Dél-Ausztráliában született sokgyermekes metodista családban 1877-ben. Zenét és színészetet tanult, 1905-ben barátai biztatására Londonba hajózott, hogy Angliában próbáljon karriert építeni. Hamarosan belépett a Charlotte Despard vezette Nők Szabadságligájába (WFL). 1908-ban első, ártalmatlan akciójaként többedmagával bejárta Anglia délkeleti megyéit, és „Szavazati jogot a nőknek” feliratú karavánjuk sikeresen toborzott új tagokat.

1908. október 28-án társával, Helen Fox-szal a Parlament alsóházában odaláncolta magát a Hölgyek Karzatának vasrácsához, és hangos kiabálással követelt szavazati jogot a nőknek. Az ügyből hatalmas botrány lett, a kiérkező rendőrség ügyetlenkedése miatt az egész rácsot le kellett szerelni és kovácsot kellett hívni, hogy kiszabadítsa a protestáló nőket. A tiltakozás ezután a parlamenten kívül, az utcán folytatódott, s Matterst egy hónap börtönbüntetéssel sújtották.

1909. február 16-án, amikor a király hivatalosan megnyitotta a parlamenti ülésszakot, Matters „Szavazati jogot a nőknek” feliratú hőlégballonnal megpróbált a tömeg fölé repülni. A rossz széljárás ugyan a külváros felé sodorta, de a másfél órás lebegés alatt így is sikerült számos ember figyelmét felkeltenie és mintegy 25 kilogramm szórólapot szélnek eresztenie.

Matters nevét ez a két akció tette ismertté, de még 1924-ben is elég nagy feltűnést keltett: ekkor Hastingsben, ahol fogorvos férjével élt, a Munkáspárt jelöltjeként elindult a választásokon. Bár nem nyert konzervatív ellenfelével szemben, indulásával ország-világnak megmutatta: a legtermészetesebb dolog, hogy egy nő képviselő legyen.

(Első megjelenés: Éva magazin)

Muriel Mattersről itt egy dokumentumfilm látható.