„Minden reggel szárnyaim nőnek / S alkonyatra letöri az élet” – Miklós Jutka költő, fotográfus

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

„Minden reggel szárnyaim nőnek / S alkonyatra letöri az élet” – Miklós Jutka költő, fotográfus

július 24, 2010 - 16:36
A Holnap Antológiában szereplő egyetlen nő. Két megjelent kötete közt közel hetven év telt el.
1887. (más forrás szerint 1884) szept. 7-én született Berettyóújfaluban, Militzer Júlia néven, tízgyermekes zsidó családban, apja jómódú gazdálkodó. Gyerekkorától írt, első verse tizenhat éves korában a Budapesti Naplóban jelentek meg.
 
Hamarosan Nagyváradra került, ahol csatlakozott a Holnap költőihez, ő az  szereplő egyetlen nő. 1904-ben megjelent Versek c. kötete (lelkesen üdvöztölte Ady és is), de az írásból megélni nem tudott, ezért virágkötészetet tanult, majd New Yorkba ment egyik nővéréhez és kitanulta a fényképészetet. Visszatérve Nagyváradra műtermet nyitott, és barátságban állt a helyi fiókjának egyik vezetőjével, Ágoston Péternével.
 
A háború után Berlinbe utazott, filmrendező akart lenni, segédrendezőként dolgozott. Majd a fotózáshoz visszatérve Párizsba került, ahol rendszeresen találkozott Károlyiékkal. Férjhez ment és egy lánya született, ekkoriban már kevesebbet írt. Férje betegsége miatt Marokkóba költöztek, ahol Miklós újra írni kezdett, illetve fordított is franciára verseket, amelyek a rabati rádióban el is hangzottak. Itt vészelték át a második világháborút - több családtagja a holokauszt áldozata lett. Férje, majd veje is meghalt, ezután lányával és két unokájával visszatért Párizsba. Lánya itt egyetemi oktató lett. 
 
Itthon már halálhírét keltették, de egy rokona rátalált, akitől azt kérte, hogy adja ki a verseit, amit még Marokkóban adott át egy diplomata feleségének. 1971-ben a Magvető Kiadó gondozásában meg is jelent a Visszaölel a föld című kötet, amit még néhány további vers követett, többek közt a Nők Lapjában. Romló egészsége miatt már nem látogatott haza Magyarországra. 1976-ban halt meg. 
 
 
Miklós Jutka: Uram, miért?
 
"Hála néked, Uram, hogy nőnek
nem teremtettél." (Ó-héber ima)
 
Uram! Miért teremtettél nőnek?
Ezer kétellyel küzdőnek.
Erős lélekkel, gyenge testtel,
Vállamra rótt súlyos kereszttel.
Erőtlen, gyáván dideregve
Bábeli zűrzavarba vetve,
Ahol könyök könyököt ér,
S a vad jelszó: kenyér! kenyér!
 
Uram! Mért teremtettél nőnek?
Minden reggel szárnyaim nőnek
S alkonyatra letöri az élet.
Uram, perbe szállok tevéled!
Mért adtál elpiruló arcot?
Lehet így megküzdeni harcot?
Miért adtál mimóza-lelket,
Mely egy lehelettől megreszket?
Miért küldtél hófehér mezbe,
Vad, lőporfüstös ütközetbe?
Lehet itt fehéren maradni?
És győzni? Diadalt aratni?
Vae victis. Jaj a legyőzötteknek!
- Uram! Mért teremtettél nőnek?
 
 
Felhasznált irodalom:

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Fertsek Elza író, tanító, iparművész (1889–1974)

május 15, 2018 - 12:10
Fertsek Elza (a jobb szélen) Náray Antalné és Dohnányi Ernőné társaságában 1942-ben

Balassagyarmaton született, a Budapesti Tanítónőképzőbe járt, ahol 1908-ban végzett. Csipkekészítést is tanult, munkáival több hazai és külföldi kiállításon vett részt. 1934-ben Fertsek Ferenc néven kezdett publikálni. Kezdetben napi- és hetilapokban jelentek meg elbeszélései, hamarosan a Nyugat  állandó szerzői közé tartozott, több regényét is kiadták.

Néhány munkája:

  • Egészségesen távozott;
  • Pubi és a körülmények;
  • Bábu a polcon;
  • Boldogok éneke;
  • Fickó meg a többiek.

"Volt egyszer egy mesebolt" - Gazdag Erzsi költő

november 28, 2017 - 16:50

Budapesten született, Sárváron nevelkedett nagyanyjánál. Első versét tizenhárom évesen írta, kamaszkorában a polgári iskolában két színdarabját is bemutatták. Kőszegen érettségizett, rossz anyagi helyzete miatt egyetemi tanulmányai idején újságírásból, leckeadásokból, alkalmi munkákból tartotta fenn magát. 1961-től nyugdíjazásáig a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár munkatársa volt. Első kötete 1938-ban jelent meg Üvegcsengő címmel. Remek ritmusérzékét elismerve Kodály Zoltán felkérte, hogy írjon szövegeket gyerekdalaihoz.