A Nőkért Egyesület első hivatalos működési éve: 2013. április 4. – 2014. április 3. (összefoglaló)

Olvasási idő
8perc
Eddig olvastam

A Nőkért Egyesület első hivatalos működési éve: 2013. április 4. – 2014. április 3. (összefoglaló)

április 04, 2014 - 23:55
Működésünk első hivatalos évében további helyszínekre juttattuk el a korábban összeállított „A magyar feminizmus története” című kiállításunkat, folytattuk magyar feminizmustörténeti archiváló munkánkat, figyelemmel kísértük a családon belüli erőszak önálló törvényi tényállásának folyamatát, tiltakozásokat szerveztünk a parlamenti szexizmus újabb megnyilvánulásai ellen, és vitaesteket rendeztünk aktuális közéleti témákban.

Működésünk első évében további helyszínekre juttatuk el a korábban összeállított „A magyar feminizmus története” című kiállításunkat, folytattuk magyar feminizmustörténeti archiváló munkánkat, figyelemmel kísértük a családon belüli erőszak önálló törvényi tényállásának folyamatát, tiltakozásokat szerveztünk a parlamenti szexizmus újabb megnyilvánulásai ellen, és vitaesteket rendeztünk aktuális közéleti témákban. 

Április 16-án, egyre aggodalmasabban figyelve a családon belüli erőszak önálló törvényi tényállásának akadozó kodifikációs folyamatát, részt vettünk a , ahol a törvényjavaslatot tárgyalták. A nők egyenlőségét illetően kifejezetten kártékony (és tudományosan több irányból pl. módszertanilag cáfolható eredményekkel illusztrált) nézeteket kifejtő meghívottak tartottak előadást, míg a civil szakértők hozzászólási jog nélkül ült a civil megfigyelők között. Szabó Tímea alelnök próbált sort keríteni a civilek meghallgatására, de az albizottsági tagok időhiányra hivatkozva eltávoztak. A nőkért.hu-n ezért kapcsolódó  közöltünk le Spronz Júliával.

Április 22-én került "A magyar feminizmus története" c. kiállításunk a második állomásra, a budapesti Vis Major klubba , ami a KLIT könyvtárral ellentétben egy nyilvános kávézó, így még többen megtekinthették az anyagot. Ezúttal a Nők Lázadása Szabadegyetem keretében Acsády Judit, Elekes Irén Borbála és Thun Éva 20-20 perces előadásokban fejtették ki egy-egy kapcsolódó kutatási témájukat, majd válaszoltak a közönség kérdéseire. A kiállítás jellegzetessége, hogy minden állomáson gazdagodott a résztvevők által hozott anyagokkal - pl. itt adta át Szatmári Réka a  1998-as látogatásáról készült eredeti fotókat. 

Április végén bebizonyosodott, hogy Varga István nincs egyedül a parlamentben a szexizmusával, sőt akad, aki túl is tesz rajta, mert nem áll meg a verbalitás szintjén: ekkor derült fény a "vak komondor" esetére, melynek kapcsán a Nők Lázadása egyesülettel közösen május elsején tiltakozást voltunk kénytelenek tartani („A komondor ártatlan”). 300 ember és 50 kutya vonult az Oktogontól a Blaháig, számos nőszervezet (Nőkért, Nők Lázadása, Női Érdek, NANE, PATENT, Labrisz) mellett az Országos Állatvédőrség képviselőjének jelenlétében. Az eseményt Illés Katalin tagtársunkkal szerveztük. ()

Baloghot nem távolították el a közéletből, miközben - arcpirító párhuzamként - a párkapcsolati erőszak-törvény még mindig nem született meg. Ezért május 21-én Nők Lázadása Újra! -tüntetésre került sor a Batthyány téren - jelentős részt a Nőkért szervezésében. Szerényebb volt a részvétel ugyan, mint az első, 2012. szept. 16-i megmozduláson, de Ertsey Katalin módosító beadványa és a civil tiltakozás egymást erősítve végül részleges eredményt ért el, és az eredetileg szándékoltnál valamivel hatékonyabb törvényt sikerült elfogadtatni. ()

Május 22-én tartottuk meg "A magyar feminizmus története" vándorkiállításunk szegedi megnyitóját a Somogyi Könyvtárban. Az előadók tagjaink: Retek Erika könyvtáros és Kulcsár Zsófia PhD hallgató voltak. A kiállítást egész nyáron megtekinthették a könyvtár látogatói.

Az egész évet jellemezte az éles, akár napi szintű váltások sorozata a politikai jellegű aktivizmus és a kulturális ismeretterjesztő tevékenység között, de véleményünk szerint ez a kettő nem zárja ki, hanem egyenesen kiegészíti egymást. 

Július 1-től életbe lépett a párkapcsolati erőszak-törvény. A NANE-PATENT-MONA-Női Érdek ben fejtette ki a véleményét, amit a Nőkért Egyesület is oszt. Legnagyobb problémának azt tartjuk, hogy a törvény nem terjed ki az együtt nem élő illetve soha együtt nem élt partner, volt partner által elkövetett bántalmazásra, zaklatásra, továbbá, hogy a törvény megszövegezői nem követték a vonatkozó at és a Magyarország által állítólag hamarosan aláírandó Isztambuli Egyezményben foglaltakat.

A törvény megszületésével azonban a 2012. szeptember 16-án megkezdett munkának egy fázisa lezárult – elmondható, hogy a Nőkért Egyesület aktív részt vállalt a családon belüli erőszak önálló törvényi tényállásának megvalósulásában. A következő lépés az Isztambuli Egyezmény aláíratása, és hosszútávon a női kvóta kivívása, hogy a nőket érintő ügyek kezelése a jelenleginél méltányosabban történjen.

Ugyanakkor a parlamenti szexista megnyilvánulások sorozata még mindig nem ért véget – egy évvel az első Nők Lázadása tüntetés után, szeptember 13-án a Magyar Nők Szövetségével együtt a Fidesz székháznál tiltakoztunk ("Le a parlamenti szexizmussal!) Illés Zoltán és Lukács Tamás megnyilvánulásai ellen. Illés minősíthetetlen modorban fejezte ki Szél Bernadett képviselővel való egyet nem értését, Lukács pedig azokat a nőket hibáztatta a hajléktalanságért, akik nem akarják tovább elviselni a bántalmazást és biztonságuk érdekében lépéseket tesznek. ()

Szeptember 27-28-án került sor a Szegedi Tudományegyetemen a 9. Nyelv, ideológia, média genderkonferenciára. Itt - negyedik helyszínen - bemutatásra került Egyesületünk feminizmustörténeti kiállítása, amely Dr. Barát Erzsébet szervezőnek köszönhetően (aki a TNTeF felelős szerkesztője, és szintén tagunk) új külsőt is kapott elegáns keretek formájában.

Október 31-én az Ó utcai Retox bárban Egyesületünk részt vett az LMP Budapest nőtagozatának szervezésében zajló  című beszélgetésén, Gerle Éva blogger, Esze Dóra újságíró és Szél Bernadett politikus társaságában, Bárdos Rita moderációja mellett.

November 8-án, tovább erősítve a regionális nőszervezekkel való kapcsolatainkat, Antoni Rita Brunner Tiborné meghívására Nagyatádra látogatott a Nők a XXI. századért egyesület rendezvényére, és ott előadást tartott.

November 11-én ötödik helyszínére, a ra érkezett az Egyesületünk kiállítása.

November 22-23-án a Pozsony melletti Somorján, a Forum Kisebbségkutató Intézetben, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Női és Gyermek-esélyegyenlőségi Bizottság szervezésében, valamint a Phoenix Polgári Társulás és a Comenius Egyetem Genderkutató Központja társszervezésében került megrendezésre . amelyen egyesületünk több tagja (Acsády Judit, Barát Erzsébet, Antoni Rita) előadott, és ahol szintén látható volt "A magyar feminizmus története" című vándorkiállításunk.

December 9-én, a 16 akciónap a nők elleni erőszak ellen kampányhoz csatlakozva a Magyar Nők Szövetsége székházában  címmel tartottunk rendezvényt. Barna Emília a Onebillionrisingról és Eve Enslerről, a csapat két szervezője, Dóra és Eszter az Újrakezdés csoportról, új tagunk, Gáspár-Bucher Katalin pedig a média és a vállalatok felelősségéről adott elő. Simonyi Gyula a BOCS Alapítvány részéről a globális civilizációtervezés nézőpontjából közelítette meg a nőmozgalmak szerepét, javaslatára végül megnéztük a "Hány embert bír el a Föld?" c. Attenborough-filmet.

Utolsó 2013-as rendezvényünk december 16-án zajlott "A magyar feminizmus története" c. kiállításunk hatodik állomásán, a debreceni Ifjúsági Házban, ahová a Perspectiva Nova Egyesület tagja, Kovács Edina segített eljuttatni a kiállítást.

2014. január 11-én csatlakoztuk a Feminists for Another Europe és a Magyar Nők Szövetsége által szervezett tiltakozáshoz a spanyol abortusztörvény szigorítása ellen, ahol Antoni Rita is mondott, és a résztvevők levelet adtak át a spanyol nagykövetnek, és a plébánián szintén levelet hagytak Erdő Péter bíborosnak.

Februárban egyesületünk ismét csatlakozott az Egymilliárd Nő Ébredése rendezvényhez, és a szervezésből, előkészítésből is kivette a részét. Barna Emília tagunk (aki tánctanárként és vezető táncosként is közreműködött) és Hudy Róbert szerzőnk többrészes filmklubot rendeztek a nőket érő erőszak témájában: levetítették és szakértőkkel megvitatták a Kőkemény Minnesota, az Anyák forradalma vagy Legyen szabadság a szülésben, születésben! és a Soló mia (Enyém vagy!) c. filmeket. Február 14-én a Nyugati téren tartottuk a One Billion Rising for Justice rendezvényt, ahol Antoni Rita is mondott. A szervezők írtak a demokratikus pártoknak, követelve a nőprogram ismertetését és az Isztambuli Egyezmény aláírását. Az Isztambuli Egyezmény aláírása 2014. március 14-én megtörtént, így elmondható, hogy egyesületünk újabb eredményhez járult hozzá. A következőkben célunk az Egyezmény ratifikációja (törvénybe iktatása) és pontos betartatása. 

Február 21-én Szegeden a Közéleti Kávéház estjének keretében emlékeztünk meg a Szegedi Feminista Egylet megalakulásának 100. évfordulójáról. Az alkalomra meghívtuk a rendszerváltás után létrejött feminista szervezetek vezetőit, tagjait: az egykori Szegedi Feminista Csoport részéről jele volt Bollobás Enikő, Balaton Anita és Varga Helena, a Szegedi Nők Klubja részéről pedig Básthyné Tatár Julianna. A közönség soraiban ült a szociáldemokrata nőmozgalom egykori helyi vezetője.

Március 5-én a Szegedi Tudományegyetem Társadalmi Nemek Tudománya kutatócsoportjának meghívására Antoni Rita Kérchy Anna irodalmárral és Czapáry Veronika íróval Cazpáry Megszámolt babák c. újonnan megjelent regénye kapcsán a családon belüli erőszakról és azon belül a gyermekkori szexuális abúzusról.  

Március 6-án és a Baranya Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Háza meghívására Pécsre érkezett a Nőkért Egyesület kiállítása. 

Szintén márciusban indítottuk a rendkívül sikeresnek bizonyuló Nőkért Vitaesteket, melyet a Magyar Nők Szövetségével közösen szerveztünk. Az első alkalom: – apropóját Papp Réka Kinga fényképes ígérete szolgáltatta, miszerint kellő mennyiségű aláírás esetén meztelen felsőteste elől eldobja a táblát. A vitaestre, amelyet Alföldi Andrea moderált, meghívtuk Réka mellett Bassa Zoltán képviselőjelöltet, Sebő Ferencet, az ominózus kép készítőjét és Szél Bernadett képviselőt. Jó hangulatban beszélgettünk arról, hogy mi fér bele a feminizmusba, valamint általában az aláírásgyűjtő kampányokról, és a nők szerepéről a politikában. Mivel meglepően nagy volt az érdeklődők száma és lelkesedése, a rendezvényt a későbbiekben rendszeressé tettük.   

 

A Nőkért Egyesület eddigi teljes tevékenysége anyagi források nélkül, önkéntes munka- illetve helyszínfelajánlások révén valósult meg. Ahhoz, hogy szemléletformáló tevékenységünk a jövőben is fenntartható legyen és még több embert elérjen, szükség van szimpatizánsaink .   

Ha szeretnél csatlakozni aktív vagy pártoló tagként a Nőkért Egyesülethez, írj az  címre!

 

 

 

A Nőkért Egyesület második hivatalos működési éve: 2014. április 4. – 2015. április 3. (összefoglaló)

április 10, 2015 - 02:20
A Nőkért Egyesület néhány tagja, 2014: balról: Békés Dóra, Elekes Irén Borbála, Balta Flóris, Barna Emília, Tajta Bernadett, Mihala Boglárka, Szekeres Valéria

A Nőkért Egyesület második hivatalos működési évében további közéleti vitaesteket szerveztünk, több alkalommal tiltakoztunk a médiában megjelenő szexizmus és erőszakbagatellizálás ellen beadványokkal és demonstrációk szervezésével, és minden lehetséges alkalommal és fórumon követeltük a Magyarország által 2014. március 14-én aláírt Isztambuli Egyezmény ratifikációját.

„Bele kell férnie” – a Nőkért Egyesület és a Magyar Nők Szövetsége vitaestje az el nem dobott tábláról és a belső viták létjogosultságáról

március 15, 2014 - 15:23

Azzal kezdődött, hogy a 4K! szóvivője, Papp Réka Kinga kitett a Facebookra magáról egy olyan képet, amin egy szál miniszoknyában áll, és a mellét a következő felirattal takarja: „Még 3000 aláírás vasárnapig, és ezt a táblát eldobom!” A kép alatt annyira szerteágazó, élénk, néhol már-már agresszív vita bontakozott ki humortalansággal, prüdériával, karót nyeléssel vádolt "szexizmust kiáltók" és a felszabadult, nyitott, progresszív, műértő újhullámosok között, hogy úgy döntöttem, szervezek egy nyilvános fórumot.

A Nőkért Egyesület tevékenysége a hivatalos bejegyzés előtt: 2009. május 15. - 2013. április 3. (összefoglaló)

április 04, 2013 - 22:22
Feminizmustörténeti kiállításunk egyik tablója, az egyes hivatások első magyar női képviselőivel (Fotó: Klitbudapest)

A Nőkért.hu szerkesztősége 2009 májusában alakult: az alapítók (Mihala Boglárka, Máthé E. Judit, Katica, Snyehola Anett, Pál Móni, Kupán Zsuzsánna, Retek Erika, Csiszár Andrea, Lakatos Lilla, Harkai Daniella és Antoni Rita) a(z azóta megszűnt) tűsarok.org fórumon (illetve néhány esetben Szegeden) ismerkedtek meg egymással, és elhatározták, hogy létrehoznak egy saját feminista honlapot. Ezt 2009 júliusára meg is valósították, és elindították az új, kulturális és társadalmi témákkal foglalkozó, ismeretterjesztő honlapot. A tevékenység – több alkalmi és rendszeres szerző (pl.

A jó kövér, a rossz kövér meg a testképük - a Nőkért Egyesület beszélgetős estje

április 28, 2014 - 15:01
Schiller Noa, Antoni Rita, Szatmári Réka, Komáromi András, Szabó Móni

A már szinte mindenki ismeri: Réka vetkőzött, Noa fotózott, Réka posztolt, házmester jelentett, Facebook törölt, Réka dühöngött, „barát” testszégyenített, vita kirobbant, én írtam, 13 ezer ember kattintott, személyes vallomások levélben özönlöttek – Réka, Noa és én pedig döbbent örömmel néztünk egymásra, és azt kérdeztük: innen hogyan tovább? Hogyan lovagoljuk meg minél több ember javára ezt a váratlan sikerhullámot?