Biróné Kaiser Gizella gyorsírástanár, szerkesztő, tankönyvíró (1875–1937)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Biróné Kaiser Gizella gyorsírástanár, szerkesztő, tankönyvíró (1875–1937)

november 15, 2018 - 00:50

Magyarországon ő volt az első, aki 1893-ban a Stolze-Fenyvessy-rendszerből gyorsírástanári oklevelet szerzett. Az Országos Női Gyorsíró Egyesületben létrehozta az első gyors- és gépírási szakiskolát. Az iskolában - mely a Dohány u. 30/b alatti Solti-társasházban működött - a tízujjas, vakírásos módszert tanították. Kaiser Gizella adta ki hazánkban A gépírás tankönyve címmel az első rendszeres gépíró tankönyvet, valamint szerkesztője volt a Sztenográfia című szaklapnak. 1929-ben a Magyar Gyorsíró Társaság képviselőházi tanfolyamát vezette.  

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Bobula Ida történész (1900–1981)

május 03, 2019 - 21:26

Felvidéki származású, hazafias érzelmű családban született. Apja ifj. Bubula János építész.

Költőnek készült, 1920-ban verseskötete jelent meg. A Pázmány Péter Tudományegyetemre járt, kezdeményezte a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége női szakosztályának megalakítását, ennek elnöke 1920 és 1924 között. Bölcsészdoktori oklevelet szerzett 1924-ben, majd két évig a a Bryn Mawr College (USA) ösztöndíjasa.

Beniczky Irma író (1882–1902)

február 23, 2019 - 16:18

A politikai múlttal rendelkező beniczei és micsinyei Beniczky családba született Alsómicsinyén. Családi vagyonukat testvére, Beniczky Lajos szabadságharci szereplése miatt elkobozták s ő az irodalomhoz fordult. 1858-ban kezdett publikálni, írói tevékenységét azután is folytatta, hogy 1860-ban férjhez ment Kuliffay Ede íróhoz. 

Számos ifjúsági könyve, pedagógiai és női olvasóknak szánt ismeretterjesztő munkája, valamint regényfordítása jelent meg. Több szépirodalmi és divatlap állandó munkatársa, ill. szerkesztője volt. 1869-től a Magyar Nők Házi Naptárát szerkesztette. 

Louise Otto-Peters német író, költő, nőjogi aktivista 1819 – 1895

március 31, 2018 - 21:47

Meissenben született, értelmiségi családba. Magántanároktól kapott alapos, széleskörű oktatást. 1840-ben kezdett publikálni, a Der Wandelstern és a Sächsische Vaterlandsblätter című lapokban, gyakran Otto Stern álnév alatt. Cikkeiben, elbeszéléseiben a nők a főszereplők, az ő problémáik, kiszolgáltatottságuk, a munkásnők elnyomottsága. A Vaterslansblätterben 1843-ban amellett érvelt, hogy

a közügyekben való részvétel a nők számára nem csupán jog, hanem kötelesség."