Karen Spärck Jones brit informatikus (1935–2007)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Karen Spärck Jones brit informatikus (1935–2007)

január 10, 2012 - 15:33
Az informatika tudományának egyik úttörője hosszú, eredményekben gazdag pályát mondhatott magáénak. 
 A számítástechnika túl fontos ahhoz, hogy a férfiakra bízzuk.
Az idézet Karen Spärck Jones-tól, a Cambridge egyetem professzorától, a Brit Tudományos Akadémia tagjától származik, aki fél évszázadnál többet dolgozott az információkeresés, a természes nyelvi feldolgozás területén, számítógépes szakemberek egész nemzedékére volt hatással.
 
Karen Spärck Jones 1935. augusztus 26-án az angliai Huddersfieldben született norvég anyától és angol apától. A helyi középiskola elvégzése után Cambridge-ben történelmet és filozófiát hallgat. Tanulmányai befejezése után rövid ideig tanít, de ez nem igazán köti le. 1956-ban a Cambridge Language Research Unit-ban kap kutatói állást és lehetőséget doktori értekezésének elkészítéséhez. Itt ismerkedik meg későbbi férjével, Roger Needhammel, aki a matematikai (később számítógép) laboratórium doktorandusza. 
 
Karen 1964-ben sikeresen megvédi doktori disszertációját, és elnyeri a Newnham College hároméves, információkeresési témájú kutatói ösztöndíját. Ennek sikeres befejezése után a Royal Society ötéves, tekintélyes ösztöndíját kapja meg. 1973-ban tudományos tanácsadó lesz, és a British Library részére végez kutatásokat, 1983-ban a General Electric Company-tól kap ötéves kutatói megbizatást.
 
Számtalan cikket, több könyvet publikált, amelyek tudományterületének alapműveinek számítanak, így pl. az 1971-ben megjelent Automatic Keyword Classification for Information Retrieval, és a Linguistics and Information Science 1973-ban. Több szakmai folyóirat szerkesztője volt.
Spärck Jones tudományos munkáját kollegái a kezdetektől fogva elismerték, de az internet és a web megjelenésével ez az elismerés meghatványozódott. Az információkereséssel és a természetes nyelvfeldolgozással kapcsolatos hatalmas tudása, kollegiális vezetői stílusa a szakma nemzetközi tekintélyévé tették. 
 
Pályája kezdetén a különböző szakmai fórumokon gyakran az egyetlen nő volt, ezért rendkívül fontosnak tartotta, és sokat tett is azért, hogy minél több nő legyen jelen a számítógépek mellett. 
 
1994-ben megválasztották az Association for Computational Linguistics elnökévé. 1995-ben tagjává fogadta a British Academy, melynek 2000 és 2002 között alelnöke volt. 
 
Több tudományos díj birtokosa, csak mutatóba: Association for Computational Linguistics Lifetime Achievement (ACL életmű díj), Lovelace Medal of the British Computer Society, ACM SIGIR Salton Award, American Society for Information Science and Technology’s Award of Merit. 
 
Karen Spärck Jones  2007. április 4-én halt meg.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A humán koronavírusok felfedezője: June Almeida (1930–2007)

április 17, 2020 - 10:23

1930-ban született Glasgow-ban, buszsofőr lányaként. Csak 16 éves koráig tanult, utána technikusként helyezkedett el egy helyi laboratóriumban. Később férjével Kanadába költözött, itt az Ontariói Rákkutató Intézetben tökéletesítette elektronmikroszkópiai technikáját. Olyan eljárást dolgozott ki, melyben antitestek hozzáadásával tudnak jobb képet alkotni a vírusokról. Eredményei miatt 1964-ben visszacsábították az Egyesült Királyságba, David Tyrell megfázást okozó vírusokat kutató csapatába.

Doktornő lóháton

június 11, 2015 - 16:47

Mary Percy Jackson Angliában született 1904-ben. Birminghamban végezte el az orvosegyetemet. 1929-ben a British Medical Journalban közzétett, a kandai prérire vállakozó szellemű orvosokat kereső hirdetésre jelentkezett és állást kapott a  Battle Rivernél, Alberta államban.  A praxisához tartozó, közel 400 négyzetmérföldes területen élő pácienseit sokszor csak lóháton, vagy  télen kutyaszánnal tudta elérni. Két évvel később házasságot kötött egy telepessel, és 100 mérfölddel északabbra, a Keg Rivernél telepedtek le. Hivatalos orvosi állás ott nem volt, ezért saját praxist nyitott.

Harriette Chick angol mikrobiológus (1875–1977)

január 01, 2018 - 20:23

Az angolkór megelőzésében úttörő szerepet játszó tudós sokgyerekes metodista családból származott. A  Notting Hill-i középiskolába járt, ahol a lányok is alapos természettudományi képzést kaptak, elvégzése után a University College London hallgatója lett.

Végzés után Bécsben és Münichben készítette el doktori disszertációját. 1905-ben ő volt az első nő, aki a Lister intézetben állást kapott. Az angolkórt tanulmányozó kutatócsoportot vezetett, ahol bebizonyították a csukamájolaj és a napfény fontos szerepét a betegség megelőzésében.