Aki népszerűvé tette nők számára a nadrágot: Amelia Bloomer amerikai újságíró (1818–1894)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Aki népszerűvé tette nők számára a nadrágot: Amelia Bloomer amerikai újságíró (1818–1894)

június 08, 2011 - 12:36
Nőjogi aktivista, a 19. századi Amerika öltözködési és politikai reformere.

Amelia Bloomer

Az 1818. május 27-én született tanítónő, Amelia Jenks lelkes aktivistája a nőjogi mozgalomnak. 22 éves korában házasodik össze Dexter Bloomerrel, a Seneca Falls County Courier kiadójával, aki a korabeli férfiak többségétől eltérően egyenrangú társnak tekinti, az esküvői szertartásból is kihagyják azt a részt, amelyben a nő engedelmességet fogad férjének.

Amelia Bloomer az 1840-es években úgy felháborodott a How to Rule Your Wife címmel megjelent könyv kiadásán, hogy cikkeket kezdett írni a női egyenjogúság, méltóság érdekében. A korabeli törvények szerint pl. a dolgozó feleség bérét férjének fizették ki, házassága előtti javai férje tulajdona lett, gyermekeit illető döntéseket nem hozhatott.

Dexter lapjában rendszeresen megjelenteti felesége cikkeit. Később Amelia, aki kapcsolatban volt korának valamennyi neves feministájával, szerkesztője és tulajdonosa lett a The Lily című, nőknek szóló újságnak.

A XIX. század közepén élő hölgyek mindennapos öltözete egészségtelen és roppant kényelmetlen volt. A halcsontos fűző – a kívánatos nyolcas formájú alak elérésére – irgalmatlanul elszorította a belső szerveket, a felette viselt, néha 8-10 réteg, földet söprő alsószoknya pedig a járást nehezítette. 

Amelia nem tudatosan indította a divatforradalmat, jobban érdekelte a politika, a nőmozgalom, mint az alsószoknya. De 1850-ben ruhatára a történelem egyik legjobban dokumentált kicserélődésén esett át – egy bizonyos Elizabeth Millernek köszönhetően. Történt ugyanis, hogy Elizabeth Miller (Elizabeth Cady Stanton unokatestvére) saját tervezésű törökös bugyogóban és tunikában libbent be a városba. Egy olyan korban, melyben a legtörékenyebb hölgy is legalább 8-9 kiló ruhát cipelt magán, Miller könnyed megjelenése óriási megrökönyödést okozott. Bloomer azonnal ledobta gúzsbakötő ruhadarabjait, és erre bíztatta valamennyi olvasóját is. 

Ne csússzunk tovább a porban, emeljük fel magunkat. Ne legyen sáros se lelkünk, se öltözetünk. 

A The Lily postaládája hamarosan túlcsordult a kényelmes új ruha szabásmintáját kérő, valamint megfelelő kiegészítőket javasló levelektől. Persze, nem mindenki osztotta a lelkesedést. Egy erkölcscsősz hölgy Mózes 5. könyvéből idézett, mely szerint a nők ne viseljenek „kimondhatatlant” (az érzékeny lelkületű viktoriánus hölgyek pironkodó megnevezése a nadrágra).

A viharos vitákat kiváltó viselet Amelia nőmozgalmi ismertségét, elismertségét is segítette. Egyre több helyre hívták előadásokat tartani, egyre nagyobbszámú hallgatóság előtt. Az, hogy a publikum nézeteire vagy megjelenésére kíváncsibb-e, nem igazán izgatta őt. 

Ha az öltözetem vonzza a tömeget, nem bánom. A fontos, hogy meghallják az üzenetet, amit hoztam nekik.

Amelia Jenks Bloomer 1894. december harmincadikán hunyt el Council Bluffs-i otthonában. Egy évre rá Dexter, felesége emlékének tisztelegve, megjelentette Amelia összegyűjtött munkáit.

Szobra a Nemzeti Nőjogi Emlékparkban, ban

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Lucy Stone amerikai feminista (1818–1869)

június 28, 2014 - 14:19
Lucy Stone

 A nők egyenlőségéért küzdő mozgalom egyik úttörője. Apja rosszallása ellenére egyetemet végzett, ő az első diplomát szerzett nő Massachusetts államban. Kortársai szerint karizmatikus személyiség volt, előadókörútjai, melyeket a női egyenjogúságért és a rabszolgaság eltörléséért tartott, komoly közönséget vonzottak. Egyik szervezője volt 1850-ben a nők jogaiért tartott konferenciának. 1855-ben feleségül ment a szüfrazsett mozgalom támogatójához, Henry Blackwellhez, és megállapodásuk értelmében – az Egyesült Államokban elsőként - Lucy megtartotta lánynevét.

Elizabeth Smith Shortt kanadai orvos, feminista (1859–1949)

május 25, 2015 - 21:11

1859. január 18-án született. Az első három kanadai orvosnő egyike. Visszaemlékezéseiben leírja, a férfi hallgatók és tanárok zaklatták, gúnyolták, kiközösítették őket, sztrájkkal fenyegetőztek, ezért a női hallgatóknak létrehozták a  Canadian Women's Medical College-t, ahol 1884-ben diplomát szereztek. Hamiltonban kezdett praktizálni, majd a  Canadian Women's Medical College professzora lett. Tevékenyen részt vett a nőjogi mozgalomban, a National Council of Women alelnöke volt. Emlékiratait  A Woman with a Purpose címmel publikálta.