Olympia Brown amerikai lelkész, szüfrazsett (1835–1926)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Olympia Brown amerikai lelkész, szüfrazsett (1835–1926)

január 04, 2018 - 22:26
Az első amerikai nő, aki teológiát végzett és lelkésszé szentelték. Azok közé az első generációs feministák közé tartozott, akik megérték küzdelmük sikerét és szavazópolgárok lettek. 

Pionírcsalád lánya, a szülők annyira fontosnak tartották a tanulást, hogy farmjukon iskolát építettek a család és a környék gyerekei számára. Olympia egyetemi jelentkezését több helyről – neme miatt – visszautasították, végül a alapította Mount Holyoke Female Seminary hallgatója lett. Az intézmény vallásos előírásait azonban túl szigorúnak találta, és elriasztotta egyik férfi tanára nyílt szexizmusa is. Ezért egy év után az Antioch College-ban folytatta tanulmányait. Ebben a liberális intézményben is tapasztalta a nemi alapú hátrányos megkülönböztetést, például retorika órán a nőhallgatóktól nem várták el, hogy fejből megtanulják a szövegeiket. Antonia csakazértis papír nélkül adta elő a beszédeit, hogy bebizonyítsa a nemek egyenlő szellemi képességeit. 1860-ban diplomázott.

A lelkészi pálya iránt érzett elhivatottságot, számos nehézséget leküzdve sikerült a St. Lawrence University teológia szakára bejutnia, melynek elvégzése után (ismét számos zökkenő után) 1863-ban lelkésszé avatták. Nagy példaképe Antoinette Brown Blackwell volt (nem rokonok), az első amerikai lelkésznő (aki végzett ugyan teológiai tanulmányokat, de azokról hivatalos elismerést nem kapott.)  

Hallgató korában került kapcsolatba a nőmozgalommal, a választójogi küzdelem lelkes támogatója lett. Gyűlések keresett szónoka volt, és örömmel működtek együtt vele. Feminista témájú cikkeket írt meg többek között férje Racine Times című lapjába. (A házasságkötéskor nevét, számos korabeli feminista társához hasonlóan, megtartotta. Egy fiuk és egy lányuk született, mindketten tanárok lettek.) Az első elnök, Julia Ward Howe mellett a New England Women's Suffrage Association egyik alapítója, a Wisconsin Suffrage Association vezetője, 1903 és 1920 között a Federal Suffrage Association elnöke volt.

Kevesellte a mérsékelt nőmozgalom által elért csekély eredményeket, ezért csatlakozott az államonkénti reform helyett alkotmányosan szavazati jogot követelő, radikális  és csapatához, amely a Congressional Union, később a Women's Party nevet viselte. Végül ők vitték sikerre az ügyet, és 1920-tól a Tizenkilencedik Alkotmánykiegészítés bevezetésével a nők az egész USA-ban szavazhattak. 

Brown továbbra is foglalkozott nőjogokkal, csatlakozott a Nők Nemzetközi Béke- és Szabadságligájához (WILPF). 

Ma iskolák viselik a nevét, és - Sojourner Truth, , Marge Piercy, , a szintén lelkész Anna Howard Shaw, valamint Diana Ross és Serena Williams társaságában - bekerült a Michigan Women's Hall of Fame-be. 

Művei: 

  • Woman's Suffrage (1907)
  • Democratic Ideals (1917)
  • Suffrage and Religious Principle: Speeches and Writings of Olympia Brown (1988, posztumusz)

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Paule Mink francia újságíró, kommünár, feminista (1839–1901)  

április 29, 2017 - 22:50

Anyja francia arisztokrata, apja emigráns lengyel katonatiszt volt. Otthonában, magántanároktól kapott alapos nevelést. Fiatalon kötött házassága egy lengyel nemessel hamar felbomlott.

1866-ban lett tagja a Société de la revendication des droits de la femme (Egyesület a nők jogainak követeléséért) feminista szervezetnek, melynek fő célja a nőnevelés volt.

A radikális feministák képviseletében lett ismert szónok, egy szabadkőműves páholynak is tagja volt.

Maud Younger amerikai szüfrazsett, szakszervezeti aktivista (1870–1936)  

március 31, 2018 - 17:51

San Franciscoban született gazdag, befolyásos kapcsolatokkal rendelkező családba. Aktivista munkája a századfordulón kezdődött, amikor megismerte a Settlement mozgalmat. A kiszolgáltatott emberek, a dolgozó nők életének jobbrafordítása lett életcélja. Pincérnői állást vállalt és a New York Waitresses' Union tagja lett. Az 1906-os nagy földrengés után hazatért szülővárosába, ahol megalakította a pincérnők szakszervezetét, melynek első elnöke volt. Beválasztották a San Francisco Central Labor Council tagjai közé is.

Az első svéd feminista: Sophia Elisabet Brenner

április 09, 2017 - 21:21

1659-ben született. Az első jelentős svéd írónő, 1693-ban megjelent, a női nem indokolt védelméről szóló írása miatt pedig az első svéd feministaként tartják számon. Kora szokásaitól eltérően rendkívül alapos nevelést kapott, apja elintézte, hogy a stockholmi német fiúiskolában – egyedüli lányként –  tanulhasson. A divatos festő, Elias Brenner felesége lett 1680-ban, házuk az irodalmi és művészeti élet egyik központja volt.