Asszonyverés a köztévében - beadványunk a Médiahatósághoz

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Asszonyverés a köztévében - beadványunk a Médiahatósághoz

július 13, 2016 - 20:23

Az alábbaikban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) részére kiküldött beadványunkat olvashatjátok.

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

r é s z é r e

1525 Budapest Pf. 75.

 

Tárgy: kérelem hatósági eljárás megindítása iránt

 

Alulírott Antoni Rita (lakcím: , sz.ig.sz.: ) mint a Nőkért Egyesület elnöke kérelemmel fordulok a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) eljárás megindítása iránt, az M1 televíziócsatorna Ma délelőtt című műsorának 2016. június 26. vasárnapi adásában, annak Nyár 2016! Színes programkavalkád a Balatonnál című részében sugárzott tartalom miatt.

A kifogásolt tartalom az alábbi linken érhető el, a 28. perc 03. másodpercétől a 28. perc 43. másodpercéig:

A kifogásolt részben egy magát betyárnak nevező kézműves azt imitálja, hogy karikás ostorral elveri a riporternőt, az alábbi párbeszéd kíséretében:

 „Betyár”: – Ott marad, nem mozog, mert adok én neki!

Riporternő: – Jaj!

„Betyár”: – A kutya fáját, így neveljük mi az asszonyt!

Riporternő: – Jaj!

„Betyár”: – A kutyafáját, adok én neki!

Riporternő: – Jaj!

„Betyár”: – Nem főzött vacsorát? Adok én neki! A kutyafáját, így neveljük mi az asszonyt! Így neveli a betyár az asszonyt! Így kell ezt csinálni! Emberek, az ilyen nőt meg kell becsülni!

Riporternő: (nevet)

„Betyár”: – Mert bírja a verést, ilyen nőt meg kell becsülni, okvetlen, mert ő bírja a verést, ebből jó asszony lesz!

Riporternő: – Sose gondoltam azt, hogy a tihanyi Belső Tónál, a tihanyi Levendula Fesztiválon fognak jól elnáspágolni karikás ostorral…

„Betyár”: – Egy vén betyár!

Riporternő: – Egy vén betyár, de hát ez is megtörtént, mert hogy itt a Nyár 2016!-ban bármi megtörténhet!

„Betyár”: – Így van!

 

Az MTVA-nak a 444.hu megkeresésére adott válasza (), illetve a Hatóságnak a TASZ nyílt levelére () adott válasza ismeretében is indokoltnak tartjuk és kérjük az eljárás megindítását.

Indokainkat az alábbiakban adjuk elő.  

Álláspontunk szerint az asszonyverés mint a családon belüli erőszak egyik megnyilvánulási formája sajnálatos módon messze nem tekinthető folklorisztikus múltunk letűnt szokásának. Magyarországon (és világszerte) jelenleg is állandó küzdelem folyik a nők bántalmazásának visszaszorítása érdekében. A nőkkel szemben a családon belüli illetve kapcsolati fizikai erőszak bagatellizálása, a vele való viccelődés pedig hátrányos társadalmi következményekkel járhat és megnehezíti az ellene való küzdelmet. Ezzel kapcsolatban ajánljuk a Hatóság figyelmébe az alábbi linken található, a kérdéssel kapcsolatos statisztikákat, amelyek fényében távolról sem tartunk még ott, hogy az asszonyverést „folklorisztikus gegként” a múltba száműzhessük és ártalmatlan humor forrásává tehessük:

Nem kevésbé aggasztó az a kép, amelyet a kifogásolt tartalom - szintén humoros, viccelődő formában - a párkapcsolatban lévő nő szerepével kapcsolatban sugall, nevezetesen, hogy "abból lesz jó feleség, aki bírja a verést", illetve, hogy "ha nem főzött vacsorát, veréssel kell megnevelni." Akármennyire is stilizált és erőltetetten humoros a jelenet, lehetetlen nem észrevenni, hogy egy olyan viselkedési formára, illetve szemléletre alapoz, amely évente párkapcsolatban élő nők, feleségek és anyák tömegeinek életét teszi tönkre, és esetenként vet annak véget. Ennek ismeretében különösen morbid, hogy a jelenet női szereplője úgy viselkedik, mintha a színlelt bántalmazást élvezné, jó játéknak tartaná. Összességében azt lehet mondani, hogy a kifogásolt tartalom a könnyed nevettetés szándékával mutat be egy olyan erőszakos viselkedési mintát, amely napi szinten emberéleteket követel.

A kifogásolt tartalom álláspontunk szerint azonban nem csupán szubjektív értékrendünket, hanem szóló 2010. évi CIV. tv. (a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól) több rendelkezését is sérti. Ezeket az alábbiakban adjuk meg:

4. § (3)  A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyiségi jogainak sérelmével.

A kifogásolt tartalom véleményünk szerint a bekezdés "nem sértheti a közerkölcsöt" fordulatba ütközik, amennyiben - a fentebb már vázolt módon - olyan erőszakos viselkedést tesz egyszerű vásári vicc tárgyává, amely számos magyar nő napi, megélt valóságát és tragédiáját jelenti.

A kifogásolt tartalmat kiskorú nézők is elérhetik. A vicces, szimpatikus forma, és az "áldozat" készséges beleegyezése - különösen a kiskorú nézőben - azt erősítheti, hogy ez a fajta viselkedés rendjén való, sőt, kívánatos. Ezzel kapcsolatban a 2010. évi CIV. tv. így rendelkezik:

 19. § (1) Lineáris médiaszolgáltatásban nem tehető közzé olyan médiatartalom, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz.

Álláspontunk szerint a kifogásolt tartalom indokolatlan erőszakot mutat be, még akkor is, ha ez imitált. Különösen aggasztó, hogy mindezt humorosként, és az imitált erőszak elszenvedője részéről is elfogadottként mutatja be. A gyermekkor kétségtelenül a személyiségformálódás meghatározó időszaka, egyben olyan időszak is, amikor a média által közvetített tartalmak befogadója nem rendelkezik hiánytalanul azzal a képességgel, hogy ezen tartalmak valósághoz való viszonyát, minőségét és szándékolt üzenetét pontosan megítélje. Ezért valós veszélynek véljük, hogy a kifogásolt tartalom megtekintése a kiskorú befogadóban zavart, szorongást kelt, amennyiben nem érti, miért örül valaki annak, ha ostorral verik - ugyanakkor, mivel az egész jelenet kicsengése pozitív, az a meggyőződése is kialakulhat, hogy az agresszió kívánatos, sőt, az elszenvedő esetleg annak örül is. Aligha olyan fordulat ez, amit az egészséges erkölcsi és lelki fejlődés körébe sorolhatnánk.

A kifogásolt tartalom végül véleményünk szerint sérti ugyanezen törvény 11. §-át mint elvi alapvetést is:

11. §  Magyarországon közszolgálati médiaszolgáltatás működik a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a nemzeti, családi, etnikai, vallási közösségek megőrzése és megerősítése, a magyar és a nemzetiségi nyelvek és kultúra ápolása, gazdagítása, az állampolgárok tájékozódási és kulturális igényeinek kielégítése céljából.

– a családon belüli erőszak és annak bagatellizálása súlyosan ellentmond a család és annak megőrzése, megerősítése értékének. Egy állami, közszolgálati televíziónak még egy kereskedelmi adónál is jobban oda kellene figyelnie az értékközvetítés szempontjaira. A feleségbántalmazás nem megőrzendő magyar népszokás vagy kulturális sajátosság, hanem globális jelenség, így nem indokolt azt magyar folklorisztikus hagyományként ábrázolni. Magyarország ráadásul 2014 márciusában aláírta és a közeljövőben ratifikálni szándékozik az Európa Tanács Isztambuli Egyezményét a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról, és egy ilyen médiatartalom szembemegy az abban foglalt preventív intézkedésekkel.

Kérjük, hogy fentiekben leírtakra tekintettel vizsgálják felül korábbi döntésüket a hatósági eljárás indítására vonatkozóan.

Tisztelettel:

 

Antoni Rita

elnök

Nőkért Egyesület

 

 

 

A nemi erőszak nem vicces - beadványunk a Médiahatósághoz

szeptember 03, 2014 - 12:55
A vicces kedvű műsorvezetők (Rákóczi Feri, Vadon Jani, Sebestyén Balázs)

A fonyódligeti gólyatáborban történt nemi erőszakot a , a bűncselekményt relativizálva, bagatellizálva helyezte, ezért első lépésként a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz. Meggyőződtünk arról, hogy semmi akadálya, hogy egyazon panaszt több állampolgár is benyújtson, így mindenkit arra biztatunk, hogy ragadjon tollat/billentyűzetet, és küldjön a hatóságnak akár saját fogalmazású, akár a mi levelünket mintának vagy szó szerint felhasználó levelet. (Megj. a hatóság csak postai leveleket fogad, e-maileket nem!)