Louise Otto-Peters német író, költő, nőjogi aktivista 1819 – 1895

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Louise Otto-Peters német író, költő, nőjogi aktivista 1819 – 1895

március 31, 2018 - 21:47
Remek szónoki képességei és íráskészsége miatt a „német nőmozgalom énekesmadara”-ként emlegették.

Meissenben született, értelmiségi családba. Magántanároktól kapott alapos, széleskörű oktatást. 1840-ben kezdett publikálni, a Der Wandelstern és a Sächsische Vaterlandsblätter című lapokban, gyakran Otto Stern álnév alatt. Cikkeiben, elbeszéléseiben a nők a főszereplők, az ő problémáik, kiszolgáltatottságuk, a munkásnők elnyomottsága. A Vaterslansblätterben 1843-ban amellett érvelt, hogy

a közügyekben való részvétel a nők számára nem csupán jog, hanem kötelesség."  

A lipcsei munkásújságban azokhoz a munkásokhoz szólt, akik a nőmunkásokat ki akarték rekeszteni a munkásmozgalomból:

Nem elég az, hogy a férfiak munkáját szervezzék, kell a nőkét is... minthogy a nők részére kevés munkakör áll nyitva, ezért olyan nagy a konkurencia, hogy a béreket erősen lenyomják, így ha figyelemmel nézzük, a női munkások körében a nyomor még nagyobb, mint a férfiaknál." 

1848-ban Adresse eines deutschen Mädchens címmel írt munkájával vált híressé. Ugyanabban az évben Frauen-Zeitung címmel elindította az első, nőknek szóló politikai lapot. (Mottója: "A szabadság birodalmának toborzom polgártársnőimet.") 1855-ben Neue Bahnen címmel alapított szintén nőknek szóló lapot, melynek haláláig főszerkesztője volt.

tel együtt alapító tagja volt 1865-ben az Allgemeiner Deutscher Frauenvereinnőjogi szervezetnek, melynek haláláig társelnöke volt. Lipcsében tartották meg ugyanabban az évben az első nőkongresszust.  

Fennmaradt levelezése nel. 

Néhány munkája: 

  • Römisch und deutsch;
  • Zwei Generationen;
  • Die Schultheientochter von Nürnberg;
  • Die Stiftsherren von Straburg;
  • Mädchenbilder aus der Gegenwart;
  • Mein Lebensgang;
  • Das Recht der Frauen auf Erwerb;
  • Frauenleben im Deutschen Reich;
  • Das erste Vierteljahrhundert des Allgemeinen Deutschen Frauenvereins. 

 

Felhasznált irodalom: 

 

 

Hilda Sachs svéd újságíró, feminista (1857–1935)

március 12, 2018 - 22:47

Hilda Gustafva Sachs Engströmben született, kereskedőcsalád lánya. 1878-1881 között a Högre lärarinneseminariet tanulója volt, végzés után tanítónőként dolgozott. 1886-ban házasságot kötött Carl Fredrik Sachs-szal, aki 1893-ban meghalt. Hilda családja eltartására újságírói munkát vállalt, a Dagens Nyheter, Nya Dagligt Allehanda, Svenska Dagbladet, Stockholmbladet lapoknak dolgozott. 1895 – 1899 között Párizsban, 1908 – 1910 között Rómában volt külföldi tudósító.

Narcyza Żmichowska lengyel író, aktivista, feminista (1819–1876)

március 31, 2018 - 16:38

Varsóban született, elszegényedett, haladó elveket valló nemesi családba. Az Institut Guwernantek elvégzése után 1835-38 között az intézet tanára volt, majd az előkelő Zamoyski családnál vállalt nevelőnői állást. Velük utazott Párizsba, ahol találkozott fivérével, aki forradalmi tevékenysége miatt menekültként élt ott. Bekapcsolódott a lengyel emigránsok életébe és megismerkedett a feminizmus eszméjével.

Rebecca West író, újságíró, kritikus, feminista (1892–1983)

december 23, 2017 - 19:11
Rebecca West

Eredeti neve Cicily Isabel Fairfield Andrews, ezt cserélte fel egy Ibsen darab (Rosmersholm) feminista hősnőjének nevére. Keményen bírálta kora társadalmát a nők alárendelt helyzete miatt. Újságírói karrierje az 1910-es évek elején kezdődött, a Dora Marsden és Mary Gawthorpe által alapított feminista hetilap, a Freewoman munkatársa volt. A lap sajátossága az volt, hogy a korban szokatlan módon a szexualitás kérdéseit is tárgyalta.   

Elisabeth Gnauck-Kühne német közgazdász, író, nőjogi aktivista (1850–1917)  

március 31, 2018 - 17:45

Blankenburgban született, értelmiségi családba. A tanítóképző elvégzése után Párizsban majd Londonban vállalt magántanítói állást. 1875-ben szülővárosában Erziehungsinstitut für Töchter höherer Stände elnevezéssel lánynevelő iskolát nyitott, amelyet házasságáig vezetett. 1890-ben elvált, és külön miniszteri engedéllyel szociológiát és közgazdaságtant tanult Berlinben. Az 1895-ben Erfurtban tartott 6. Evangelisch-Soziale Kongress egyik előadójaként ő volt az első, aki a nőkérdést keresztény nézőpontból mutatta be.

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.