Szofja Kovalevszkaja orosz matematikus, az első női professzor (1850–1891)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Szofja Kovalevszkaja orosz matematikus, az első női professzor (1850–1891)

január 11, 2017 - 19:37
Orosz matematikus, író, az első női professzor.

Szofja Korvin-Krukovszkaja 1850. január 15-én született, apja katonatiszt, földbirtokos, anyja tehetséges zenész, neves tudósok, zenészek leszármazottja volt. Kényelemben éltek a családi birtokon, a gyerekeket nevelőnők, magántanárok oktatták. Egy nyáron átmenetileg a 11 éves Szofja hálószobáját – elfogyott a tapéta – apja egyetemi matematikai jegyzeteivel tapétázták ki. A kislányt elbűvölték a rejtélyes jelek, órákat töltött azzal, hogy a matematikus nagybátyjától tanultakkal próbálta egyeztetni. Apja nem helyeselte lánya ambícióját, nehezen egyezett bele, hogy Szentpétervárott egy professzornál matematika órákat vegyen. 

Szonja és nővére egy fiatalokból álló értelmiségi csoport tagja volt, akik hittek a tudás hatalmában, a haladásban, a női egyenjogúságban. Mindketten névházasságot kötöttek, hogy utazni tudjanak. Szonja férje Vlagyimir Kovalevszkij, tehetséges paleontológus volt, a házaspár 1869-ben Heidelbergbe költözött. A fiatalasszony csalódott – nők nem iratkozhattak be az egyetemre, azonban engedélyt kapott, hogy részt vegyen az órákon. Két évet töltött itt, olyan nagy hatást tett professzoraira, hogy ajánlólevelet adtak neki a legelismertebb német matematikushoz, a berlini egyetemen dolgozó Karl Weierstrasshoz.

Weierstrass felismerte tanítványa kivételes tehetségét, önálló kutatási feladatokat adott neki, Szonja 1874-re már három önálló dolgozatot publikált. A göttingeni egyetemen volt arra precedens, hogy külföldinek távollétében doktori fokozatot adnak. Weierstrass elküldte a három munkát és 1874 júliusában Szonja Kovalevszkája eredményei elismeréséül summa cum laude doktori fokozatot kapott.

   

A házaspár visszatért Oroszországba, 1878-ban lányuk született. Mivel kutatói állást egyiküknek sem sikerült kapni, ismét külföldre mentek. 1881-től Berlinben és Párizsban éltek, Szonja a kristályok fényvisszaverődését kutatta, eredményei Európaszerte feltűnést keltettek. 

Vlagyimir 1883-ban meghalt, ugyanebben az évben a stockholmi egyetemen dolgozó Gösta Mittag-Leffler professor Szonjának tanársegédi állást ajánlott fel. 1884. januárjában tartotta meg első előadását, hathónapi próbaidő után megkapta egyetemi tanári kinevezését – a világon nővel ez még nem fordult elő. Hamarosan beválasztották a tekintélyes Acta Mathematica folyóirat szerkesztőbizottságába is.

Nemcsak tudományos dolgozatokat írt, regényei, színdarabja is megjelentek. Karrierjének csúcspontját jelentette 1888-ban a Francia Tudományos Akadémiától kapott Prix Bordin díj, melyet egy rég megoldatlan matematikai probléma megfejtéséért kapott. 1889-ben a szentpétervári Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.

Szonja Kovalevszkája 1891-ben, tüdőgyulladásban halt meg, Stockholmban temették el. Majd’ száz évvel halála után a Hold egyik kráterét nevezték el róla.
 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Az apartheid ellen küzdött: Ruth First dél-afrikai író, újságíró, aktivista (1925–1982)

május 02, 2017 - 21:17
Ruth First - Ben Slow falfestménye, Johannesburg

Életcélja az apartheid rendszer elleni harc volt. Kamaszkorában csatlakozott az ifjúkommunista párthoz, hamarosan ismert szónok és szervező lett. Írói tehetségét is az ügy szolgálatába állította, rendszeresen publikált ellenzéki lapokban, mint a The Guardian és a New Age, a Fighting Talk szerkesztője volt. Férjével együtt a hírhedt Treason Trial egyik vádlottja volt, feketelistára került és eltiltották a közszerepléstől 1963-ban vádemelés nélkül 117 napot töltött börtönben. 1964-ben száműzetésbe ment, angliai egyetemeken volt előadó.

T. Sós Vera matematikus (sz. 1930)

szeptember 10, 2017 - 12:47

Egyetemi tanár, akadémikus, a kombinatorika, számelmélet és a matematikai analízis területén ért el kimagasló eredményeket. 1952-ben diplomázott az ELTE matematika-fizika szakán, az egyetem analízis tanszékén maradt tanársegédnek. 1980-ban védte meg akadémiai doktori disszertációját, ugyabban az évben kapta meg egyetemi tanári kinevezését, két évvel később ő lett a tanszék vezetője. 1985-től az MTA levelező, 1990-től rendes tagja.

Marie Baum német tanár, politikus, szociális munkás, író, feminista (1874–1964) 

március 18, 2017 - 22:57

A nőmozgalom egyik legsokoldalúbb alakja az első nők közé tartozott, akiket beválasztottak a német parlamentbe. Apja orvos, anyja ismert nőmozgalmár volt. Mivel német egyetemek nem vettek fel női hallgatókat, a zürichi egyetemen tanult, 1896-ban doktorált. Hazatérése után vegyészként dolgozott, a gyárakban tapasztalt körülmények felháborították, különösen a női-  és gyerekmunkások kizsákmányolása. 1909-től a  Deutschen Vereins für öffentliche und private Fürsorge vezetőségi tagja volt.

Bertha Van Hoosen amerikai orvos, feminista (1863–1952) 

március 25, 2017 - 01:46

Családja véleményével dacolva lett orvostanhallgató, magántanítványokat és betegápolást vállalt, hogy előteremtse a tanulmányaihoz szükséges pénzt. 1888-ban végezte el a University of Michigan Medical School-t. Négy év kórházi munka után 1892-ben nyitotta meg nőgyógyászati rendelőjét, emellett a Northwestern University orvoskarán tanított. 1902-ben, a férfikollégák rosszallása ellenére, az Illinois University Medical School egyetemi tanárává nevezték ki. 1918-ban ő volt az első nő, aki koedukált egyetemen tanszékvezetői kinevezést kapott.

Gabriela Mistral chilei költő, tanár, diplomata (1889–1957)

április 08, 2017 - 22:22

Az első latin-amerikai nő, aki irodalmi Nobel-díjat kapott (1945). Lucila Godoy y Alcayaga néven egy eldugott chilei faluban született, baszk és indián ősöktől. Tanárként komoly szerepet vállalt Chile és Mexikó oktatásügyében. Nápolyban, Madridban és Lisszabon volt chilei konzul, számtalan nemzetközi kulturális szervezet tagja, oktatott a Columbia Egyetemen és a Vassar College-ban az Egyesült Államokban. Költészetének fő témái a szerelem, halál, a vágyott, de meg nem élt anyaság és szülőföldjének szépsége. Versein kívül hazájában irodalmi díj őrzi nevét.

Eliza Ritchie kanadai tanár, feminista (1856–1933)

április 12, 2017 - 13:42

1889-ben diplomázott a Dalhousie egyetemen, két évre rá a Cornell egyetemen védte meg doktori értekezését. Valószínűleg ő az első kanadai nő, aki doktorátust szerzett. Ezután Európába utazott, Lipcsében és Oxfordban posztdoktori tanulmányokat folytatott. 1901-ben tért vissza hazájába, a Dalhousie egyetem filozófiatanára lett. Meggyőződéses szüfrazsett volt, nővéreivel együtt vezetőségi tagja volt a Council of Women-nek, a halifaxi feministák egyik legbefolyásosabbja volt. Rendkívül jól tudott bánni az emberekkel, előadásai és cikkei világosak és meggyőzőek voltak.

Ingrid Daubechies belga fizikus, matematikus (sz. 1954)

augusztus 17, 2017 - 12:33

Ingrid Daubechies (ejtsd: dóbecsíz) az első nő, akit az International Mathematical Union elnökévé választottak, a kortárs matematikusok legjelentősebbjei közé tartozik. Fő kutatási területe a waveletek (hullámocskák). A brüsszeli egyetemen végzett 1975-ben, doktori értekezését 1980-ban védte meg. Az AT&T Bell Laboratories-nál dolgozott, 1990-ban a Michigan, 1991- 1993 között a Rutgers egyetem kutatója volt. Ő volt az első nő, akit a Princeton egyetem matematikai tanszékének professzorává kineveztek.

Az első magyar közgazdásznő: Takaróné Gáll Beatrix

május 08, 2019 - 02:00

Kiskunfélegyházán született 1894. december 30-án a család nyolcadik gyermekeként. Apját hatévesen elvesztette. Megözvegyült anyja minden gyerekét taníttatta. Beatrix a helyi római katolikus tanítóképzőben elemi iskolai tanítói oklevelet szerzett 1913-ban. Párhuzamosan zenei tanulmányokat is folytatott, zongorázott és orgonált. 1914-ben beiratkozott a budapesti Erzsébet Nőiskolába. Miközben végig önfenntartó volt (templomban orgonált és énekkart vezetett), megszerezte a második pedagógusi diplomáját természettudományi szakon 1917-ben.

Cecilia Payne-Gaposchkin angol/amerikai csillagász (1900–1979)

május 10, 2016 - 01:52

Az első nő, aki a Harvardon egyetemi professzori kinevezést kapott. 1919-től a Cambridge-i Egyetemen botanikát és fizikát hallgatott. Nők azonban (egészen 1948-ig) itt nem szerezhettek PhD fokozatot, azért az Egyesült Államokba ment. 1923-tól a Harvard ösztöndíjával csillagászatot tanult, két évvel később ő lett az az első nő, aki ebből a tárgyból doktori fokozatot szerzett. Disszertációját a XX. század legjobbjának tartják a témában.

Elisabeth Altmann-Gottheiner német közgazdász, feminista (1874–1930)

március 18, 2017 - 23:11

Az első német nő, akit egyetemi tanárrá neveztek ki, Mannheimben született. Angliában és Svájcban járt egyetemre, doktori értekezését 1904-ben Zürichben védte meg. 1908-tól Mannheimben a Handelschochschule tanára lett, professzori kinevezését 1924-ben kapta meg. Szakmájában több könyvet és cikket publikált, de érdeklődése a genderproblémákra is kiterjedt. 1912-től a Jahrbuch der Frauenbewegung című feminista évkönyv szerkesztője volt. A mannheimi egyetem minden évben az Elisabeth Altmann-Gottheiner-Preis díjat adományozza a genderkutatásban legjobb hallgatónak.

A csillagászat mindenkié: Helen Sawyer Hogg (1905–1993)

július 30, 2017 - 19:08

A Mount Holyoke College-ban végzett, doktori értekezését  1931-ben a Radcliffe-ban védte meg. A Dunlop Observatory munkatársa volt, és a torontoi egyetemen csillagászatot tanított. Az első nő volt, akit asztronómiai tudományos társaság elnökévé választott. Tudományos publikációin kívül ismeretterjesztő cikkeket is írt, a Toronto Starban volt heti rovata. The Stars Belong to Everyone című könyvében mindenki számára érthetően mutatja be a csillagászatot. Ő volt az első kanadai nő, akiről kisbolygót neveztek el.

Helga Kristine Eng norvég pszichológus, tanár (1875–1966)

május 30, 2016 - 20:44

1895-ben elvégezte az Asker tanítóképzőt, néhány évet tanított, majd a németországi Halleban pszichológiát hallgatott. Doktori értekezését Ernst Meumann professzor irányításáva gyermekpszihológiából készítette el és védte meg 1913-ban. Az értekezés németül megjelent a Zeitschrift für angewandte Psychologie-ban. Gyermeklélektani kutatásokra specializálódott, publikációival komoly nemzetközi tekintélyre tett szert. Az oslói egyetem professzora, a norvég tudományos akadémia tagja volt.