Megakadályozta Juhász Gyula öngyilkosságát...

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Megakadályozta Juhász Gyula öngyilkosságát...

január 26, 2011 - 14:14

...majd maga is öngyilkos lett.

Klima Ilona és Juhász Gyula fiatalkori barátok voltak, a költő rajongott érte, és valószínűleg neki írta Strófák c. költeményét:

"Ó, álmaimnak tündérkirálynője,
Uralkodjál örökké lelkemen,
Engedd, hogy szívem álmát rólad szője,
Habár ez álom lenne szemfedője,
És hervadása ez a szerelem!

Te csak ragyogj tündéri szépségedben,
Míg én a szürkeségbe olvadok,
Míg egyre szebben, egyre ékesebben,
A te örök bájadtól ihletetten,
Fényt szórnak rád e lángoló dalok."

Szív Ernő a szombati Délmagyarországban "Klima Ilona hőstette" c. tárcájában emlékezik meg az orvosnőről, aki 1907. okt. 2-án a Lánchídon - azzal, hogy közölte vele: épp akkor jelent meg a verseskötete - lebeszélte az elkeseredett költőt a halálos ugrásról. "„Ennek a könyvnek megjelenése és sikere - emlékezett később a költő - az életemet adta vissza akkor, mert én bizony Léván, az Isten háta mögött nyomorogva, éppen leszámolni készültem mindennel.” - olvasható a Somogyi Könyvtár .

Sajnos fenti linken kívül kevés információ találtam Klima Ilonáról, pedig - noha a szépségét és körülrajongott múzsa-szerepét taglalják inkább - a saját jogán is említésre méltó, hiszen a 20. század elején egyáltalán nem tipikus módon nőként orvos lett.

Rejtély, hogy miért vált mégis morfium-függővé, és miért követte el végül fiatalon azt a tettet, amiről annak idején barátját lebeszélte. így szól:

"Gazdag volt, szép volt, ifjú és okos, mindenki imádta, de ő a Hedda Gablerek szilaj és konok elszántságával szembeszállott a fekete éjjel, amely életének ragyogását fenyegette: venyigekoszorúsan és fölemelt fővel, sugárzó tekintettel halálba ment,mert végtelen és féktelen szomjúságával, határtalan és korlátlan teljességével akarta az életet."   

 

 

Urr Ida költő, orvos (1904–1989)

november 12, 2018 - 20:29

Kassán született, ott érettségizett, orvosi diplomát a budapesti egyetemen szerzett. Még egyetemi hallgató, amikor megjelenik első verseskötete. Kassán kezd praktizálni, a harmincas években Budapesten kap állást, komoly figyelmet szentelt a szociális kérdéseknek. A második világháború alatt a Svéd Vöröskereszt orvosa, zsidókat bújtat, sok ember életét menti meg. A háború után belgyógyász főorvos, a Magyar Gerontológiai Társaság tagja. Irodalmi munkásságát sem adta fel, több kötete jelent meg. A Yad Vashem 1989-ben a Világ Igaza címmel jutalmazta embermentő tevékenységéért.

Aki segített nyúlajak és farkastorok esetén: Ladányi Józsa orvos (1898–1985) 

május 01, 2017 - 14:15

Debrecenben született, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvoskarán végzett 1922-ben, sebész szakorvosi vizsgáját 1926-ban tette le. A debreceni Sebészeti klinikán kezdett dolgozni, 1935-ben osztályvezető adjunktusnak nevezték ki. 1940-ben zsidó származása miatt elbocsátották, később a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták. 1945-től visszakapta állását a klinikán, 1950-ben tanszékvezető egyetemi tanárrá, 1951-ben a Sebészeti Klinika igazgatójává nevezték ki. A golyvával kapcsolatos kutatásai nemzetközi elismerést arattak.

Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922)

szeptember 29, 2012 - 23:09

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség.)