Helene von Druskowitz osztrák filozófus, író, zenekritikus (1856–1918)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Helene von Druskowitz osztrák filozófus, író, zenekritikus (1856–1918)

május 02, 2019 - 19:41
Az első osztrák nő, aki bölcsészetből doktorátust szerzett.

Bécsben született jómódú családba, lányiskolai évei után elvégezte a bécsi konzervatóriumot. Az osztrák egyetemeken nők nem tanulhattak, ezért anyjával Zürichbe utazott, ahol többek között filozófiát, archeológiát, irodalmat és modern nyelveket hallgatott.

Tanulmányai befejezése után 1878-tól osztrák és svájci egyetemeken tanított irodalomtörténetet. Sokat utazott, bejárta Európát és Észak-Afrikát. Kapcsolatban volt a kor ismert művészeivel, tudósaival, egy ideig Friedrich Nietzsche baráti köréhez tartozott. 1885-ben Drei englische Dichterinnen (Joanna Baillie, Elizabeth Barrett Browning, George Eliot) című esszékötetével keltett nagy feltűnést. Támogatta a nőjogi mozgalmat, alapítója és rendszeres szerzője volt a Der heilige Kampf és a Der Federuf című lapoknak. 

Néhány munkája: Sultan und Prinz; Der Präsident vom Zitherclub; Wie ist Verantwortung und Zurechnung ohne Annahme der Willensfreiheit möglich?; Zur Begründung einer neuen Weltanschauung (Zur neuen Lehre); Aspasia; Die Pädagogin; Pessimistische Kardinalsätze.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Ferenczi Sári író, irodalomtörténész (1887–1952)

június 24, 2019 - 18:51

Kolozsváron született, a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1932-től 1936-ig Berlinben élt, ott jelentek meg első publikációi. Hazatérése után az Erzsébet Nőiskolában tanított franciát és magyart. 1944-ben antifasiszta magatartása miatt állásából elbocsátották, utána az OSZK könyvtárosa volt. Cikkeket, esszéket, elbeszéléseket, regényeket publikált,  A vörös daru című regényéért az MTA Péczely-díjával tüntették ki. 

Dénes Zsófia József Attila-díjas író, újságíró, irodalmár (1885-1987)

december 11, 2018 - 23:16

Budapesten született, anyai ágon francia származású. Építészmérnök apja (aki a Duna szabályozásával foglalkozott) nem örült a lánygyereknek. Zsófia 1903-ban érettségizett, majd bölcsészeti tanulmányokat folytatott, amiket házassága miatt félbeszakított. 1912-től a Pesti Napló, majd a Világ párizsi tudósítója volt. (Unokatestvérénél, nál vendégeskedett a városban.)

Lou Andreas-Salomé orosz/német pszichoanalitikus, író (1861–1937)

május 02, 2019 - 19:53

Előkelő szentpétervári család lánya, művelt és szép. Az első női hallgatók között volt a zürichi egyetemen, beutazta Európát. Tudósok, művészek tartoztak ismeretségi köréhez, Nietzsche, Wagner, Rilke és Freud bizalmas barátja volt. Termékeny író, regényeket, színdarabokat, esszéket, szakkönyveket, életrajzokat publikált, az első női pszichoanalítikusok egyike volt. 

Néhány munkája: Im Kampf Um Gott; Die Tarnkappe; Aus fremder Seele; Friedrich Nietzsche in seinen Werke; Die Erotik; Das "zweideutige" Lacheln der Erotik: Texte zur Psychoanalyse; Lebensrückblick.