Bédy-Schwimmer Rózsa (1877–1948) újságíró, feminista

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Bédy-Schwimmer Rózsa (1877–1948) újságíró, feminista

június 24, 2014 - 19:02
A magyar feminista mozgalom egyik úttörője eredetileg énekesnő volt, de később az újságíró pályát választotta. 1897-ben a Nőtisztviselők Országos Egyesületének tagjaként, majd elnökeként indította meg a nők politikai egyenjogúságának elismertetését célzó mozgalmát.

1904-ben megalakította a polgári radikális jellegű Feministák Egyesületét, amely a nők minden területen megvalósulandó egyenjogúságáért dolgozott, komoly nemzetközi kapcsolatokat is ápolva. A nők választójogáért küzdő nemzetközi egyesülethez, az International Women’s Suffrage Alliance-hez kapcsolódott, és e minőségében nyomást gyakorolt a parlamentre a választójogi reformról szóló törvénytervezet elfogadtatásában.

Fontos szerepe volt abban, hogy a korszak politikai, tudományos és mindennapi közbeszédében folyamatossá tegye a női egyenjogúság kérdéséről szóló vitákat, felhívja a figyelmet a nemi szerepek és vonások mély hatalmi, társadalmi, politikai beágyazottságára, és a sajtóba vigyen olyan témákat, mint a koedukált oktatás, a szexuális felvilágosítás vagy a prostitúció.

Az egyesület rendezvényeket, előadássorozatokat, akciókat szervezett, s ezzel bevonta a fővárosi közvéleményt a nők társadalmi helyzetével kapcsolatos vitákba. A feminizmus támogatói között számos liberális közéleti személy vagy csoport állt. 1911-ben megalakult a Férfiliga a nők választójogáért.

Bédy-Schwimmer Rózsa 1907-től szerkesztette A Nő és a Társadalom, majd 1914-től A Nő című folyóiratot, melyek a magyarországi nőmozgalom legjelentősebb fórumaivá váltak. A feminista aktivistákon kívül a szerzők között voltak a kor jelentős irodalmárai, jogászai, szociológusai, közéleti személyiségei. Bédy-Schwimmer az alábbiakban jelölte meg a lap által fontosnak tartott témaköröket: nevelés, oktatás, koedukáció, szociális munka, gyermekvédelem, anyaság, háztartás, házasság, nemi élet, nemi felvilágosítás, prostitúció, leánykereskedelem, kultúrmozgalmak, szépirodalom.

1913-ban nemzetközi nőkongresszust szervezett Budapesten. 1914-ben a nemzetközi nőmozgalom sajtótitkáraként működött Londonban. Az I. világháború kitörésétől kezdve a háborúellenes, pacifista mozgalom egyik vezetője volt. 1918-ban a polgári demokratikus forradalom után rövid ideig a Nemzeti Tanács Intéző bizottságának tagja, majd a Károlyi-kormány svájci követe volt. A Tanácsköztársaság alatt lemondott. 1919-ben Európa szerte agitációt folytatott a magyarországi fehérterror ellen.

Az I. világháború utáni konzervatív politikai erők előtérbe kerülésével az egyesület működése lehetetlenné vált, sokan emigráltak, 1921-ben Bédy-Schwimmer is az Egyesült Államokba költözött. Itt a pacifista Lola Lloyddal állt a legszorosabb munkatársi, baráti (szerelmi??!) kapcsolatban. 1929-ben megtagadták tőle az amerikai állampolgárságot, mert nem volt hajlandó aláírni, hogy szükség esetén fegyverrel is szolgálja új hazáját. 1937-ben világbékedíjat kapott.

A korban radikálisan újnak számító női szerepek lehetőségét mutatta meg – az aktív, független és gondolkodó nő alakját. Ez külsőségekben is megnyilvánult:

Egyenes szabású reformruhát viselt. Nem volt benne darázsdereka, máját, tüdejét a szoros, halcsontos fűző nem préselte össze. Tüntető bátorság kellett ahhoz, hogy valaki ilyen ruhában végigmenjen az utcán.

Hivatalosan csak 1911 és 1913 között volt felesége egy Bédy nevű újságírónak. Ezután nem ment férjhez, és annak sincs nyoma, hogy együtt élt volna férfival; minden munkáját és érzelmi energiáját nőkbe fektette.

/Első megjelenés: Femidok.hu, 2005. márc. 6./

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

A világon az első állatvédő szervezet alapítója: Frances Power-Cobbe (1822–1904) ír újságíró, feminista

május 23, 2016 - 23:43

Előkelő családba született, Dublin közelében 1822. dec. 4-én. Élénken érdeklődött a tudományok iránt. Mindössze két évet járt iskolába, de azt is időveszteségként, sőt tanulmányai kényszerű félbeszakításaként (!) értékelte, hatékonyabbnak tartotta az önálló ismeretszerzést. 1838-ban végül szülei kivették az intézményből, mert gyengélkedő anyja helyett (aki kilenc évvel később meghalt) át kellett vennie a háztartást. Otthon tovább képezte magát, és - legalábbis az egyház által diktált formában - elvesztette a hitét. Amikor ez kiderült, apja elűzte a családi otthonból.

A jogfosztott anyákért: Caroline Norton angol író, társadalmi reformer

május 23, 2016 - 23:32

Előkelő, elszegényedett családba született 1808-ban. Családi kényszerítésre feleségül ment George Nortonhoz, aki állandóan megalázta, kegyetlenül megverte. Caroline az írásban talált menedéket, versei, regényei népszerűek voltak, és így pénzhez jutott.