Megakadályozta Juhász Gyula öngyilkosságát...

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Megakadályozta Juhász Gyula öngyilkosságát...

január 26, 2011 - 14:14

...majd maga is öngyilkos lett.

Klima Ilona és Juhász Gyula fiatalkori barátok voltak, a költő rajongott érte, és valószínűleg neki írta Strófák c. költeményét:

"Ó, álmaimnak tündérkirálynője,
Uralkodjál örökké lelkemen,
Engedd, hogy szívem álmát rólad szője,
Habár ez álom lenne szemfedője,
És hervadása ez a szerelem!

Te csak ragyogj tündéri szépségedben,
Míg én a szürkeségbe olvadok,
Míg egyre szebben, egyre ékesebben,
A te örök bájadtól ihletetten,
Fényt szórnak rád e lángoló dalok."

Szív Ernő a szombati Délmagyarországban "Klima Ilona hőstette" c. tárcájában emlékezik meg az orvosnőről, aki 1907. okt. 2-án a Lánchídon - azzal, hogy közölte vele: épp akkor jelent meg a verseskötete - lebeszélte az elkeseredett költőt a halálos ugrásról. "„Ennek a könyvnek megjelenése és sikere - emlékezett később a költő - az életemet adta vissza akkor, mert én bizony Léván, az Isten háta mögött nyomorogva, éppen leszámolni készültem mindennel.” - olvasható a Somogyi Könyvtár .

Sajnos fenti linken kívül kevés információ találtam Klima Ilonáról, pedig - noha a szépségét és körülrajongott múzsa-szerepét taglalják inkább - a saját jogán is említésre méltó, hiszen a 20. század elején egyáltalán nem tipikus módon nőként orvos lett.

Rejtély, hogy miért vált mégis morfium-függővé, és miért követte el végül fiatalon azt a tettet, amiről annak idején barátját lebeszélte. így szól:

"Gazdag volt, szép volt, ifjú és okos, mindenki imádta, de ő a Hedda Gablerek szilaj és konok elszántságával szembeszállott a fekete éjjel, amely életének ragyogását fenyegette: venyigekoszorúsan és fölemelt fővel, sugárzó tekintettel halálba ment,mert végtelen és féktelen szomjúságával, határtalan és korlátlan teljességével akarta az életet."   

 

 

Aki segített nyúlajak és farkastorok esetén: Ladányi Józsa orvos (1898–1985) 

május 01, 2017 - 14:15

Debrecenben született, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvoskarán végzett 1922-ben, sebész szakorvosi vizsgáját 1926-ban tette le. A debreceni Sebészeti klinikán kezdett dolgozni, 1935-ben osztályvezető adjunktusnak nevezték ki. 1940-ben zsidó származása miatt elbocsátották, később a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták. 1945-től visszakapta állását a klinikán, 1950-ben tanszékvezető egyetemi tanárrá, 1951-ben a Sebészeti Klinika igazgatójává nevezték ki. A golyvával kapcsolatos kutatásai nemzetközi elismerést arattak.

Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922)

szeptember 29, 2012 - 23:09

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség.)   

Hári Mária gyógypedagógus (1923–2001)

augusztus 28, 2017 - 23:59

A konduktor-pedagógus képzés megteremtője. 1945-ben, még medikus korában csatlakozott Pető Andráshoz, a konduktív pedagógia kidolgozójához. Módszerük alkalmazásával az addig gyógyíthatatlannak hitt mozgászavarokkal küzdők nagyrészét vissza lehet vezetni a mindennapi életbe. Diplomája megszerzése után Hári Mária egész életét a Pető Intézetnek szentelte. Dolgozott, publikált, fogadta a világ minden tájáról érkezőket, akik tanulni jöttek és utazott, előadásokat tartott, hogy mindenhol ismerjék meg módszerüket.

L. Kiss Ibolya orvos, író (1895–1980)

február 22, 2019 - 21:39

Erdélyben, Érbogyoszlón született, a nagyváradi premontrei gimnáziumban érettségizett. Családjában hagyomány volt az orvosi pálya, ezért a budapesti orvosegyetemre iratkozott be. Diplomájának kézhezvétele után a Rókus Kórház bőrgyógyászatán dolgozott, ott ismerkedett meg a szlovák Miloš Lacko bőrgyárossal, akivel házasságot kötött. Liptószentmiklóson éltek, ahol idegorvosként dolgozott, ott jelentek meg első írásai. 72 éves korában nyugdíjazták, férje is akkortájt halt meg, így testvéréhez költözött Budapestre.

Néhány munkája:

Urr Ida költő, orvos (1904–1989)

november 12, 2018 - 20:29

Kassán született, ott érettségizett, orvosi diplomát a budapesti egyetemen szerzett. Még egyetemi hallgató, amikor megjelenik első verseskötete. Kassán kezd praktizálni, a harmincas években Budapesten kap állást, komoly figyelmet szentelt a szociális kérdéseknek. A második világháború alatt a Svéd Vöröskereszt orvosa, zsidókat bújtat, sok ember életét menti meg. A háború után belgyógyász főorvos, a Magyar Gerontológiai Társaság tagja. Irodalmi munkásságát sem adta fel, több kötete jelent meg. A Yad Vashem 1989-ben a Világ Igaza címmel jutalmazta embermentő tevékenységéért.

Jozefa Joteyko lengyel orvos, pszichológus, tanár (1866–1928)

május 25, 2015 - 21:25
Litván nemesi családból származik, 1873-ban költözött a család Varsóba. A középiskola elvégzése után tovább akart tanulni, ezt Svájcban tudta megvalósítani.
 
1888-ban Genfben szerezte meg természettudományos alapdiplomáját, ezután Brüsszelben majd Párizsban tanult tovább. 1896-ban Párizsban az orvostudományok doktorává avatták.
 

Flora Murray angol orvos, szüfrazsett (1869–1923)

május 25, 2015 - 22:08
Louisa Garrett Anderson és Flora Murray (jobbra)

Cummertrees-ben született 1869. május 8-án. A London School of Medicine for Women majd a University of Durham hallgatója volt.

Diplomájának megszerzése után néhány évig Skóciában dolgozott, 1905-től Londonban a Belgrave Hospital for Children gyerekorvosa és a Chelsea Hospital for Women anaeszteziológusa volt.

Marie Heim-Vögtlin, az első svájci orvosnő (1845–1916)

május 30, 2015 - 22:24

Sokat küzdött, amíg elérte célját és ő lett az első svájci orvosnő. A bözeni lelkész lánya magántanuló volt, és apja – nehezen kikönyörgött – engedélyével beiratkozhatott a zürichi egyetem orvoskarára, amely Európában elsőként felvett nőket is, de ő volt az első svájci nőhallgató. A korabeli közvélemény szégyenteljesnek tartotta választását. 1872-ben kitüntetéssel letette vizsgáit, Lipcsében és Drezdában nőgyógyászatot tanult, és 1874-ben sikeresen megvédte doktori értekezését. Zürichben kezdett praktizálni – ehhez is apja hivatalos engedélye kellett.

Maria Cutarida-Crătunescu román orvos, feminista (1857–1919)

március 18, 2016 - 00:32

1857. február 10-én született. Középiskoláit Bukarestben végezte. 1877-ben beiratkozott a zürichi egyetem orvoskarára, majd tanulmányait a montpellieri egyetemen folytatta, a román újságok állandó figyelme mellett. 1884-ben megkapta doktori diplomáját, hazatért, magánpraxist nyitott és sikertelenül megpályázott egy nőgyógyászi állást a Brâncovenesc kórházban. 1886-tól az Elena Doamna női menhely egészségügyi vezetője volt, 1891-ben kinevezték a bukaresti Filantropia kórház nőgyógyász főorvosának. Orvosi munkája mellett szociális és nőjogi területen végzett komoly munkát.

Lucy Osburn angol ápolónő (1835–1891)

május 02, 2017 - 22:14

Leedsben született jómódú családba, magántanárok nevelték, több nyelvet megtanult. Düsseldorfban járt nővérképzőbe, hazatérése után Florence Nightingale intézetében folytattta tanulmányait. 1868-ban New South Wales kormányzójának kérésére  egy nővércsapattal Ausztráliába utazott, ahol a Sydney Infirmary and Dispensary ápolási vezetőjének nevezték ki.  Megismertette az ottaniakkal a modern módszereket, megreformálta a nővérképzést. 16 év múlva tért vissza Angliába, ahol a Southwark, Newington and Walworth District Nursing Association szakfelügyelője lett.