A Magyar Krónika főszerkesztője, Bencsik Gábor után újabb konzervatív keresztény közszereplő adott hangot a társadalmi nemek mesterszak beszántásával kapcsolatos ellenérzéseinek. A Magyar Nemzet korábbi szerzője, a többek közt Minőségi Újságírásért díjjal kitüntetett Farkas Adrienne a Magyar Időkben frappáns cikkben foglalta össze, hogy - ellentétben a kormánysajtó fősodrával - miért látja fontosnak és értékesnek a gender studiest.   

"Szerintem nincs a világon még egy olyan izgalmas kérdés, mint hogy mi tesz férfivé egy férfit, és mi tesz nővé egy nőt. Szerintem sem az, hogy nőnek vagy férfinak születik, és még csak az sem, hogyan néz ki - írja. A szöveg szemléletes példákkal folytatódik, amelyek rámutatnak arra, hogy a társadalmi nemiszerepelvárások időben-helyben változnak. 

Vegyünk például egy férfit, aki ki van sminkelve, szeme-szája festett, hosszú parókát hord, meggyszínű selyemkabátban van, illetlenül feszül az alsótestén a selyemharisnyája, lábfejét magas sarkú, csillogó papucsba bújtatja, és affektálva beszél. Önök szerint ki és mi ő?

A lap törzsolvasója talán Conchita Wurstra tippel, és meglepi a folytatás:

Szerintem mélyen hívő római katolikus férfi, heteroszexuális, három fiúgyermek atyja, és a magyar történelem egyik legférfiasabb férfija: II. Rákóczi Ferenc, aki éppen a Napkirály udvarában próbálja menteni a menthetőt.

A továbbiakban más példák kerülnek elő arra vonatkozóan, hogy a szingliség, a homoszexualitás és a tudatos gyermektelenség megvetett státusza erősen kontextusfüggő - kíváncsi vagyok, hogy az egykori elkényeztetett herceg kilétére hányan jöttek rá - majd az írás ezzel zárul: 

Ami meg a férfi- és női szerepek társadalmi megjelenését illeti, engem ez a jelenség hallatlanul érdekel, és halálbiztos, hogy továbbra is tanulmányozni fogom.