Azzal kezdődött, hogy a 4K! szóvivője, Papp Réka Kinga kitett a Facebookra magáról egy olyan képet, amin egy szál miniszoknyában áll, és a mellét a következő felirattal takarja: „Még 3000 aláírás vasárnapig, és ezt a táblát eldobom!” A kép alatt annyira szerteágazó, élénk, néhol már-már agresszív vita bontakozott ki humortalansággal, prüdériával, karót nyeléssel vádolt "szexizmust kiáltók" és a felszabadult, nyitott, progresszív, műértő újhullámosok között, hogy úgy döntöttem, szervezek egy nyilvános fórumot. „Mit kell vitatkozni ezen a szatirikus-parodisztikus képen?”, nehezményezték az egyik oldalról, és „miért csinálsz reklámot ennek a szexista társaságnak”?, méltatlankodtak a másik oldalon. Nem gondolom, hogy jelenleg „reklámcsináló” erővel és jelentőséggel bírnék/bírnánk, mindenesetre, ha addig voltak is velem egyetértők, ezzel a döntéssel sikerült kivívnom mindenki ellenszenvét – hiába, ebben mindig is jó voltam. :P

A fanyalgás ellenére a Magyar Nők Szövetségénél berendezett klubhelyiség zsúfolásig megtelt – ritkán tapasztalunk ilyet, de nem volt elég a szék. A moderátor, Alföldi Andrea pár szót szólt az MNSZ-nek is otthont adó egykori Bulyovszky-villáról, és annak nevezetes vízköpőjéről, melynek felirata: „a rágalmazók ellen.”

 A vita kezdetén többen aggódva érdeklődtek az ominózus teknőctarka macska állapotáról, aki a fent említett kampánykép párján szerepelt: írj alá, „nehogy a cicának baja essen.” A 2. Anarchofeminista Internacionálé titkáraként :) bemutatkozó Réka mindenkit megnyugtatott, hogy a cica jól van. Papp Réka Kinga mellett eljött Bassa Zoltán, a 4K! képviselőjelöltje, Szél Bernadett, az LMP társelnöke, valamint Sebő Ferenc, a kép készítője (aki barátja Rékáéknak, de a 4K!-nak nem tagja).

Réka elmondta, hogy a pártból senki nem egyezett bele a képbe, ez tulajdonképpen az ő magánakciójának tekinthető, Ferenc pedig leszögezte, hogy ő a korábbi vádakkal ellentétben nem az ötletgazda volt, csak a kivitelező. A képet Szanyi Tibor paródiájának szánták (a cicásat pedig a kisállatölelgető jobbikosok paródiájának), illetve az volt vele a céljuk, hogy, észlelve a választópolgárok általános tájékozatlanságát, felhívják a figyelmet: az aláírásgyűjtés most van.

Abban mindannyian egyetértettünk, hogy az új választási rendszer demoralizáló („a Magyarország jobban teljesít”-propaganda helyett szélesebb körű tájékoztatásra lett volna szükség”, mondta Bernadett), és az új, kis pártok számára kedvezőtlen („ha nem vagy korrupt, esélyed sincs”, állapította meg Ferenc). Az aláírásokért könyörgés az utcán bizonyos értelemben prostituálja a kis pártokat, továbbá, az embereken eluralkodott a bizalmatlanság, a közöny, a politikai szkepszis - amiből Rékáék ezzel a bizonyos „új hanggal” próbálják őket kizökkenteni, melynek része a lazaság, a humor, illetve, Zoltán megfogalmazása szerint, a provokáció.

Oké, de a humorizálás érdekében biztos, hogy ilyen szexista eszközhöz kell nyúlni, kérdezte Andrea. A magát feministának valló Bassa Zoltán szerint a kép nem szexista, és ez a fajta kommunikáció illeszkedik a South Parkon felnőtt Réka személyiségéhez. Legfeljebb aki nem ismeri Rékát, az nem érti ezt a fajta humort, és ezzel Detti is egyetértett (megj.: én ezelőtt valóban nem ismertem személyesen Rékát, de nem gondolom, hogy egy nyilvános kép értelmezésében ez számíthat). Réka később elmondta, senkitől sem várja el, hogy a google-n rákeressen, viszont úgy érzi, hogy miután 10 éves civil munkával már bizonyított, megteheti, hogy egyszer megereszt egy ilyen „frivol poént.”

De biztosak benne, hogy mindenki veszi ezt a fajta humort, kérdezte Andrea. Nekem is ez volt az egyik legfőbb aggályom – és a civil nőkre újabban előszeretettel pikírt megjegyzéseket tevő Ertsey Katalin gyanújával ellentétben nem az, hogy Réka tényleg eldobja a táblát. Sokkal inkább az, hogy míg állatkínzónak vagy macskagyilkosnak senki nem nevezte Rékát, olyan fajta kommentek megjelentek, hogy ki mit csinálna vele szívesen – ez nem éppen az irónia megértéséről árulkodik, ugyanakkor szerintem ha Réka bekerült volna a Parlamentbe, az életben le nem mosta volna magáról ezt az „ide lőjetek” feliratnak is beillő akciót.

Réka erről úgy nyilatkozott, hogy a saját stílusú kommunikációját bedobta, és a támadásokra fel volt készülve. „Nem haragszom azokra, akik lekurváztak”, mondta. Megérti, hogy ezek az emberek a felgyülemlett frusztrációikat vezetik le a netes gyalázkodással. (Tisztáztuk, hogy nem a feministák kurvázták le Rékát.)

Egy tanácsadójuk többször felhívta a figyelmét, hogy politikában az irónia nem működik, Réka mégis úgy döntött, hogy felvállalja ezt az esztétikát, amit várhatóan kevesebb ember fog érteni (felvállalja a népképviselet érdekében? Számomra ez ellentmondásnak tűnt.) Zoltán szerint túl kell lépni az „átlagember ezt nem érti” felfogáson, és a népet aktív befogadóként kell kezelni. Ferenc továbbra is amellett kardoskodott, hogy „nyilvánvaló, hogy egy logosszal bíró ember hülyéskedik itt.” Réka mindezt azzal egészítette ki, hogy a 4K! programjának fontos része a társadalmi vita, ezért nem is várja el, hogy mindenki értse, illetve értékelje az ominózus képet – az egyet nem értésnek, kritikának, vitának helye van.

Szél Bernadett hozzátette: ő is megtanulta, hogy a cinikus, szarkasztikus politikai üzenetek félreérthetőek, az akciózást viszont fontosnak tartja, párhuzamosan a szakmai munkával, amelyről a parlamenti munkának is szólnia kellene.

Mindez aztán kihegyeződni látszott egyfajta „begombolkozott szakértők” kontra az „új hangot képviselő punkok” dichotómiára, azonban ezt a kétpólusú megközelítést Detti is, én is túlságosan leegyszerűsítőnek éreztük.  

Sikeres volt ez a kampány?, hangzott a következő kérdés. Zoltán egy tömör „igen”-nel felelt, amit Réka azzal egészített ki, hogy annyiban sikeres volt, hogy a fotót az eddig elzárkózó médiumok is lehozták, sőt aznap este az RTL Klub híradóban is szerepeltek.    

Érdekes (és elég szomorú) elágazása a történetnek, hogy Réka kapott olyan kommentet is, hogy „ha lefogysz 20 kilót, majd aláírok neked.” Ferenc is azzal védekezett, hogy Réka a „molett alkata miatt nem lenne alkalmas egy valóban szexista képhez.” Döbbenten néztünk egymásra Dettivel - többünk véleménye éppen az, hogy mivel Réka egy csinos, vékony, fiatal nő, egyáltalán nem visz át ironikus üzenetet (sőt többek szerint a választott miniszoknyával együtt majdhogynem a pedofíliára hajaz a kép); idősebb, vagy előnytelenebb külsejű nővel, vagy férfival jobban működött volna a szarkasztikus hatás.

A közönségből elsőként Morva Judit (Európai Balpárt) reagált: szerinte Európában szinte sehol nincs baloldal, neoliberalizmus van mindenhol, ami emberjogi szempontból tetszetős ideológia, a gazdaságpolitikája pedig mindennek ellentmond. Jelenleg "csapdában vagyunk, nem lehet újat csinálni, a helyzet nem érett meg rá." A provokáció szükségességével egyetért, de a szexizmussal mint eszközzel nem. ("de volt erőszak és drog is!" - sietett kiegészíteni Réka)

 Az LMP képviselőjelöltje, Rákosi Judit elmondta, hogy 40 éve az 50%-os női kvótáért küzd (ezt a közönség tapssal díjazta), és a provokáció szükségességével ő is egyetért, ám ezt a képet elhibázottnak véli. Ami a csapból is folyik (azaz a szexizmus), az nem szatíra. Ezután joggal mondják neki: "te beszélsz nemi kvótáról, és ennyi telik egy nőtől?" 

Krasznahorkai Emma, a TETT aktivistája a 4K! általa nőellenesnek vélt pontjait kifogásolta, amire ismét az a válasz érkezett, hogy a párt a társadalmi vitának teret enged. 

Sokan reflektáltak ismét a vita létjogosultságára. Miért nem a sokkal szexistább nagyobb pártokat támadjátok?, kérdezte Ferenc. Egyrészt, a vitára felkérés nem támadás, másrészt, éppen egy vállaltan újító párttól várnánk egy másfajta szemléletet, aminek része a politikai elitre jellemző szexizmus elutasítása is, válaszoltam. Ferenc továbbra is nehezményezte a dolgot, szerinte a „belső támadásokat” a legnehezebb elviselni, azaz ami attól a csoporttól jön, amelyikért elvileg küzd az ember.

Ez a kérdés kinyitotta afelé a vitát, hogy mennyiben van helye a feminizmusban a „belső ellentéteknek”, és mennyire érdemes azokat „kivinni.” A korábbi Feminista Hálózathoz kötődő aktivisták, Kertész Luca és Szatmári Réka szerint fontosabb lenne a női szolidaritásra koncentrálni, mivel a kevés női politikusnak nincs hátszele. Dalma, aktivista erre úgy reagált, hogy a sokszínűség nem válik a mozgalom kárára: a ciszhetero férfiak egymás közti vitáját senki nem tulajdonítja ciszhetero férfi mivoltuknak, akkor feminista nők miért ne engedhetnék meg a vitát egymás közt? A vita ráadásul a szolidaritást nem zárja ki. Hozzám Dalma véleménye áll közelebb: zárszóként elmondtam, hogy ezt a vitát nem a széthúzás céljából rendeztem meg, hanem épp ellenkezőleg, a párbeszéd érdekében – Réka szavait kölcsönözve, ennek „bele kell férnie.”

u.i. az érdeklődésre való tekintettel további vitaesteket tervezünk.