Ezzel a címmel tartottak sajtószemináriumot az Európai Parlamentben, Brüsszelben március 6. és 9. között.

2017.03.07–én kedden délelőtt a magyar EP képviselők közül Jávor Benedek és Ujhelyi István tartott sajtótájékoztatót a témában, ugyanis egyetlen magyar női képviselő sem tartózkodott az Európa Parlamentben a szeminárium ideje alatt.

Jávor Benedek arról számolt be, hogy munkája során átfogóan és nem specifikusan foglalkozik a női jogokkal és a nemek közötti egyenlőséggel. Mivel az Európai Unió intézményrendszereiben fizetésbeli különbségek nincsenek a férfiak és a nők között – ellentétben Magyarországgal –, Brüsszelben leginkább a női munkavállalók számának növelésével foglalkoznak. Az Európai Ombudsman intézményében kb. 50 % a női munkavállalók aránya. Más európai intézményeknél rosszabb a helyzet, például az Európai Tanácsban kb. 30 % a nők aránya.

Ezért a zöld frakció, melynek Jávor Benedek is a tagja, évről évre felszólítja az EU-t, hogy több nőt alkalmazzanak és nyújtsanak bátorítást és támogatást a nők részére. Erre azért lenne szükség, mert sok esetben nincsenek is női jelöltek, már eleve nem is jelentkeznek a pozíciókra.  Illetve bizonyos európai intézmények esetén a tagállamoktól függ, hogy hány nőt delegálnak, az adott helyre, például az Európai Bíróságba vagy a Számvevőszékbe; a számvevőszékben 28 számvevőből 3 nő összesen. Az Európai Bírósági tagságra Magyarország például 3 férfit jelölt.

Azaz a tagállamok között óriási különbség van a férfi és női aktivitás és az esélyegyenlőség, illetve az arra való törekvés terén. Jó példát nyújtanak erre a skandináv országok, ahol példamutatóan ügyelnek a nemek között egyenlőségre. Olyan gyes-gyed rendszert építettek ki, ahol a férfiak is elmennek gyesre, mivel a gyes egy része nem áll rendelkezésére egy nőnek, csak abban az esetben, ha a férfi is kiveszi a részét (apagyes). Ez a normatív rendszer, azt az érzetet kelti a társadalomban, hogy helyes, ha a férfi kiveszi a részét a gyermekgondozásból.

Magyarországon szerinte a probléma gyökere az, hogy rendszerszintűek a problémák a nemi esélyegyenlőség terén is, és hiányzik a társadalmi beágyazottság. Társadalmi beágyazottság nélkül nem lehet változtatni a politikai döntéseken és azon, hogy az EU-s jogszabályokat – amelyek a nemek közötti különbségek csökkentését hivatottak volna szolgálni – betartassák az adott tagországgal. Amennyiben rendszerszintű diszkrimináció: például alacsonyabb fizetés, munkahelyi szexuális zaklatás éri a női munkavállalókat egy adott tagállamban (mint például Magyarországon, ahol közel 17 %-al alacsonyabb a nők bére mint a férfiaké ugyanabban a munkakörben), akár az Európai Bizottsághoz is lehet fordulni jogorvoslatért.

Jávor Benedeket követően Ujhelyi István egy égető és megfejthetetlennek tűnő kérdéssel kezdte a sajtótájékoztatóját: miért nem valósul meg az Isztambuli Egyezmény ratifikálása, mikor az egyezményt a kormány 2013-ban már aláírta.

Ujhelyi azt gondolja, hogy a magyar kormány politikájának nem része a női esélyegyenlőség, ezért marad el az egyezmény ratifikációja.

Az Európai Parlamentben a Fidesz és a Jobbik képviselői voltak azok, akik rendszeresen leszavazták (vagy tartózkodtak)  azokat a törvénymódosításokat, intézkedéseket, amik a nők helyzetén kívántak javítani  Magyarországon is.

Ujhelyi három olyan jelentést sorolt fel, amikor a Fidesz-KDNP európai képviselői a Jobbik politikusaival együtt tartózkodtak:

• az Arena-jelentés, amelyben többek között a nemek közötti társadalmi- és bérszakadék csökkentése szerepelt.
• a Kuneva-jelentés amely átfogó szabályozást sürgetett a női háztartási alkalmazottak és gondozók esetében, és amely garanciákat szorgalmazott az érintett nők diszkriminációjával, rossz bánásmódjával szemben
• a harmadik a Honeyball-jelentés, amely a menekült- és menedékkérő nők helyzetét rendezte, segítve az érintettek különleges helyzetét és például a gyermekeikről való gondoskodás biztosítását az eljárások során. Ebben az esetben is a Fidesz-KDNP képviselői tartózkodtak, de volt, aki egyenesen ellene voksolt.

Végül Gurmai Zita a PES (Európai Szocialisták) Women elnöke a rendelkezésünkre állt, így sikerült egy magyar nőt is meghallgatnunk a nők esélyegyenlősége kapcsán. Gurmai Zita 2014 óta nem képviselő, de a női esélyegyenlőség a szakértője évtizedek óta. Úgy gondolja, hogy az elmúlt években visszalépés történt Magyarországon és több országban is a női jogok és esélyegyenlőség területén. A nőket érő legnagyobb hátrány az azonos munkáért azonos bért elvének sérülése, amely hazánkban még mindig bevett gyakorlat és rendszerszinten tetten érhető, ahogy Jávor Benedek is megfogalmazta. Ez a bérkülönbség az EU-ban is tapasztalható, csak alacsonyabb, mint Magyarországon, - az EU-s átlag 16, 7 %, Magyarországon 15-20 % - erre a PES 2007 óta rendszeresen felhívja a figyelmet. Idén is készített a szervezet egy kampányfilmet, mely a bérkülönbségből adódó túlmunka mennyiségét hivatott megmutatni. A nők évente két hónapot ingyen dolgoznak, vagy ennyivel többet dolgoznak és ez életük végére, mire nyugdíjba mennek, 10 évvel több munkát jelent. Ám a nyugdíjak között is óriási a különbség: a férfiak és a nők nyugdíja között EU-s átlagban 39 %. Magyarországon ráadásul a háztartási munkával töltött időben is igen nagy a szakadék a férfiak és a nők között, a nők 4,5 órát dolgoznak naponta, a férfiak csak 1 órát. Ez a legrosszabb európai statisztika egyébként. 

Gurmai Zita szerint a gazdasági válság is a nőket érintette hátrányosabban. Eleinte úgy tűnt, hogy a férfiakat, de mára világosan látszik, hogy a nők jobban leszakadtak. A szegénység nőarcú. A nők olyan szektorokban dolgoznak ahol alacsony a fizetés (egészségügy, oktatás), nincs határozatlan idejű szerződésük és sokuknak részmunkaidős állás jut csak. Közben pedig már az egyetemeken több lány van, mint fiú és jellemzően jobban is tanulnak, de nem mernek a kvalitásaiknak megfelelő állást megpályázni, mikor a munka-erőpiacra kerülnek. A nők önbizalmának a csökkenéséért a Fidesz kommunikációja nagyban felelős Gurmai szerint. „A nőket csak anyaszerepben elképzelni tudó 50 pluszos politikusok akarják megszabni, hogy mennyi gyermek születhessen ma Magyarországon. Két budapesti kórházról is tudok, akik azzal a feltétellel kaptak, csak EU-s támogatást, ha záradékban nyilatkoztak róla, hogy nem végeznek abortuszt. Magyarországon is megpróbálják a lengyel példát követni, amit én rendkívül veszélyesnek tartok. ” zárta a beszélgetést a politikusnő.

A sajtószeminárium további részének történéseiről egy következő cikkben számolunk be.