Vida Goldstein ausztrál feminista (1869–1949) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Vida Goldstein ausztrál feminista (1869–1949) 

április 08, 2017 - 22:57
A legismertebb ausztrál feminista.

Az első nő a Brit Birodalomban, aki parlamenti képviselőválasztáson indult. Portlandban született, felvilágosult szellemű családba. Apja lányainak is alapos oktatást biztosított, anyagi és szellemi függetlenségre biztatta őket. Anyja a női egyenjogúság harcosa volt, Vida segített neki a Woman Suffrage Petition-t támogató aláírásokat gyűjteni. Belépett a United Council for Women’s Suffrage-be, 1899-ben elnökké választották. 1900-ban The Australian Women’s Sphere címmel alapított lapot. 1901-ben részt vett az American Women’s Suffrage Association nemzetközi konferenciáján. The Woman Voter címen hetilapot alapított 1909-ben. 1903-ban elindult a parlamenti választáson, 51497 szavazatával nem tudott bejutni. Az elkövetkező választásokon még négy alkalommal indult, egyre több szavazatot ért el, de bejutnia nem sikerült.  

Londonban (Vida Goldstein fehér ruhában)

A Nők Választójogát Deklaráló Bizottság

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

Lady Florence Norman: a feminista, aki robogón járt dolgozni - 1916-ban

június 15, 2016 - 13:21

1881-ben született előkelő családban. A formabontó női szerep családi öröksége volt: nagyanyja vegyész volt, anyja, Laura McLaren Aberconway pedig a vezette mérsékelt női választójogi ernyőszervezet, a NWUSS egyik alapítója, aki A szabadságjogok női chartája címen könyvet is írt.