A Nőkért Egyesület céljai

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

A Nőkért Egyesület céljai

április 11, 2011 - 20:54
A Nőkért Egyesület alapító okirata, a szervezet céljairól, feladatairól, tevékenységeiről.

A Nőkért Egyesület alapító tagsága

A Nőkért Egyesület alapító okirata, a szervezet céljairól, feladatairól, tevékenységeiről.

Az Egyesület céljai:

1. A női kultúra terjesztése, köztudatba, általános műveltségbe emelése.  

A magyar és külföldi női kultúra terjesztése, köztudatba emelése. Az eddigi munkánkat folytatva, teljességre törekvő honlap üzemeltetése, folyamatos frissítése és fejlesztése, mely átfogó információt nyújt a marginalizált női kultúra különböző aspektusairól, úgymint magyar és külföldi író- és költőnők, történelmi személyek, képzőművészek, zeneszerzők, tudósok, feltalálók, orvosok, valamint feminista szerzők és aktivisták. /Ezt a munkát a nőkért.hu „Női arcképcsarnok” menüpontjában kezdtük el./

Ennek részeként:

  • könyvtárakkal való együttműködés erősítése, kiterjesztése, előadások tartása (pl. alkalmakkor, évfordulókon, kiállításokhoz kapcsolódva)
  • a könyvtárakban – a 20. század eleji magyar feminizmus kiemelkedő személyisége, Bédy-Schwimmer Rózsa tiszteletére – ún. Schwimer-sarok, vagy étrehozása, ahol a tematikus válogatásnak, kiemelésnek köszönhetően alkalom nyílik a női öntudatnöveléssel, illetve a nőiségről, női szerepekről való kritikus gondolkodással összefüggő primér és szekundér művek megismerésére, olvasására. /Ehhez alapot nyújt a nőkért.hu szerkesztői és olvasói által válogatott ./

Ezzel összefüggésben távlati célok:

  • hozzájárulás ahhoz, hogy az egyes nemzeti irodalmak kánonjaiban, európai, illetve globális szinten a humán- és reáltudományokban, valamint művészeti ágakban elismert, hazánkban ennek dacára mégis elhallgatott, jelentős teljesítményt nyújtó nők – különös tekintettel az irodalomtörténet marginalizált nőalakjaira – a középiskolai oktatásba, kötelező tananyagba, érettségi tételek közé bekerüljenek, így az általános műveltség részéve váljanak. /Előzetesen a beemelendő művek listázása szakmai szempontok szerint./  
  • jövőbeli anyagi lehetőségektől függően nyomtatott magazin, illetve kiadványok megjelentetése. (Ennek korábbi fázisában esetleg e-könyvek, e-magazin megjelentetése.) Példaképeinknek tekintjük a magyar A nő és a társadalom, illetve a Nőszemély magazinokat, valamint a német EMMA magazint.

2. Női öntudatnövelés, küzdelem a szexizmus ellen.

A közvélekedéshez, populáris magazinokhoz képest egy alternatív, tudatosabb nőkép propagálása, az öneltárgyiasító és kiszolgáló-kiszolgáltatott, felületes nőképpel szemben alternatív női értékek hangsúlyozása; az uralkodó diszkurzushoz képest a női szerepekre, lehetséges életszemléletekre, életmódokra és életpályákra vonatkozó sokféleség tudatosítása, ennek elfogadtatása.

Ennek részeként:

  • küzdelem a média szexizmusa, szexista nyelvhasználata, a nők emberi méltóságának ilyen módú folyamatos – és természetesnek vett – megsértése ellen. A figyelem ráirányítása a problémára; hozzájárulás ahhoz, hogy a szexista nyelvhasználat ugyanúgy tilos legyen, mint pl. a rasszista vagy homofób előítéletek hangoztatása.
  • ezzel összefüggésben a szexista cikkek, reklámok elleni tiltakozás, azokkal szembeni konkrét fellépés.  
  • tiltakozás a partnerkapcsolattal összefüggő erőszak médiában észlelhető nyelvezetével, az erőszak elbagatellizálásával szemben (pl. „bulvárhírek” közé elhelyezés), és csúsztató nyelvezetével szemben (pl. a volt partner által elkövetett, gyilkossággal végződő zaklatás „szerelmi drámának” való titulálása). Ezzel összefüggésben tiltakozás az áldozathibáztató és elkövetőmentegető újságírói (és köznapi) attitűd ellen.
  • a női esélyegyenlőség (munkában való érvényesüléshez és szabadidőhöz való jog) érdekében a házimunkából való egyenlő, méltányos részvállalás propagálása; mivel ezt hazánkban a felmérésekkel összhangban, különösen jellemző problémaként észleljük, és a nők politikában, vezető szerepekben való érvényesülésének egyik akadályaként látjuk.
  • Mivel, tekintve a hazai közvélekedést, anyagi és munkaerő-piaci sajátosságokat, e ponton látszik leggyakrabban „elcsúszni” a nemek egyenlőségének elve, külön kiemelt hangsúlyt helyezünk továbbá a feminista szemlélet jegyében funkcionáló család, illetve a feminista szülőség lehetőségeire; eredményes megoldások kidolgozására és ismertetésére, a pozitív példák, „sikertörténetek” bemutatására.

Ezzel összefüggésben távlati cél:

  • női tudás- és tapasztalat-megosztás, mentorálás. Online, a későbbiekben személyes támogató, öntudatnövelő női közösségek létrehozása, különböző élethelyzetekre kialakítva. A már meglevő, hasonló csoportokkal való együttműködés.

3. A feminizmussal kapcsolatos sztereotípiák, félreértések eloszlatása.

A feminizmus valódi jelentésének, céljainak, eredményeinek megismertetése, a magyar feminizmus hagyományának tudatosítása, jelentős alakjainak széles körben ismertté tétele.

Ennek részeként:

  • feminista, genderszempontú, nőirodalommal, nőtörténettel összefüggő magyar és idegen nyelvű szakdolgozatok, doktori értekezések összegyűjtése, publikálása a honlapunkon. (folyamatban)
  • a magyar feminizmus dokumentumainak kiadása (jelenleg a 90-es években megjelent Nőszemély folyóirat digitalizálása van folyamatban), illetve hozzáférhetővé tétele a honlapunkon.

Ezzel összefüggésben távlati célok:

  • jövőbeli anyagi lehetőségeinktől függően a nemzetközi – klasszikus és kortárs – feminizmus Magyarországon még meg nem jelent főbb műveinek lefordítása, kiadása. /Előzetesen a lefordításra szánt/javasolt művek listázása./
  • Lehetőségeinkhez mérten kutatások, adatgyűjtések, publikációk támogatása, ösztönzése, elsősorban a feminizmus hazai történetének témájában. Konzultációs lehetőségek, rendezvények megszervezése. 

4. Az aktivista és az egyetemi feminizmus közti hazai együttműködés előmozdítása. 

A társadalmi nemek tudománya, a Gender Studies népszerűsítése. E tudományos szemlélet területeinek, főbb művelőinek, eredményeinek közismertté tétele, a vele kapcsolatban hazánkban lábra kapott félreértések tisztázása.

Ennek részeként:

  • folyamatos tájékoztatás honlapunkon a hazai gender tematikájú nyomtatványokról, folyóiratokról, kurzusokról.

5. A magyar feminista szervezetek közti együttműködés előmozdítása.

Hozzájárulás a hazai feminista egyesületek, szervezetek és magánszemélyek közti együttműködés, összefogás előmozdításához, a jelenlegi széthúzás megszüntetéséhez, így a hangját hallatni képes, hatékony, érdemi magyar nőképviselet megteremtéséhez.

Ennek egy részeként:

  • más magyar női szervezetekkel való együttműködés a közös célok elérésében, pl. részvétel a magunk eszközeivel a nők elleni erőszak visszaszorításáért, a prostitúció klienseinek büntetéséért, az emberkereskedelem visszaszorításáért, a nők testük feletti önrendelkezéséért, és egyes – indokolható – területeken a női kvóta eléréséért folytatott küzdelemben. 

6. Együttműködés a társadalmi egyenlőtlenségek, elnyomás, erőszak más formái ellen küzdő civil szervezetekkel.  A különböző területeken működő aktivista nők összefogása.

Az Egyesület a nők elleni erőszakkal együtt elutasítja a gyermekekkel, a fogyatékkal élőkkel, az állatokkal szembeni, illetve a nem elnyomó másság bármilyen egyéb formájából (faj, nem, származás, életkor, szexuális orientáció, vallás, alteritás, szubkultúra, családi állapot, életmód, stb.) fakadó erőszakot, támadást, hátrányos megkülönböztetést, illetve a speciális társadalmi helyzetből fakadó bármilyen jogtalan diszkriminációt (pl. a munkavállalás területén). 

Ennek részeként:

  • kiemelt figyelem fordítása az álláskereső illetve munkavállaló nők helyzetére, kifejezetten a nemükből fakadó problémáira (az álláskeresőket, illetve a munkavállalókat nemtől függetlenül sújtó problémákon felül).
  • női munkavállalókkal kapcsolatos jogi problémákra irányuló figyelemfelkeltés, egyes esetek minimum próbaperig való elvitele. (pl. nemi alapú diszkrimináció, vagy a főállású anyaság speciális helyzete, mely nevével, és az anyaság ideológiai felértékelésével ellentétben nem számít munkaviszonynak)
  • együttműködés a speciális helyzetű nőkkel (pl. roma nők, leszbikus nők, mozgássérült nők, rokkant nők, nemi erőszak/pedofília túlélő nők, stb.), a figyelem irányítása az ő sajátos helyzetükre, problémáikra; mivel a nők az egyes kisebbségjogi mozgalmakon belül sok esetben háttérbe szorulnak.
  • a nők önkéntes munkájára irányuló figyelemfelkeltés, annak elismertetése.
  • együttműködés állatvédő szervezetekkel; az állatkínzás és az emberek bántalmazása közti összefüggés tudatosítása, integrált küzdelem egy erőszakmentes társadalomért.
  • A tudatos fogyasztás, a környezetbarát és kegyetlenségmentes vásárlás és életmód népszerűsítése, az ezzel kapcsolatos információszolgáltatás. ((pl. állatkísérlet-mentes termékek, felelős állattartás, környezetvédelem)
  • Tagjainknak, pártolóinknak a kegyetlenségmentes életmódra, tudatos vásárlásra való áttérést javasoljuk.

Egyesületünk politikai pártoktól független.

 

 

A Nők Lázadása a hatékony csbe törvénykezésért – Antoni Rita nov. 25-i beszéde

december 03, 2012 - 18:16
Fotó: Zina Mihailova

A Nők Lázadása mozgalom, mint ismeretes, azért robbant ki, mert a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi törvényi tényállására vonatkozó népi kezdeményezés tárgyalásán honatyáink nem csak hogy szükségtelennek minősítették a vonatkozó törvény megalkotását, de Varga István képviselő úr, számos elvtársa által bősz helyeslése mellett, leleplezte a kormány teljes inkompetenciáját és közönyét e súlyos társadalmi problémát illetően, egyúttal félreérthetetlenül kifejezésre juttatta a kormány szélsőségesen nőgyűlölő attitűdjét.

A Nőkért Egyesület csatlakozik a Budapest Pride-hoz

július 01, 2015 - 13:01

A Nőkért Egyesület csatlakozik a 2015-ös Budapest Pride-hoz:

1) tisztelegve a feminista mozgalomban kezdetektől jelen levő és szerepet vállaló leszbikus és biszexuális nők (Anna Rühling, Lavender Menace csoport, stb.) emléke előtt, elismerve a maiakat, köztük a transzfeminista nőket - kinyilvánítva mindezzel a NŐKÉRT Egyesület befogadó szemléletét,

Nők a rendszerváltozásban - a Szegedi Közéleti Kávéház Estje (fotógalériával)

január 20, 2013 - 20:23
Szegedi Közéleti Kávéház, 2013. január 15. (KATTINTS A KÉPRE a galéria megtekintéséhez)

"A nemek társadalmi helyzetével foglalkozó szakirodalom az 1990-es évek elején úgy látta, hogy a nők társadalmi csoportja a rendszerváltás „nagy vesztese”, hiszen szűkültek a munkavállalás lehetőségei, a politikában alacsonyabb lett a nők aránya, a mindennapi élet feszültségei, az anyagi gondok a családon belüli erőszak előretörését hozta. Vajon több mint húsz évvel a rendszerváltás után hogyan fordult a helyzet? Sikerült-e hatékony