Aki hőlégballonra szállt a nők szavazati jogáért: Muriel Matters (1877–1969)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Aki hőlégballonra szállt a nők szavazati jogáért: Muriel Matters (1877–1969)

június 15, 2016 - 13:01
Változatos, kreatív akciókkal küzdött a nők szavazati jogáért.

Dél-Ausztráliában született sokgyermekes metodista családban 1877-ben. Zenét és színészetet tanult, 1905-ben barátai biztatására Londonba hajózott, hogy Angliában próbáljon karriert építeni. Hamarosan belépett a vezette Nők Szabadságligájába (WFL). 1908-ban első, ártalmatlan akciójaként többedmagával bejárta Anglia délkeleti megyéit, és „Szavazati jogot a nőknek” feliratú karavánjuk sikeresen toborzott új tagokat.

1908. október 28-án társával, Helen Fox-szal a Parlament alsóházában odaláncolta magát a Hölgyek Karzatának vasrácsához, és hangos kiabálással követelt szavazati jogot a nőknek. Az ügyből hatalmas botrány lett, a kiérkező rendőrség ügyetlenkedése miatt az egész rácsot le kellett szerelni és kovácsot kellett hívni, hogy kiszabadítsa a protestáló nőket. A tiltakozás ezután a parlamenten kívül, az utcán folytatódott, s Matterst egy hónap börtönbüntetéssel sújtották.

1909. február 16-án, amikor a király hivatalosan megnyitotta a parlamenti ülésszakot, Matters „Szavazati jogot a nőknek” feliratú hőlégballonnal megpróbált a tömeg fölé repülni. A rossz széljárás ugyan a külváros felé sodorta, de a másfél órás lebegés alatt így is sikerült számos ember figyelmét felkeltenie és mintegy 25 kilogramm szórólapot szélnek eresztenie.

Matters nevét ez a két akció tette ismertté, de még 1924-ben is elég nagy feltűnést keltett: ekkor Hastingsben, ahol fogorvos férjével élt, a Munkáspárt jelöltjeként elindult a választásokon. Bár nem nyert konzervatív ellenfelével szemben, indulásával ország-világnak megmutatta: a legtermészetesebb dolog, hogy egy nő képviselő legyen.

 

(Első megjelenés: Éva magazin)

 

Muriel Mattersről egy dokumentumfilm látható. 

 

 

 

A „Tábornok” szüfrazsett: Flora Drummond

június 15, 2016 - 13:13

Az 1878-ben született manchesteri lány postáskisasszonynak tanult, de mivel csak 155 centire sikerült megnőnie, egy akkor bevezetett, minimum 157 cm-es magasságot előíró követelmény értelmében nem állhatott munkába. Drummond, akit a nőkkel szembeni diszkrimináció e formája (hiszen a nők átlagos testmagassága alacsonyabb a férfiakénál) felháborított, egy gyárban helyezkedett el, ahol még lázítóbb igazságtalanságokkal találkozott: például azzal, hogy a nemek közt markáns fizetéskülönbségek vannak, valamint hogy az alulfizetettség és a munkanélküliség nők sokaságát kergeti prostitúcióba.

Dora Montefiore angol/ausztrál szüfrazsett, író (1851–1933)

december 26, 2016 - 17:22

Dora Fuller Angliában született, egy ausztráliai útja alkalmával ismerkedett meg G.B. Montefioreval, akivel 1874-ben házasságot kötött. A férfi 1889-ben meghalt, és a korabeli törvények szerint nem Dora lett automatikusan gyerekei gyámja, perre kellett mennie. Ez adta az első lökést, ettől kezdve elszántan harcolt a nők jogaiért.

1891-ben lakásán tartották meg a Womanhood Suffrage League of New South Wales alakuló ülését.

Viktorinánus úrilányból vegetáriánus feminista: Charlotte Despard kalandos élete (1844–1939)

június 15, 2016 - 11:50

1844. június 15-én született. Fiatalkorában a viktoriánus úrilányok életét élte, később férjével beutazta Indiát és Ázsiát, ebben az időben írta romantikus regényeit.

Férje 1890-ben hajóbalesetben meghalt, Charlotte ezután barátai ösztönzésére a jótékonysági munka felé fordult. Eleanor Marx jó barátja volt, részt vett a Második Internacionálén, és fellépett a búr háború ellen. 

Alice Paul amerikai szüfrazsett (1885–1977)

május 26, 2016 - 16:48

Alice Stokes Paul 1885. január 11-én született egy New Jersey-i kvéker család gyermekeként. Családja hitt a nemek egyenlőségében, és a nők oktatásának fontosságában, anyja többször elvitte Alice-t a választójogi női összejövelekre. Alice rengeteget tanult, hogy tudását folyamatosan bővíthesse, BA fokozatot szerzett a Swarthmore Főiskolán, aztán szociális munkát tanult a New York School of Philantropyn, szociológiát a Pennsylvaniai Egyetemen. Majd Angliába ment, ahol a Birminghami Egyetemre és a London School of Economics-ra járt.