Szofja Kovalevszkaja orosz matematikus, az első női professzor (1850–1891)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Szofja Kovalevszkaja orosz matematikus, az első női professzor (1850–1891)

január 11, 2017 - 19:37
Orosz matematikus, író, az első női professzor.

Szofja Korvin-Krukovszkaja 1850. január 15-én született, apja katonatiszt, földbirtokos, anyja tehetséges zenész, neves tudósok, zenészek leszármazottja volt. Kényelemben éltek a családi birtokon, a gyerekeket nevelőnők, magántanárok oktatták. Egy nyáron átmenetileg a 11 éves Szofja hálószobáját – elfogyott a tapéta – apja egyetemi matematikai jegyzeteivel tapétázták ki. A kislányt elbűvölték a rejtélyes jelek, órákat töltött azzal, hogy a matematikus nagybátyjától tanultakkal próbálta egyeztetni. Apja nem helyeselte lánya ambícióját, nehezen egyezett bele, hogy Szentpétervárott egy professzornál matematika órákat vegyen. 

Szonja és nővére egy fiatalokból álló értelmiségi csoport tagja volt, akik hittek a tudás hatalmában, a haladásban, a női egyenjogúságban. Mindketten névházasságot kötöttek, hogy utazni tudjanak. Szonja férje Vlagyimir Kovalevszkij, tehetséges paleontológus volt, a házaspár 1869-ben Heidelbergbe költözött. A fiatalasszony csalódott – nők nem iratkozhattak be az egyetemre, azonban engedélyt kapott, hogy részt vegyen az órákon. Két évet töltött itt, olyan nagy hatást tett professzoraira, hogy ajánlólevelet adtak neki a legelismertebb német matematikushoz, a berlini egyetemen dolgozó Karl Weierstrasshoz.

Weierstrass felismerte tanítványa kivételes tehetségét, önálló kutatási feladatokat adott neki, Szonja 1874-re már három önálló dolgozatot publikált. A göttingeni egyetemen volt arra precedens, hogy külföldinek távollétében doktori fokozatot adnak. Weierstrass elküldte a három munkát és 1874 júliusában Szonja Kovalevszkája eredményei elismeréséül summa cum laude doktori fokozatot kapott.

   

A házaspár visszatért Oroszországba, 1878-ban lányuk született. Mivel kutatói állást egyiküknek sem sikerült kapni, ismét külföldre mentek. 1881-től Berlinben és Párizsban éltek, Szonja a kristályok fényvisszaverődését kutatta, eredményei Európaszerte feltűnést keltettek. 

Vlagyimir 1883-ban meghalt, ugyanebben az évben a stockholmi egyetemen dolgozó Gösta Mittag-Leffler professor Szonjának tanársegédi állást ajánlott fel. 1884. januárjában tartotta meg első előadását, hathónapi próbaidő után megkapta egyetemi tanári kinevezését – a világon nővel ez még nem fordult elő. Hamarosan beválasztották a tekintélyes Acta Mathematica folyóirat szerkesztőbizottságába is.

Nemcsak tudományos dolgozatokat írt, regényei, színdarabja is megjelentek. Karrierjének csúcspontját jelentette 1888-ban a Francia Tudományos Akadémiától kapott Prix Bordin díj, melyet egy rég megoldatlan matematikai probléma megfejtéséért kapott. 1889-ben a szentpétervári Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.

Szonja Kovalevszkája 1891-ben, tüdőgyulladásban halt meg, Stockholmban temették el. Majd’ száz évvel halála után a Hold egyik kráterét nevezték el róla.
 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Helga Kristine Eng norvég pszichológus, tanár (1875–1966)

május 30, 2016 - 20:44

1895-ben elvégezte az Asker tanítóképzőt, néhány évet tanított, majd a németországi Halleban pszichológiát hallgatott. Doktori értekezését Ernst Meumann professzor irányításáva gyermekpszihológiából készítette el és védte meg 1913-ban. Az értekezés németül megjelent a Zeitschrift für angewandte Psychologie-ban. Gyermeklélektani kutatásokra specializálódott, publikációival komoly nemzetközi tekintélyre tett szert. Az oslói egyetem professzora, a norvég tudományos akadémia tagja volt. 

Freda Bage ausztrál biológus, egyetemi tanár, feminista (1883–1970)

április 08, 2017 - 22:46

A University of Melbourne hallgatója volt, 1907-ben diplomázott. A következő évben elnyert egy ösztöndíjat az angliai King's College-be, ahol három évig volt kutató. 1911-ben tért haza, a melbourne-I egyetemen oktatott, 1914-ben ő lett a The Women's College első vezetője. Sokat utazott az országban, női hallgatókat toborzott az egyetemre. Útjainak jelentős részét saját autójával tette meg, amit, hölgyhöz nem illő módon, maga vezetett és javított is.

Maria Gaetana Agnesi olasz matematikus, filozófus, nyelvész (1718–1799) 

május 15, 2019 - 00:28

A matematikai történetének kiemelkedő jelentőségű alakja Milánóban született, gazdag kereskedőcsaládba. Széleskörű nevelést kapott, hétéves korában három, tizenegy évesen már hét nyelven írt, olvasott és beszélt. Húsz évesen Propositiones Philosophicae címen kiadott könyve matematikai és filozófiai esszék gyűjteménye, komoly elismerést kapott tudományos körökben. 1748-ban jelent meg legfontosabbnak tartott munkája Instituzioni analitiche ad uso della gioventù italiana címmel. 1750-ben XVI.