Alice Salomon német feminista (1872–1948)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Alice Salomon német feminista (1872–1948)

október 23, 2013 - 14:26
A huszadik századi német és nemzetközi nőmozgalom prominens személyisége 1872. április 19-én Berlinben született, középosztálybeli zsidó családban. A korszellem és társadalmi helyzetének ellenében tanulni akart, önálló karriert építeni, a nők kiszolgáltatott helyzetén változtatni. 
 
1893-tól aktiv tagja volt a Mädchen- und Frauengruppen für soziale Hilfsarbeit mozgalomnak, amely a szociális munka és a nők abban való szerepvállalásának fontosságát hirdette. 1899-ben a szervezet elnökévé válaszották. A századfordulón már elnökségi tagja a német nőszervezetek egyesületének, komoly részt vállalt az elméleti, gyakorlati és szervezési munkákban, fellépett a munkásnők érdekeinek védelmében. Titkára, később alelnöke volt az Internationalen Frauenbund-nak. 
 
Alice egyetemre akart menni, a nők tanulási lehetőségeinek szűkössége miatt nem volt meg a beiratkozáshoz szükséges végzettsége, de engedélyt kapott, hogy vendéghallgatóként látogassa a berlini egyetemet. Az ezerkilencszázas évek elején fontos cikkeket publikált a német nőmozgalomról, komoly eredményeket ért el a szociálpolitika elméletében és annak gyakorlati alkalmazásában Az Oktatási Minisztériumban elismerték a szociális munka területén elért eredményeit és engedélyezték számára doktori dolgozat benyújtását, amelyet
1906-ban sikeresen megvédett. A disszertációban azt elemezte, hogy a férfiak magasabb bért kapnak, mint az azonos munkát végző nők. 
 
1908 és 1933 között Alice Salomon sokat és eredményesen dolgozott. Berlinben nevéhez fűződik az első női szociális szakmunkásképző, a Soziale Frauenschule létrehozása (1932-től Alice-Salomon-Schule, napjainkban Alice Salomon Hochschule Berlin). Szervezője és elnöke volt a német szociális szakiskolák szövetségének, alapítója és elnöke volt a szociális szakiskolák nemzetközi egyesületének. A legtöbb, általa alapított létesítmény a mai napig működik. 
 
Alapító tagja volt a Deutsche Akademie für soziale und pädagogische Frauenarbeit-nek, melynek egyik részlege empirikus kutatásokkal foglalkozott. Ezt az intézményt Hitler hatalomrajutása után, a Gestapo zaklatása miatt be kellett zárni. 
 
A nácik hatalomrajutásakor Alice Salomont hivatalos tisztségeitől megfosztották, később hazájából is kiutasították. 1937-ben, 65 éves korában az Egyesült Államokba emigrált, ahol utolsó éveit önéletrajzának angol nyelvű megírásával töltötte, kiadót azonban nem talált. A kézirat sokáig lappangott, először 1983-ban németre fordítva jelent meg.
Alice Salomon 1948-ban, New Yorkban halt meg.
 
 
Alice Salomon Főiskola, Berlin
 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Ruchira Gupta indiai újságíró, aktivista (sz. 1964)

május 20, 2015 - 19:58

Fiatal  újságíróként Nepálban járva olyan falvakat talált, melyekből majdnem teljesen hiányoztak a fiatal nők. Utánajárt, kiderítette, hogy emberkeskedelem áldozatai, külföldi bordélyházakba adják el őket. Az erről írt cikksorozatáért Emmy díjat kapott “kiemelkedő oknyomozó újságíró teljesítményéért”.

2002-ben létrehozta az Apne Aap Women Worldwide civil szervezetet, mely a nők jogaiért, az emberkereskedelem megszüntetéséért, a veszélyeztetett helyzetben lévő és a prostitúcióba kényszerített nők megsegítéséért dolgozik.

Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922)

szeptember 29, 2012 - 23:09

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született a sorban ötödikként 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség.)   

Louise Michel (1830–1905), anarchista feminista

február 05, 2012 - 09:54

 „A Forradalom félelmetes, de célja az, hogy boldogságot hozzon az emberiségnek. Elszánt harcosai vannak, könyörtelen küzdők, akikre szüksége van. A Forradalom egy vérből és sárból álló óceánból húzza ki az emberiséget, egy óceánból, amelyben névtelen ezrek szolgálnak néhány cápa eledeléül, és a forradalom győzelméért fájdalommal kell fizetni, ez szükségszerű. Amikor egy fuldoklót kihúzol a vízből, nem mérlegeled, hogy a hajánál fogva teszed-e ezt, vagy számára kényelmesebb megoldást keresel.” - Louise Michel: Emlékiratok