A Nőkért Egyesület céljai

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

A Nőkért Egyesület céljai

április 11, 2011 - 20:54
A Nőkért Egyesület alapító okirata, a szervezet céljairól, feladatairól, tevékenységeiről.

A Nőkért Egyesület alapító tagsága

A Nőkért Egyesület alapító okirata, a szervezet céljairól, feladatairól, tevékenységeiről.

Az Egyesület céljai:

1. A női kultúra terjesztése, köztudatba, általános műveltségbe emelése.  

A magyar és külföldi női kultúra terjesztése, köztudatba emelése. Az eddigi munkánkat folytatva, teljességre törekvő honlap üzemeltetése, folyamatos frissítése és fejlesztése, mely átfogó információt nyújt a marginalizált női kultúra különböző aspektusairól, úgymint magyar és külföldi író- és költőnők, történelmi személyek, képzőművészek, zeneszerzők, tudósok, feltalálók, orvosok, valamint feminista szerzők és aktivisták. /Ezt a munkát a nőkért.hu „Női arcképcsarnok” menüpontjában kezdtük el./

Ennek részeként:

  • könyvtárakkal való együttműködés erősítése, kiterjesztése, előadások tartása (pl. alkalmakkor, évfordulókon, kiállításokhoz kapcsolódva)
  • a könyvtárakban – a 20. század eleji magyar feminizmus kiemelkedő személyisége, Bédy-Schwimmer Rózsa tiszteletére – ún. Schwimer-sarok, vagy étrehozása, ahol a tematikus válogatásnak, kiemelésnek köszönhetően alkalom nyílik a női öntudatnöveléssel, illetve a nőiségről, női szerepekről való kritikus gondolkodással összefüggő primér és szekundér művek megismerésére, olvasására. /Ehhez alapot nyújt a nőkért.hu szerkesztői és olvasói által válogatott ./

Ezzel összefüggésben távlati célok:

  • hozzájárulás ahhoz, hogy az egyes nemzeti irodalmak kánonjaiban, európai, illetve globális szinten a humán- és reáltudományokban, valamint művészeti ágakban elismert, hazánkban ennek dacára mégis elhallgatott, jelentős teljesítményt nyújtó nők – különös tekintettel az irodalomtörténet marginalizált nőalakjaira – a középiskolai oktatásba, kötelező tananyagba, érettségi tételek közé bekerüljenek, így az általános műveltség részéve váljanak. /Előzetesen a beemelendő művek listázása szakmai szempontok szerint./  
  • jövőbeli anyagi lehetőségektől függően nyomtatott magazin, illetve kiadványok megjelentetése. (Ennek korábbi fázisában esetleg e-könyvek, e-magazin megjelentetése.) Példaképeinknek tekintjük a magyar A nő és a társadalom, illetve a Nőszemély magazinokat, valamint a német EMMA magazint.

2. Női öntudatnövelés, küzdelem a szexizmus ellen.

A közvélekedéshez, populáris magazinokhoz képest egy alternatív, tudatosabb nőkép propagálása, az öneltárgyiasító és kiszolgáló-kiszolgáltatott, felületes nőképpel szemben alternatív női értékek hangsúlyozása; az uralkodó diszkurzushoz képest a női szerepekre, lehetséges életszemléletekre, életmódokra és életpályákra vonatkozó sokféleség tudatosítása, ennek elfogadtatása.

Ennek részeként:

  • küzdelem a média szexizmusa, szexista nyelvhasználata, a nők emberi méltóságának ilyen módú folyamatos – és természetesnek vett – megsértése ellen. A figyelem ráirányítása a problémára; hozzájárulás ahhoz, hogy a szexista nyelvhasználat ugyanúgy tilos legyen, mint pl. a rasszista vagy homofób előítéletek hangoztatása.
  • ezzel összefüggésben a szexista cikkek, reklámok elleni tiltakozás, azokkal szembeni konkrét fellépés.  
  • tiltakozás a partnerkapcsolattal összefüggő erőszak médiában észlelhető nyelvezetével, az erőszak elbagatellizálásával szemben (pl. „bulvárhírek” közé elhelyezés), és csúsztató nyelvezetével szemben (pl. a volt partner által elkövetett, gyilkossággal végződő zaklatás „szerelmi drámának” való titulálása). Ezzel összefüggésben tiltakozás az áldozathibáztató és elkövetőmentegető újságírói (és köznapi) attitűd ellen.
  • a női esélyegyenlőség (munkában való érvényesüléshez és szabadidőhöz való jog) érdekében a házimunkából való egyenlő, méltányos részvállalás propagálása; mivel ezt hazánkban a felmérésekkel összhangban, különösen jellemző problémaként észleljük, és a nők politikában, vezető szerepekben való érvényesülésének egyik akadályaként látjuk.
  • Mivel, tekintve a hazai közvélekedést, anyagi és munkaerő-piaci sajátosságokat, e ponton látszik leggyakrabban „elcsúszni” a nemek egyenlőségének elve, külön kiemelt hangsúlyt helyezünk továbbá a feminista szemlélet jegyében funkcionáló család, illetve a feminista szülőség lehetőségeire; eredményes megoldások kidolgozására és ismertetésére, a pozitív példák, „sikertörténetek” bemutatására.

Ezzel összefüggésben távlati cél:

  • női tudás- és tapasztalat-megosztás, mentorálás. Online, a későbbiekben személyes támogató, öntudatnövelő női közösségek létrehozása, különböző élethelyzetekre kialakítva. A már meglevő, hasonló csoportokkal való együttműködés.

3. A feminizmussal kapcsolatos sztereotípiák, félreértések eloszlatása.

A feminizmus valódi jelentésének, céljainak, eredményeinek megismertetése, a magyar feminizmus hagyományának tudatosítása, jelentős alakjainak széles körben ismertté tétele.

Ennek részeként:

  • feminista, genderszempontú, nőirodalommal, nőtörténettel összefüggő magyar és idegen nyelvű szakdolgozatok, doktori értekezések összegyűjtése, publikálása a honlapunkon. (folyamatban)
  • a magyar feminizmus dokumentumainak kiadása (jelenleg a 90-es években megjelent Nőszemély folyóirat digitalizálása van folyamatban), illetve hozzáférhetővé tétele a honlapunkon.

Ezzel összefüggésben távlati célok:

  • jövőbeli anyagi lehetőségeinktől függően a nemzetközi – klasszikus és kortárs – feminizmus Magyarországon még meg nem jelent főbb műveinek lefordítása, kiadása. /Előzetesen a lefordításra szánt/javasolt művek listázása./
  • Lehetőségeinkhez mérten kutatások, adatgyűjtések, publikációk támogatása, ösztönzése, elsősorban a feminizmus hazai történetének témájában. Konzultációs lehetőségek, rendezvények megszervezése. 

4. Az aktivista és az egyetemi feminizmus közti hazai együttműködés előmozdítása. 

A társadalmi nemek tudománya, a Gender Studies népszerűsítése. E tudományos szemlélet területeinek, főbb művelőinek, eredményeinek közismertté tétele, a vele kapcsolatban hazánkban lábra kapott félreértések tisztázása.

Ennek részeként:

  • folyamatos tájékoztatás honlapunkon a hazai gender tematikájú nyomtatványokról, folyóiratokról, kurzusokról.

5. A magyar feminista szervezetek közti együttműködés előmozdítása.

Hozzájárulás a hazai feminista egyesületek, szervezetek és magánszemélyek közti együttműködés, összefogás előmozdításához, a jelenlegi széthúzás megszüntetéséhez, így a hangját hallatni képes, hatékony, érdemi magyar nőképviselet megteremtéséhez.

Ennek egy részeként:

  • más magyar női szervezetekkel való együttműködés a közös célok elérésében, pl. részvétel a magunk eszközeivel a nők elleni erőszak visszaszorításáért, a prostitúció klienseinek büntetéséért, az emberkereskedelem visszaszorításáért, a nők testük feletti önrendelkezéséért, és egyes – indokolható – területeken a női kvóta eléréséért folytatott küzdelemben. 

6. Együttműködés a társadalmi egyenlőtlenségek, elnyomás, erőszak más formái ellen küzdő civil szervezetekkel.  A különböző területeken működő aktivista nők összefogása.

Az Egyesület a nők elleni erőszakkal együtt elutasítja a gyermekekkel, a fogyatékkal élőkkel, az állatokkal szembeni, illetve a nem elnyomó másság bármilyen egyéb formájából (faj, nem, származás, életkor, szexuális orientáció, vallás, alteritás, szubkultúra, családi állapot, életmód, stb.) fakadó erőszakot, támadást, hátrányos megkülönböztetést, illetve a speciális társadalmi helyzetből fakadó bármilyen jogtalan diszkriminációt (pl. a munkavállalás területén). 

Ennek részeként:

  • kiemelt figyelem fordítása az álláskereső illetve munkavállaló nők helyzetére, kifejezetten a nemükből fakadó problémáira (az álláskeresőket, illetve a munkavállalókat nemtől függetlenül sújtó problémákon felül).
  • női munkavállalókkal kapcsolatos jogi problémákra irányuló figyelemfelkeltés, egyes esetek minimum próbaperig való elvitele. (pl. nemi alapú diszkrimináció, vagy a főállású anyaság speciális helyzete, mely nevével, és az anyaság ideológiai felértékelésével ellentétben nem számít munkaviszonynak)
  • együttműködés a speciális helyzetű nőkkel (pl. roma nők, leszbikus nők, mozgássérült nők, rokkant nők, nemi erőszak/pedofília túlélő nők, stb.), a figyelem irányítása az ő sajátos helyzetükre, problémáikra; mivel a nők az egyes kisebbségjogi mozgalmakon belül sok esetben háttérbe szorulnak.
  • a nők önkéntes munkájára irányuló figyelemfelkeltés, annak elismertetése.
  • együttműködés állatvédő szervezetekkel; az állatkínzás és az emberek bántalmazása közti összefüggés tudatosítása, integrált küzdelem egy erőszakmentes társadalomért.
  • A tudatos fogyasztás, a környezetbarát és kegyetlenségmentes vásárlás és életmód népszerűsítése, az ezzel kapcsolatos információszolgáltatás. ((pl. állatkísérlet-mentes termékek, felelős állattartás, környezetvédelem)
  • Tagjainknak, pártolóinknak a kegyetlenségmentes életmódra, tudatos vásárlásra való áttérést javasoljuk.

Egyesületünk politikai pártoktól független.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Az erőszak nem "szexjáték"

január 16, 2015 - 17:04
Az erőszak nem "szexjáték"

Alulírott szervezetek e nyílt levelünkben aggályainkat fejezzük ki a 2015. január 14-én illetve 16-án online felületeiken megjelent, a Győrben fulladásos halált szenvedett nő esetét feldolgozó cikkeik fogalmazásmódjával kapcsolatban. **Címzett:** Kisalföld.hu, Origo.hu, Velvet.hu, Blikk.hu szerkesztőségei **Tárgy:** a győri fulladásos halálesetről szóló tudósítások hangvétele ## Tisztelt Szerkesztőségek! Alulírott szervezetek e nyílt levelünkben aggályainkat fejezzük ki a 2015.

"Az erőszak nem válogat!" - Antoni Rita beszéde az Együtt az Állatkínzás Ellen! szegedi rendezvényén

február 22, 2016 - 22:03
Együtt az állatkínzás ellen, Szeged, 2016. febr. 20.

Talán többen emlékeznek gyerekkorukból „A rest macska” vagy „A lusta lány” című történetre, melyben a makrancos ifjú feleséget a férj úgy leckézteti meg, hogy felszólítja a macskát különböző otthoni munkák elvégzésére. Miután az állat nyilván nem teljesíti a feladatokat, a férj ráköti az asszony hátára köti és elveri.

Tízéves a Nőkért.hu: 2009. május 14. - 2019. május 14.

május 14, 2019 - 21:20

2009 tavaszán történt, hogy Mihala Boglárka, Máthé Judit "Mamika", Snyehola Anett "Sansa", Pál Móni, "Katica", R. D., Antoni Rita és mások az azóta megszűnt Tűsarok fórumon virtuálisan megismerkedtek egymással. A kommentfolyamok után e-maileket váltottak és hamarosan elhatározták, hogy egy új feminista platformot hoznak létre. 2009. május 14-e volt az a nap, amikor felállt a Nőkért.hu szerkesztősége. 

A Nőkért Egyesület tevékenysége a hivatalos bejegyzés előtt: 2009. május 15. - 2013. április 3. (összefoglaló)

április 04, 2013 - 22:22
Feminizmustörténeti kiállításunk egyik tablója, az egyes hivatások első magyar női képviselőivel (Fotó: Klitbudapest)

A Nőkért.hu szerkesztősége 2009 májusában alakult: az alapítók (Mihala Boglárka, Máthé E. Judit, Katica, Snyehola Anett, Pál Móni, Kupán Zsuzsánna, Retek Erika, Csiszár Andrea, Lakatos Lilla, Harkai Daniella és Antoni Rita) a(z azóta megszűnt) tűsarok.org fórumon (illetve néhány esetben Szegeden) ismerkedtek meg egymással, és elhatározták, hogy létrehoznak egy saját feminista honlapot. Ezt 2009 júliusára meg is valósították, és elindították az új, kulturális és társadalmi témákkal foglalkozó, ismeretterjesztő honlapot. A tevékenység – több alkalmi és rendszeres szerző (pl.

Sajtóbeszámoló az SZTE TNT családon belüli erőszakról szóló beszélgetéséről

március 30, 2014 - 00:57

Március 5-én a Szegedi Tudományegyetem Társadalmi Nemek Tudománya kutatócsoportjának meghívására Antoni Rita Kérchy Anna irodalmárral és Czapáry Veronika íróval beszélgetett Cazpáry Megszámolt babák c. újonnan megjelent regénye kapcsán a családon belüli erőszakról és azon belül a gyermekkori szexuális abúzusról. 

„Magyar nők, magyar anyák ellen elkövetett súlyos bűn nem ratifikálni az Isztambuli Egyezményt” – Antoni Rita beszéde

február 03, 2017 - 12:24
Fotó: Németh Dániel (Magyar Narancs)

Jól emlékszem, hogy 2012–13-ban mekkora erőfeszítésbe, hány civil összefogásába és milyen fáradhatatlan nyomásgyakorlásba került, hogy végül a családon belüli erőszaknak Magyarországon önálló törvényi tényállása legyen. Az előzetes egyeztetésekben az áldozatsegítő szakmai szervezetek szinte mindegyik javaslatát figyelmen kívül hagyták – ha nem ácsorgunk akkor is órákig ugyanilyen pocsék időben az EMMI előtt, Balog Zoltán arra a rövid beszélgetésre sem fogadja a NANE szakértőjét, dr.

Demonstrálj velünk szeptember 14-én: hatékony áldozatvédelmet követelünk!

szeptember 10, 2019 - 20:18

Két héten belül három nő és két gyerek halt meg Magyarországon családon belüli erőszak következtében*, ezért a Nőkért Egyesület, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és a Szabadnem Blog szerkesztősége  magánszemélyekkel együtt szervez.  

A Nőkért Egyesület első hivatalos működési éve: 2013. április 4. – 2014. április 3. (összefoglaló)

április 04, 2014 - 23:55

Működésünk első évében további helyszínekre juttatuk el a korábban összeállított „A magyar feminizmus története” című kiállításunkat, folytattuk magyar feminizmustörténeti archiváló munkánkat, figyelemmel kísértük a családon belüli erőszak önálló törvényi tényállásának folyamatát, tiltakozásokat szerveztünk a parlamenti szexizmus újabb megnyilvánulásai ellen, és vitaesteket rendeztünk aktuális közéleti témákban.