiát, archeológiát, irodalmat és modern nyelveket hallgatott.