Natalia Makarova orosz balettáncos, koreográfus (sz. 1940)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Natalia Makarova orosz balettáncos, koreográfus (sz. 1940)

november 14, 2018 - 15:37
A XX. század egyik legnagyobb táncosa.

Kép forrása: American Ballet Theatre (Facebook)

Leningrádban született, 12 éves korában vették fel a helyi nagymúltú balettintézetbe, ahol 1959-ben végzett. A Kirov Balett táncosa lett, brilliáns technikája és karakterformáló tehetsége hamar az elsők közé emelte. 1970-ben a társulat londoni turnéján Angliába emigrált, majd az Egyesült Államokban az American Ballet Theatre vezető táncosa lett. Fellépett a világ valamennyi jelentős színpadán, a klasszikus darabokon kívül a modern balettben is kiemelkedőt alkotott. 1979-ben A Dance Autobiography címmel adta ki emlékiratait. Többek között a  Tony- és a  Laurence Olivier Award birtokosa, 2012-ben megkapta a washingtoni Kennedy Központ kitüntetését, amely a USA legrangosabb művészeti díja.

 

 

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Carlotta Grisi olasz balettművész (1819–1899) 

június 27, 2017 - 20:37

 A XIX. század egyik legjelentősebb balerinája hétéves korában lett a milánói La Scala Academy tanulója. Tízévesen már eltáncolt kisebb szerepeket, néhány évvel később volt első turnéja. 1834-ben a nápolyi San Carlo társulat tagja lett, ahol Jules Perrot koreográfus felismerte és kibontakoztatta tehetségét. 1836-ban Londonban, Bécsben és Párizsban lépett fel hatalmas sikerrel. A korabeli kritikusok szerint alakítása a Giselle címszerepében utólérhetetlen. A darab szerzőjével, Gautier-vel életreszóló barátságot kötött. 1850-től Szentpétervárra szerződött a társulat balettmesterének.

Basilides Mária operaénekes (1886–1946)

november 28, 2017 - 16:20

Jolsván született, ahol apja volt a polgármester, művészi tehetségét zeneművészeti főiskolát végzett anyjától örökölte. 1905 és 1911 között a budapesti Zeneakadémiára járt, Sík József volt a mestere. Végzés után a Népopera szerződtette, 1911-ben a Quo Vadis című operában debütált. Csodálatos alt hangja a közönséget és a kritikusokat egyaránt elbűvölte. 1915-től az Operaház ösztöndíjas, majd 1917-tól rendes tagja lett, 1934-ben örökös tagnak választották.